- 2024 április 18.
- 2024 április 17.
- 2024 április 16.
- 2024 április 15.
- 2024 április 15.
Eddig több száz emberéletet követelt a hadsereg és a helyi militáns csoportok harca, mely egy régóta jelen lévő problémának a legújabb fellángolása. A harcokkal egyidejűleg több tízezer róindzsa muszlim kényszerült elhagyni az otthonát.
A burmai hadsereg szerint az Arakan Róindzsa Felszabadító Hadsereg (ARSA) 370 milicistáját ölték meg augusztus 25-e óta, amikor az ARSA megtámadott több tucat rendőrséget. Az a támadás 15 rendőr és 14 civil életébe került.
Bár az ARSA csak egy éve jelent meg, állításuk szerint a több, mint egymillió otthontalan burmai róindzsa muszlimért harcolnak. A kormány terroristának nevezi az ARSA-t.
A róindzsák javarészt Rakhine-ban, a Bangladessel szomszédos régióban laknak, és szörnyű társadalmi helyzetben vannak a többségében buddhista Burmában. A kormány szerint ők bangladesi bevándorlók, hiába élnek akár generációk óta Burmában. Nem is használják rájuk a “róindzsa” terminust, inkább “bengáliként” vagy “Rakhine-i muzulmánokként” hivatkoznak rájuk.
Róindzsa gyerekek viszik a személyes holmijukat Teknakban, Bangladesben.
Egy róindzsa aktivista (nevezzük Anwarnak), Maungdawban élt, mely egyike a harcokban érintett falvaknak. Elmondása szerint a falvakat a katonaság módszeresen felégeti. A kormány szerint a lakosok gyújtják fel a saját házaikat.
Anwar azt is cáfolja, hogy a halottak nagy része ARSA-katona lenne. Szerinte nincs milicista az áldozatok között, csak civil.
Augusztus 25-e óta több tízezer róindzsa menekült Bangladesbe, valamint több, mint 10.000 buddhista vallású kényszerült elhagyni az otthonát. Emellett több száz, egyéb kisebbséghez tartozó is az érintettek között van.
A Fortify Rights nevű emberjogi csoport a bangladesi menekülttáborokban beszél a róindzsákkal.
Matthew Smith, a Fortify Rights alapítója szerint “a falvak lángokban, az embereket ölik, aki tud, menekül.”
A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a hadsereg menti a civileket, miközben harcol a milicistákkal.
A Human Right Watch műholdképén állítólag Chein Khar Li faluja látható. A lángok az egész falut felemésztették.
Több ezer menekült ragadt két ország között, mondja Manzurul Hasszán Kán bangladesi határőr alezredes. Többségük nő és gyermek. A szabad ég alatt alszanak.
Az ENSZ menekültügyi szóvivője, Vivian Tan szerint, bár még nem nyert hivatalos megerősítést, a segélyszervezetek 60.000-re becsülik a menekültek teljes létszámát.
A róindzsák már 30 éve menekülnek folyamatosan Bangladesbe. Ez alatt az idő alatt több százezer menedékkérőt fogadott be a szomszédos ország. Az ENSZ arra kéri Bangladest, fogadja be az új menekülteket is.
Van, aki életét veszti menekülés közben. Bangladesiek körülbelül 42 róindzsa nő és gyerek holttestét emelték ki a folyóból, miután hajójuk felborult -mondja Afruzul Haque Tutul rendőrfőnök.
Egyes beszámolók szerint a burmai hadsereg lő a menekülő civilekre, de a kormány tagadta a vádakat.
“Nem, nem, nem, egyáltalán nem” mondta Zaw Htay (Zó Téj), a tavaly, több évtizednyi katonai diktatúra után hatalomra jutó Aung San Suu Kyi (Áun Szen Szú Csí) hivatalának szóvivője.
Kritikusai szerint Suu Kyi nem áll ki a róindzsákért, védelmezői szerint azonban a vezető kezét megköti a még mindig erős katonaság, mely fél évszázadon keresztül uralta az országot.
De Rakhine esetében a kormány és a katonaság látszólag egyetért.
A legtöbb nemzetközi segélyszervezet munkása elhagyta Rakhine megyét, amikor a kormány azt adta hírül, hogy segélycsomagokat találtak több terrorista harcállásban. A burmai amerikai nagykövet, Scot Marciel abszurnak nevezte azt a feltételezést, hogy segélyszervezetek támogatnák az ARSA-t.
A burmai kormányban úgy látják, az újdonsült ellenálló csoport egyfajta iszlám államot akar Rakhine-ban létrehozni, de ezt a szervezet cáfolja, mondván ők csak egyenlő jogokat akarnak a muszlimoknak.
A milicisták fegyverzete szegényes, és az sem világos, milyen mértékben támogatja őket a közösség. Razziák során előkerültek ugyan fegyverek, de a gyakorlatozásaikról készült videókon csak pár tucat vézna, rongyos harcos látható.
Napokkal az augusztus 25-i támadás előtt egy Kofi Annan-vezette bizottság benyújtott egy tanulmányt arról, hogy miként lehetne békében, egyenlőségben és jólétben együttélni a régióban.
A burmai kormány azt ígérte, felállít egy bizottságot, hogy megvizsgálja a felvetett javaslatokat.
Miközben a bangladesi külügyminisztérium levélben követelte a burmai kormánytól, hogy tegyen intézkedéseket a hasonló helyzetek jövőbeni megismétlődése ellen, Indonézia, a világ legnagyobb muszlim országának külügyminisztere, Retno Marsudi Burmába utazott, hogy a kormányt arra kérje: hagyjanak fel az erőszakkal a muszlim kisebbséggel szemben.
Malala Juszafzai is arra kérte Nobel-békedíjas társát, Suu Kyit, hogy ítélje el a róindzsákkal szembeni bánásmódot.
Ferenc Pápa nemrég jelentette be, hogy november végén Burmába látogat, elfogadva Htin Kyaw (Tin Csó) miniszterelnök és a mintegy 70.000 burmai katolikus hívő meghívását. A pápa kérte az érintett feleket, hogy vessenek véget a róindzsák üldözésének, és ismerjék el jogaikat.
Ferenc pápa Aung San Suu Kyivel, Burma vezetőjével találkozott személyes audiencia keretében május 4-én.
METTA MEDITÁCIÓS ELVONULÁS MAGYARORSZÁGON 2024. június 13-16. Angol nyelven, magyar tolmácsolással „A gyűlölet soha nem ér véget gyűlölettel. A gyűlöletet egyedül a szeretet győzheti le.
A hagyományos thai újév, a Szongkran alatt zajló ünnepségek keretében létezik egy buddhista gyakorlat, amikor fogságban élő állatokat, többnyire vízi élőlényeket engednek szabadon buddhista hívők,
Március végén-április elején egy főleg gyerekeknek szóló, egyhetes béketábort szervezett az Ugandai Buddhista Központ (Uganda Buddhist Center – UBC) a tiszteletreméltó Bhanté Ószádha és a
