Burmában újra fellángolt a róindzsa-krízis

Eddig több száz emberéletet követelt a hadsereg és a helyi militáns csoportok harca, mely egy régóta jelen lévő problémának a legújabb fellángolása. A harcokkal egyidejűleg több tízezer róindzsa muszlim kényszerült elhagyni az otthonát.

A burmai hadsereg szerint az Arakan Róindzsa Felszabadító Hadsereg (ARSA) 370 milicistáját ölték meg augusztus 25-e óta, amikor az ARSA megtámadott több tucat rendőrséget. Az a támadás 15 rendőr és 14 civil életébe került.

Bár az ARSA csak egy éve jelent meg, állításuk szerint a több, mint egymillió otthontalan burmai róindzsa muszlimért harcolnak. A kormány terroristának nevezi az ARSA-t.

A róindzsák javarészt Rakhine-ban, a Bangladessel szomszédos régióban laknak, és szörnyű társadalmi helyzetben vannak a többségében buddhista Burmában. A kormány szerint ők bangladesi bevándorlók, hiába élnek akár generációk óta Burmában. Nem is használják rájuk a “róindzsa” terminust, inkább “bengáliként” vagy “Rakhine-i muzulmánokként” hivatkoznak rájuk.

Bangladesh_Myanmar_Attacks_83535-53dd8.jpg

Róindzsa gyerekek viszik a személyes holmijukat Teknakban, Bangladesben.

Egy róindzsa aktivista (nevezzük Anwarnak), Maungdawban élt, mely egyike a harcokban érintett falvaknak. Elmondása szerint a falvakat a katonaság módszeresen felégeti. A kormány szerint a lakosok gyújtják fel a saját házaikat.

Anwar azt is cáfolja, hogy a halottak nagy része ARSA-katona lenne. Szerinte nincs milicista az áldozatok között, csak civil.

Augusztus 25-e óta több tízezer róindzsa menekült Bangladesbe, valamint több, mint 10.000 buddhista vallású kényszerült elhagyni az otthonát. Emellett több száz, egyéb kisebbséghez tartozó is az érintettek között van.

A Fortify Rights nevű emberjogi csoport a bangladesi menekülttáborokban beszél a róindzsákkal.

Matthew Smith, a Fortify Rights alapítója szerint “a falvak lángokban, az embereket ölik, aki tud, menekül.”

A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a hadsereg menti a civileket, miközben harcol a milicistákkal.

170904125709-hrw-rohingya-village-exlarge-169.jpg

A Human Right Watch műholdképén állítólag Chein Khar Li faluja látható. A lángok az egész falut felemésztették.

Több ezer menekült ragadt két ország között, mondja Manzurul Hasszán Kán bangladesi határőr alezredes. Többségük nő és gyermek. A szabad ég alatt alszanak.

Az ENSZ menekültügyi szóvivője, Vivian Tan szerint, bár még nem nyert hivatalos megerősítést, a segélyszervezetek 60.000-re becsülik a menekültek teljes létszámát.

A róindzsák már 30 éve menekülnek folyamatosan Bangladesbe. Ez alatt az idő alatt több százezer menedékkérőt fogadott be a szomszédos ország. Az ENSZ arra kéri Bangladest, fogadja be az új menekülteket is.

2300-Burma.jpg

Van, aki életét veszti menekülés közben. Bangladesiek körülbelül 42 róindzsa nő és gyerek holttestét emelték ki a folyóból, miután hajójuk felborult -mondja Afruzul Haque Tutul rendőrfőnök.

Egyes beszámolók szerint a burmai hadsereg lő a menekülő civilekre, de a kormány tagadta a vádakat.

“Nem, nem, nem, egyáltalán nem” mondta Zaw Htay (Zó Téj), a tavaly, több évtizednyi katonai diktatúra után hatalomra jutó Aung San Suu Kyi (Áun Szen Szú Csí) hivatalának szóvivője.

“Igyekszünk stabilizálni a régiót” mondta.

Kritikusai szerint Suu Kyi nem áll ki a róindzsákért, védelmezői szerint azonban a vezető kezét megköti a még mindig erős katonaság, mely fél évszázadon keresztül uralta az országot.

De Rakhine esetében a kormány és a katonaság látszólag egyetért.

A legtöbb nemzetközi segélyszervezet munkása elhagyta Rakhine megyét, amikor a kormány azt adta hírül, hogy segélycsomagokat találtak több terrorista harcállásban. A burmai amerikai nagykövet, Scot Marciel abszurnak nevezte azt a feltételezést, hogy segélyszervezetek támogatnák az ARSA-t.

 

A burmai kormányban úgy látják, az újdonsült ellenálló csoport egyfajta iszlám államot akar Rakhine-ban létrehozni, de ezt a szervezet cáfolja, mondván ők csak egyenlő jogokat akarnak a muszlimoknak.

A milicisták fegyverzete szegényes, és az sem világos, milyen mértékben támogatja őket a közösség. Razziák során előkerültek ugyan fegyverek, de a gyakorlatozásaikról készült videókon csak pár tucat vézna, rongyos harcos látható.

Napokkal az augusztus 25-i támadás előtt egy Kofi Annan-vezette bizottság benyújtott egy tanulmányt arról, hogy miként lehetne békében, egyenlőségben és jólétben együttélni a régióban.

A burmai kormány azt ígérte, felállít egy bizottságot, hogy megvizsgálja a felvetett javaslatokat.

Miközben a bangladesi külügyminisztérium levélben követelte a burmai kormánytól, hogy tegyen intézkedéseket a hasonló helyzetek jövőbeni megismétlődése ellen, Indonézia, a világ legnagyobb muszlim országának külügyminisztere, Retno Marsudi Burmába utazott, hogy a kormányt arra kérje: hagyjanak fel az erőszakkal a muszlim kisebbséggel szemben.

Malala Juszafzai is arra kérte Nobel-békedíjas társát, Suu Kyit, hogy ítélje el a róindzsákkal szembeni bánásmódot.

Ferenc Pápa nemrég jelentette be, hogy november végén Burmába látogat, elfogadva Htin Kyaw (Tin Csó) miniszterelnök és a mintegy 70.000 burmai katolikus hívő meghívását. A pápa kérte az érintett feleket, hogy vessenek véget a róindzsák üldözésének, és ismerjék el jogaikat. 

CNS-POPE-MYANMAR.jpg

Ferenc pápa Aung San Suu Kyivel, Burma vezetőjével találkozott személyes audiencia keretében május 4-én.

 

 
 
Forrás: Washington Post, CNN, America Magazine
Készítette: Harlam Bálint