Főoldal > Avicii és a buddhista poklok

Avicii és a buddhista poklok

A buddhisták elképzelése a mennyről és pokolról különbözik a keresztény elképzelésektől. A buddhisták nem fogadják el, hogy ezek a helyek örökkévalók lennének. A lényeknek megadatik minden lehetőség a fejlődésre. A bölcs ember létrehozza saját mennyországát, míg a botor poklot készít saját magának.

A buddhista kozmológiában szanszkritül Naraka a pokol neve, és feltehetően a védikus kultúrából ered. A pokol, Naraka, az érzéki vágyak birodalmának hat létsíkja közül az egyik. A hat létsík a feltételes létezés különböző síkjai, ahol a lények újraszülethetnek karmájuk szerint. Van köztük vonzóbb és szenvedéssel teli, de mindre érvényes, hogy a bennük tartózkodás átmeneti. A mahájána szútrák a pokol birodalmát leggyakrabban nyolc tüzes és nyolc jeges pokolra osztják fel. A forró narakák közül a nyolcadik Avicsi, ahol egy hatalmas sütőben sütik a lényeket, szörnyű szenvedést okozva nekik ezzel. Az élet ezen a narakán 339 738 624×1010 éven át tart. Utána egyéni erényeiknek megfelelően felsőbb létsíkokban születhetnek újra a lények.

A buddhizmus nézőpontjából azok, akik a pokolba kerülnek, ki is juthatnak onnan, fokozatosan egyre feljebb jutva, az alsóbb szinteken szerzett erényeiknek megfelelően. A pokol kapui nincsenek zárva. A pokol ideiglenes hely, és semmi ok sincs rá, hogy aki oda kerül, örökké ott szenvedjen.

A Buddha tanítása szerint nemcsak a túlvilágon, hanem ebben a világban is létezik menny és pokol: „Amikor egy átlagos, tudatlan ember azt mondja, hogy létezik pokol (patala) az óceán alatt, hamis és alaptalan állítást tesz. A pokol szó a fájdalmas érzeteket jelenti.”

Ebben a világban a pokol tüze forróbban éget, mint a túlvilágon. Nincs lángolóbb a haragnál, kéjvágynál, irigységnél vagy tudatlanságnál. A Buddha szerint tizenegyféle fizikai fájdalom és mentális kín éget minket: a kéjvágy, a gyűlölet, a téveszme, a betegség, öregség, halál, aggodalom, panasz, fájdalom (fizikai és mentális), szomorúság és gyász. Minden egyes ember élettapasztalata saját jó és rossz karmájának következménye.

A buddhista nézőpont szerint számos létsík létezik, és ahol több szenvedés van, az pokol azoknak, akik szenvednek. És ahol több az öröm vagy boldogság, az a létsík menny azoknak, akik azon a helyen töltik életüket. Ám, mivel az emberek világában a fájdalom és boldogság egyaránt jelen van, ők képesek ráébredni az élet valódi természetére. A többi létsíkon kevesebb esély van egy ilyen felismerésre, a dolgok egymástól függő voltának belátására. 

A buddhisták úgy hiszik, hogy a halál utáni újjászületés számos formában történhet meg. Ezt a jövendő létezési formát az határozza meg, mit gondol a személy, amikor halála pillanatát átéli. Ez az utolsó gondolat, amely meghatározza a következő létezést, korábbi cselekedetek eredménye. Ha a végső gondolata erényes, kedvező újraszületésben reménykedhet. De ez az állapot is ideiglenes, és ha véget ér, egy új élet kezdődik, amelyet már egy másik domináns karmikus energia határoz meg. Ez addig-addig ismétlődik, míg valaki eljut a „helyes nézethez” és elkötelezi magát a Nemes Ösvény követése mellett, amely végül a Nirvána végső boldogságához vezet. 

 

Forrás: ThoughtCo, Quora
Készítette: Tari Zsuzsanna, Harlam Bálint

Kapcsolódó

Hírek

Szamjak Mahádán fesztivál Buddha szobrokkal Nepálban

Március 14-én ünnepelték a nepáli buddhisták a Szamjak Mahádán ünnepet Lalitpurban, Nepál negyedik legnépesebb városában, amelyre különböző szentélyekből összesen mintegy 140 Buddha szobrot gyűjtöttek egybe.