Összefoglaló a 2016-os év legfontosabb buddhista híreiből

A Dalai Láma volt az egyik, aki a legtöbbször bukkant fel a hírekben. Őszentsége publikált a Washington Postban és a New York Timesban is, együttérzésre és az emberiség közös értékeire hívva fel a figyelmet. Kína egyre nagyobb erőfeszítésére, hogy aláássa a Dalai Láma szerepét, a Guardian felszólította a világ vezetőit, hogy mutassák ki tiszteletüket Őszentsége felé.

Májusban Őszentsége és Paul Ekman pszichológus közzétette a világhálón az érzelmek atlaszát, melynek célja, hogy megtanuljuk beazonosítani és leírni, amit érzünk, így aztán megtanuljuk uralni is érzelmeinket. „Az Atlasz egy vizuális eszköz, amely az érzelmi szótárunkat gazdagítja. A célja, hogy növelje választási lehetőségeinket azzal kapcsolatban, mi vált ki belőlünk érzelmet, és hogyan reagálunk.”

A világ más részein is zajlottak az események: Ausztráliában megnyílt a kontinens első buddhista temetője. A San Franciscó-i Meleg Büszkeség felvonulás marsalljának Larry Yang buddhista tanítót választották. Az első női évfolyam sikeresen megkapta Geshema fokozatát, mely a tibeti buddhizmus Gelugpa iskolájának legmagasabb tudományos szintje. Herbie Hancock és Wayne Shorter, a jazz buddhista óriásai nyílt levelet intéztek a fiatal művészekhez, és arra biztatták őket, engedjék el az egójukat. A Huffington Post beszámolt róla, hogy Christiana Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményének ügyvezető titkára szerint Thich Nhat Hanh alapvető szerepet játszott abban, hogy Figueresben meglegyen az erő, a bölcsesség és az együttérzés a Párizsi Klímaegyezmény tető alá hozásához.

De nem csak jó dolgok történtek. Miután Myanmar első embere lett, a Nobel-békedíjas és buddhista Aung San Suu Kyi gyorsan össztűz alá került, mert állítólag bűnrészes volt a burmai muszlimok elleni etnikai tisztogatásban. Kaliforniában bozóttűz martaléka lett egy buddhista szentély, egy thai kolostor pedig gyújtogatók áldozatául esett.

Júniusban megtudtuk, hogy Kína elrendelte, hogy rombolják le a világ legnagyobb buddhista intézetének felét, és több mint 5000 szerzetes költözésre kényszerült. A Larung Gar-i intézmény a tibeti buddhizmus középpontja, és számos progresszív buddhista kezdeményezés kiindulópontja. Ősszel a kínai kormány kényszerítette a kilakoltatott szerzeteseket, hogy írjanak alá egy nyilatkozatot, miszerint sosem térnek vissza.

A tragikus pillanatokban segítségünkre sietett a buddhista bölcsesség és szolidaritás. Az orlandói vérengzés kapcsán felmerült a kérdés: vajon hogyan viszonyulunk a gonoszsághoz együttérzéssel? A kérdésre számtalan buddhista mester válaszolt. (A válaszokból sszefoglalót hallhatnak a Buddha FM rádióban.)

Amikor Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást november 8-án, az amerikai buddhista közösségeket elöntötte a félelem és a harag. „Rendben van, ha kiakadunk, gyászolunk és egy ideig dühöngünk. Aztán visszatérhetünk a munkához, mint eddig, a jó cél érdekében.” – áll a Lion’s Roaron megjelent cikkben, melyben amerikai buddhista tanítók írták le gondolataikat az elnökválasztásról. Ez lett minden idők legnépszerűbb cikke a honlapon.

Még mindig az amerikai politikánál maradva: a tavalyi volt Barack Obama utolsó éve az elnöki székben, és többször kifejezte tiszteletét a buddhizmus iránt. Először elmondta egy interjúban, hogy mindig egy kis Buddha-szobrot tart a zsebében. Aztán egy levélben köszönötte a buddhistákat Vészákh alkalmából. Vietnámban egy beszédben Thich Nhat Hanh-t idézte, és Laoszban hangsúlyozta a buddhista hit erejét.

Érdeklődve várjuk a 2017-es híreket.

Forrás: lionsroar.com

Fordította: Tari Zsuzsanna