Mun elnök a koreai újraegyesítési remények támogatására kérte a buddhistákat

A múlt héten, buddhista vezetőkkel való találkozóján elhangzott beszédében a dél-koreai elnök, Mun Dzsein a dél-koreai buddhista közösségek további támogatását kérte az Észak-Koreával való további párbeszéd és kapcsolat elősegítésére, a Koreai-félsziget békéjéhez és végső soron az újraegyesítéshez vezető út fejlesztése érdekében.

Mun hangsúlyozta, hogy a buddhizmus régóta nyújt kulcsfontosságú támogatást, segítve Dél-Koreát számos nehézség legyőzésében, majd azt a reményét is kifejezte, hogy a békéhez és az újraegyesítéshez vezető út továbbra is nyitva tartható egész addig, amíg egy csöppnyi remény is marad a Phenjannal való további párbeszédre.

Mun Dzsein dél-koreai elnök buddhista vezetőkkel találkozott szeptember 18-án. Kép: koreaherald.com

„A buddhizmusból fakad az az erő, ami segített a koreaiaknak elviselni több mint 1700 év megpróbáltatásait,” – mondta Mun. „A buddhizmus mindig azoknak az oldalán állt, akik az ország védelméért, függetlenségéért, a demokráciáért és a békéért küzdöttek. Bízom benne, hogy a buddhista közösség továbbra is egyesíti erőit, hogy utat nyisson a két Korea közti gazdasági kapcsolatok és a Koreai-félsziget békéjének fejlesztése előtt” (Cshongvade, Kék Ház, a dél-koreai elnök rezidenciája)

Mun szeptember 18-án beszélt a buddhista vezetőkkel hivatalos rezidenciájában, a Kék Házként is ismert Cshongvadéban, a phenjani csúcstalálkozón Észak-Koreával hozott megállapodás másodok évfordulójának alkalmából.

„2018-ban Kim Dzsongun elnök és jómagam kinyilvánítottuk 80 millió koreai és a világ előtt, hogy a koreai-félsziget békéjének megteremtése irányába mozdulunk.” – jegyezte meg Mun. „A buddhista közösség különleges szolgálatot tett azzal, hogy a félsziget békéjéért és stabilitásáért imádkozott, ami a két Korea közti csúcstalálkozóhoz vezetett. Ahogy azt 2019-ben is tették, a közösségüket arra kérjük, hogy imádkozzon idén is a békés országegyesítés ügyéért.” (Cshongvade)

2018.ban három történelmi találkozót tartottak, ami egy háromnapos megbeszélés sorozatban csúcsosodott ki Phenjanban, Mun elnök és az észak-koreai vezető Kim Dzsongun részvételével 2018. szeptember 18-20. között. A találkozó elsődleges napirendi pontja az Egyesült Államokkal való megakadt tárgyalásokban való áttörés lehetőségének keresése, illetve a Koreai-félsziget denuklearizációja. Egy phenjani egyesülési nyilatkozatnak nevezett megállapodást fogadtak el szeptember 18-án, amit Mun és Kim közösen írt alá szeptember 19-én. (Cshongvade)

A három közül az első csúcson, amit 2018. április 27-én tartottak a panmindzsoni közös biztonsági területen, Mun és Kim elfogadták a koreai-félsziget békéjéről, jólétéről és egyesüléséről szóló panmindzsoni nyilatkozatot, amiben mindkét vezető megerősítette abbéli törekvését, hogy atomfegyver mentesítik a területet és kifejezték azt az óhajukat, hogy véget vessenek a régóta tartó ellenségeskedésnek.

A koreai fegyverszüneti megállapodás 1953. július 27-i panmindzsoni aláírása óta a két Korea hivatalosan még háborúban áll, de Mun és Kim egyetértettek abban, hogy a fegyverszüneti megállapodást még 2018-ban teljes békekötéssé kell tenni, 65 év után hivatalosan is lezárva a koreai háborút. A témáról tartandó további megbeszéléseket később Kim lemondta amiért az amerikai és dél-koreai hadgyakorlatokat tette felelőssé. A második találkozót május 26-án tartották szintén Panmindzsonban, ahol Mun és Kim két órán át tartott megbeszéléseket, amelynek során a két vezető egyetértett a panmindzsoni nyilatkozat végrehajtásának felgyorsításában.

„Ha nem adjuk fel a találkozókba és a párbeszédbe vetett reményünket, biztosan a béke és az egyesítés útjára lépünk.” – mondta Mun az összegyűlt buddhista vezetőknek a múlt héten. (The Korea Herald)

Kép: president.go.kr

A dél-koreai elnök elismerését is kifejezte a buddhista közösség felé, a buddhista közösségnek a kormány, koronavírus járvány elleni kampányában való közreműködés miatt. Mun elnök megemlítette, hogy a koreai buddhista közöségek felfüggesztették a rendszeres vallási szolgálatokat és még a híres lótusz lámpás fesztivált is törölték idén, negyven éve először, dacára a történelmi fesztivál megrendezésére irányuló kéréseknek. Az ünnepség története több mint 1200 évre nyúlik vissza az ősi Silla korszakra (i.e. 57- i.u. 935.) és az UNESCO hivatalosan is szellemi kulturális örökségnek nyilvánította.

„A buddhizmus által képviselt együttérzés és a kölcsönös haszon szelleme régóta áthatja népünk szívét.” – mondta Mun. „A koronavírussal vívott harc közepette világosan fel kell ismernünk azt a tényt, hogy mindannyian kötődünk egymáshoz. Koreának a járványra adott válaszát arra a szándékra alapoztuk, hogy óvjuk és támogassuk a szomszédjainkat is. Ez nem különbözik a buddhizmus tanításától: ’Mivel minden élőlény beteg, én is beteg vagyok.’” (Cshongvade)

Szeptember 25.-éig a dél-koreai kormány, ami a világon az egyik leggyorsabb volt a helyi járvány megfékezésében, 23.455 megerősített esetről, 395 elhunytról és 20.978 gyógyultról számolt be.

Mun kérte a buddhista közösség további támogatását a járvány leküzdésére irányuló nemzeti törekvésben, amit egy vége nem látható „elhúzódó harcként” jellemzett. (The Korea Herald)

A 2015-ös népszámlálás adatai szerint a dél-koreai lakosság többsége, 56.1 %-a nem tartja vallásosnak magát. A keresztények alkotják a legnagyobb vallásos szegmenst a lakosság 27.6%-ával, míg a buddhisták aránya 15.5%-ot tesz ki. Mivel az észak-koreai hivatalos statisztikák ismeretlenek, a washingtoni székhelyű Pew Research Center kutatóközpont szerint az észak-koreaiak 71%-ának nincs vallási hovatartozása, 12.9%-uk a „más” vallási kategóriába tartozik, míg a népi vallásosság aránya 12.3%-ot, a kereszténység 2%-ot és a buddhizmus 1.5%-ot tesz ki.

Írta: Craig Lewis, Buddhist Door 2020. szeptember 25.

Forrás

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert