Mianmári szerzetes kígyómenhelye

Egy mianmári szerzetes, a tiszteletreméltó Vilátha kígyóknak hozott létre menedékhelyet a nyüzsgő Jangon városban található Székita Thukha  TatOo kolostorban. Az öt éve létrehozott állatmenhelyen olyan kígyók lelhetnek átmeneti szállásra, akiket máskülönben megölnének, vagy a feketepiacon értékesítenének. Magánszemélyek és állami szervezetek, mint a tűzoltók egyalánt a szerzeteshez viszik a befogott pitonokat, kobrákat és viperákat.

 

A Buddhist monk holds a Burmese python at a monastery that has turned into a snake sanctuary on the outskirts of Yangon, Myanmar.

kép: Reuters

„Amikor valaki befog egy kígyót, jó eséllyel vevőt igyekszik találni rá.” – mondta a 69 éves Vilátha szerzetes a Reutersnek, kezével egy ölében fekvő hatalmas burmai piton hátát simogatva. „Gyerekeimnek” nevezi őket és akár sárga szerzetesi ruhájával tisztogatja őket. 

 

Buddhist monk Wilatha poses with a rescued Burmese python at his monastery that has turned into a snake sanctuary on the outskirts of Yangon, Myanmar.

kép: Reuters

    A menhely kizárólag adományokból tartja fenn magát. Vilátha szerzetes nagyjából havi 300 dollárt költ az állatok táplálására.

Buddhist monk Wilatha feeds a rescued Burmese python at his monastery that has turned into a snake sanctuary on the outskirts of Yangon, Myanmar.

kép: Reuters

A szerzetes szerint a többségében buddhista ország lakossága úgy véli, hogy érdemeket halmoz fel azzal, ha az állatokat a menhelyre viszi a szerzeteshez ahelyett, hogy megölnék, vagy a feketepiacon adnák el őket.

    Mianmár mára a nemzetközi illegális állatkereskedelem egyik központjává vált, a csempészárúik fő céllpontjai elsősorban Thaiföld és Kína – állítják a természetvédők. 

Buddhist monk Wilatha holds a rescued Burmese python at his monastery that has turned into a snake sanctuary on the outskirts of Yangon, Myanmar.

kép: Reuters

A burmai pitont a világ egyes pontjain invazív fajnak tartják, ennek ellenére hazájában, ebben a dél-ázsiai országban tulajdonképpen  veszélyeztetettnek tekinthető a Természetvédelmi Világszövetség normái alapján. „Az emberek közelségében élés komoly stresszt okoz a kígyóknak” – Klayar Platt, a WCS nemzetközi vadvédelmi szervezet munkatársa szerint, ezért is tartja fontosnak az állatok lehetőség szerint minél hamarabbi visszaengedését az őserdőkbe.

 

    Vilátha szerzetes is egyetért ezzel, addig gondozza az állatokat, amíg úgy nem érzi szabadon bocsájthatja őket. 

A Buddhist monk and firefighters release Burmese pythons into the wild at a forest on the outskirts of Yangon, Myanmar.

kép: Reuters

    A Hlawga Nemzeti Parkban, az egyik ilyen szabadonbocsájtás alkalmával mondta, hogy noha nagyon boldog amikor látja a kígyókat eltűnni a növényzetben a szabadság felé, azonban mégis aggódik, nehogy újra befogják őket.  

Buddhist monk Wilatha poses with a rescued Burmese python at his monastery that has turned into a snake sanctuary on the outskirts of Yangon, Myanmar.

kép: Reuters

„A feketepiacon köthetnek ki ha rossz emberek kezébe kerülnek” – adott hangot aggodalmának.

 

Reuters

Hindustan Times

play stuff video

Hírszerkesztő Fenyvesi Róbert