- Műsorajánló

Őszentsége Szakja Trizin ( Ngavang Kunga Tekcsen Palbar Szampel Vangi Gyalpo) 1945-ben született a Dél-Tibeti Cedongban. Tibet egyik legõsibb spirituális családjából, a Khön családból származik, és a negyvenegyedik tagja a lámák töretlen vonalának, melynek eredete 1073-ba nyúlik vissza.
A Szakja hagyomány vezetõje; a Szakja Trizin elnevezés jelentése „ A Szakják Trónjának Fenntartója”.Hét éves korában, apja halálakor vált a Szakják vezetõjévé, miközben már intenzív tanulmányokat és szellemi gyakorlatokat folytatott a Szakja hagyomány tanításai alapján. Még gyerekkorában részt vett egy hét hónapos elvonuláson. Fõbb tanítómesterei: Dzsamjang Tyencé Csötyi Lodrö, Ngavang Lodrö Senpen Nyingpo, Csögye Trincsen Rinpocse, valamint Khenpo Appé Rinpocse voltak.
1959-ben, mikor a kínaiak megszállták Tibetet, Indiába távozott. Ott Csögye Tricsen Rinpocse útmutatásai által bevezetést nyert és tanulmányozta a Rime gyűjteményt, a Gyüde Kuntut(a Tantrák gyűjteménye), valamint a Lamdre-t (Út és Gyümölcsei). A három alapvetõ Szakja vonal, a Szakja, Car és Ngor vitele mellett Õszentsége Szakja Trizin tartja a teljes tanításait a „Vashíd”-nak, valamint a Nyingmapák „Hatalmas Tökéletesség”-nek is, melyeket Drubcsen Rinpocse és Dzsamjang Tyencé Rinpocse hagyományozták rá. Õszentsége fenntartója a Lamdre tanításoknak is, melyek átfedik mind a Hinajána, Mahajána és Mantrajána utakat is. Számtalan kolostort alapított Indiában és Kelet-Ázsiában. Kialakította szám űzetésbeli székhelyét az Indiai Rajpurban, melynek közelében létrehozta a Szakja kollégiumot, mely a magasabb filozófiai tudományok iskolája, ahol logikát, filozófiát, pszichológiát oktatnak és gyakorolnak. Kíválóan beszél angolul, 1974 óta többször utazott Európába, az USÁ-ba és Dél-Kelet Ázsiába, ahol tanításokat és beavatásokat adott.
1986-ban megalapította a magyar szakjapa közösséget, a Szakja Tasi Csölinget, mely közösség 1998-tól hivatalosan bejegyzett egyházként működik. Õszentsége 1998-ban, 2002-ben és 2007-ben látogatást tett Magyarországon a Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség meghívására és tanításokat, beavatásokat tartott több száz ember számára.
Jelenléte nagymértékben elõsegítette a magyarországi buddhizmus fejlődését.

A BuddhaFM rádió novellapályázatot írt ki 2025-ben, melynek címe: Szakadékok és hidak – az összetartozás ereje. A pályázat leírását itt találják. A pályázat eredményének kihirdetésére

Dél-Korea legnagyobb buddhista rendje, a Koreai Buddhizmus Csogje-rendje felszólította a 2027-es szöuli Világifjúsági Nap (World Youth Day /WYD/ Seoul 2027) állami támogatásáról szóló törvényjavaslat visszavonását,

„Nekem szívügyem a gyerekeknek a támogatása” Hársszegi Anita 2025-ben védte meg szakdolgozatát A Tan Kapuja Buddhista Főiskola BA tagozatán. Több, mint húsz éve tanít; fejlesztő