- Műsorajánló
Arjun Sawhney és Tania Lefebvre kurátorok több mint három éven át dolgoztak azon, hogy a thangkák szépségét bemutassák a mumbai nagyközönségnek. A kiállítást Tárá, a buddhizmus legfontosabb női istenségének tiszteletére hozták létre. A thangkákat olyan művészek egy csoportja készítette, akik Thimphuban, Bhutánban élnek és alkotnak.
„Egy nagyon közeli barátom, Tania a bhutáni királyi családba ment férjhez. Ő ismertette meg velem ezt a fajta művészetet” magyarázza Arjun.
Tárá egy tantrikus meditációs isten, akit a buddhizmusban és saktizmusban is tisztelnek, mint a 10 Mahávidjá tagját. A bhutáni thangkák a Mahájána buddhizmus legendáit, történeteit és isteneit jelenítik meg.
A thangkák tele vannak szimbólumokkal és utalásokkal. Ez a művészeti forma szigorúan vallásos: minden szimbólumnak és utalásnak meg kell felelnie a buddhista szent iratokban szereplő előírásoknak. A thangkák fontos tanítási eszközként szolgálnak, melyek megvilágítják a Buddha, számos fontos láma, valamint istenségek és bódhiszattvák életét.
A thangka-művészet hihetetlen aprólékossága és kidolgozottsága miatt nem könnyű foglalkozás, és egyre kevesebb bhutáni szerzetes és művész dolgozik vele. Kimondhatjuk, hogy kihalóban van ez a művészet, melyet a királyi család támogatása tart csak életben, akik a kormányzati épületekbe és a palotákba rendelnek a művekből. „Ez az első alkalom, hogy a thangka mesterei az országukon kívüli kiállításra alkottak műveket” mondja Arjun.
Együttműködés Sussanne Khannal
“Sussanne-nek már két Tárá thangkája is van, és rajong a formáért és a karakterért. Nagy örömmel segített elhozni a kiállítást a mumbai közönségnek” mondja Arjun.
A thangkák megvásárolhatók, mind a 23-at hazavihetik a kiállítás látogatói. A vásznak 150×120 centiméteresek, kivéve kettőt, amelyek 230×150 centisek. „Azt szeretnénk, hogy olyan otthonokba kerüljenek, ahol becsülik ezt a formát, a istenséget és az energiáját” fejtegeti Arjun, és hozzáteszi: „Mindegyik festményt egy kézzel készült szobor is ábrázolja, amely agyagból készült, és földszínekkel festettük majd mázoltuk őket.”
A BuddhaFM rádió novellapályázatot írt ki 2025-ben, melynek címe: Szakadékok és hidak – az összetartozás ereje. A pályázat leírását itt találják. A pályázat eredményének kihirdetésére
Dél-Korea legnagyobb buddhista rendje, a Koreai Buddhizmus Csogje-rendje felszólította a 2027-es szöuli Világifjúsági Nap (World Youth Day /WYD/ Seoul 2027) állami támogatásáról szóló törvényjavaslat visszavonását,
„Nekem szívügyem a gyerekeknek a támogatása” Hársszegi Anita 2025-ben védte meg szakdolgozatát A Tan Kapuja Buddhista Főiskola BA tagozatán. Több, mint húsz éve tanít; fejlesztő
