Főoldal > A kínai Pancsen Láma vezető tisztséget kapott hazájában
- Műsorajánló
Gyaltsen Norbu –hivatalos nevén Bainqen Erdini Qoigyijabu, Peking 11. Pancsen Lámája– kapta az elnöki tisztséget a Kínai Buddhista Szövetség Tibeti régiójában. A kinevezéssel együtt 18 alelnököt is megválasztottak a szervezetben. A vezérkarban a Gelug, Nyingma, Szakja, Kagyü és Bön iskolák képviselői is megtalálhatóak.
A Pancsen Láma a tibeti buddhista hagyomány második legfontosabb alakja a Dalai Láma után. Az Amitábha Buddha megtestesülésének tekintett Pancsen Láma folyamatos újraszületési láncolata 1645-től tart. A 10. Pancsen Lámát 1962-ben bebörtönözték a kínai hatóságok, miután felemelte hangját a tibetiek éhezése miatt, ami a csapnivaló kínai mezőgazdaság-politika eredménye volt. Röviddel szabadon engedése után, 1989-ben meghalt.
Gyaltsen Norbut ezután a kínai vezetés saját kezűleg választotta ki az utódjául 1995-ben, annak ellenére, hogy a hagyomány szerint a Dalai Láma feladata a Pancsen Láma felismerése. A Dalai Láma hónapokkal korábban meg is találta a Pancsen Láma igazi reinkarnációját, Gendun Choekyi Nyimát (jobbra), akit azonban a kínai hatóságok “védelem alá vontak” és akit azóta sem látott senki.
A tibetiek többsége nem is ismeri el Gyaltsen Norbut valódi Pancsen Lámaként és az emberrablást a kinevezéssel együtt átlátszó kínai tervnek tekintik a Dalai Láma tisztségének, és ezáltal a tibeti vallás minden eddiginél teljesebb irányítására.
A tibeti szerzetesek évről évre egyre nagyobb kínai rendőri jelenléttel és szigorúbb szabályokkal néznek szembe, melyek az élet minden területét a kínai akarat szerint szabályozzák.


Mint arról már korábban beszámoltunk, tavaly októberben egy théraváda szerzetesekből álló csapat indult az Egyesült Államokban gyalogos “békemenetre”, a béke, az egység és az együttérzés

„Megkönnyíti az életet, ha az ember tisztában van magával. Én úgy érzem, hogy az én életem könnyű. …a feszülés hiányzik. A feszülés az kiesett. Hogy

Szavakon túl – Összehasonlító tanulmány a különböző meditációs módszerekről a buddhizmus öt nagy iskolájában címmel írta és védte meg sikeresen Cser Zoltán doktori disszertációját a