Főoldal > Buddhista alaptanítások Farkas Pállal – folytatódik a sorozat a 13. résszel!

Buddhista alaptanítások Farkas Pállal – folytatódik a sorozat a 13. résszel!

A helyes szemlélet és elgondolás (sammā diṭṭhi, sammā saṅkappa). A vipassanā meditáció.

“1946-ban születtem, így alkalmam nyílt megélni különös időket, amelyek nem igazán kedveztek a vallások elmélyült megismerésének és gyakorlásának. Évtizedekkel maradtunk el attól a nyitástól is, amely Európa és Észak-Amerika figyelmét a Távol-Keletre, annak igen nyitott, befogadó és békés szellemiségére irányította. Tizenhat éves voltam, amikor apám egyik barátjának könyvtárát nézegetve Jeszudian mester jóga könyve került a kezembe, a különös fényképek a legfontosabb jóga-testhelyzetekkel annyira fölkeltették az érdeklődésem, hogy a könyvet kézzel lemásoltam, selyempapírra átrajzolva a képeket, és belekezdtem a gyakorlásba. Egy darabig minden rendben ment, de azután néhány sajátos élmény, ma már úgy mondanám, meditatív tapasztalás, megijesztett. Tanácsadó mester híján fölhagytam a gyakorlással, bár az alapvető légzőgyakorlatokat, a pránájámát, még sok-sok évig csináltam, és később is újra meg újra visszatértem hozzá: nagy hasznomra volt mindig.

Hosszú út, ezernyi kitérő vezetett innen – a Kertészeti Egyetemen és számtalan munkahelyen keresztül – 1991-ig, amikor néhány hasonlóan gondolkodó barátommal együtt megalapítottuk A Tan Kapuja Buddhista Főiskolát, Közép-Európa egyetlen felsőfokú buddhista oktatási intézményét. Rengeteg olvasás, önképzés, a Magyarországon elérhető egyetlen megbízható tanulási lehetőség, a Buddhista Misszió Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézete előadásainak látogatása, részvétel a szórványosan hazánkba eljutó tanítók tanításain és beavatásain, tanulás egymástól a hazai kisközösségekben, a buddhizmus iránt érdeklődő orientalisták bekapcsolódásával a tanítást hordozó keleti nyelvek tanulmányozása, és sok-sok gyakorlás, elmélyült és szemlélődő meditáció vezetett az úton

1991-től-1993-ig a buddhista főiskola dékánjaként, 1993-2001 között rektoraként, majd főigazgatójaként az a megtisztelő feladat jutott osztályrészemül, hogy részt vehettem a hazai buddhista felsőoktatás megteremtésében, kiváló kollégákkal, társakkal és barátokkal, akikkel a munka – úttörő tevékenységről lévén szó – közel sem mindig volt zökkenőmentes, de mindig érdekes és tanulságos. Ezen idő alatt a főiskola tanrendje és szervezeti rendje kikristályosodott, a főiskola az akkreditációt elnyerve besorolt az államilag elismert intézmények közé, épülete saját kézbe került, kollégiuma és könyvtára kialakult, hétvégi képzése megkezdődött, saját kiadásban számos eredeti nyelvről fordított szentiratot és ismertető kiadványt jelentetett meg. Vezetői munkásságom fáradalmait 2001-2003 között Angliában pihentem ki, ahol az öregek tanítása szerinti thai hagyományvonal kolostorában voltam „fiatal” szerzetes, a tanítóságot a tanítványságra cserélve, beavatást nyerve Ácsán Cshá mester hagyományvonalába, legkiválóbb utódainak egyike, Ácsán Szumédhó révén. Azóta újra a főiskolán tanítom a buddhizmus alaptanításait, a szentirat ismeretet, a Tan átadásának művészetét és az alapvető meditációkat. Két lányom és öt fiú unokám van, szerencsés esetben talán valamelyikükre továbbszáll majd mindez a tapasztalás.”

Az adás és az ismétlések időpontja:
2022. március 28., hétfő 07:22
2022. március 29., kedd 10:22
2022. március 30., szerda 13:22
2022. március 31., csütörtök 16:22
2022. április 1., péntek 20:22
2022. április 2., szombat 07:22
2022. április 3., vasárnap 20:22

Az alaptanítások korábbi részeit meghallgathatják Spotify/Alaptanítások oldalunkon

1. rész: A Buddha élete és tanítása.
2. rész: A Buddha alapvető tanítása: a négy nemes igazság. A középút tanítása (majjhima paṭipadā).
3. rész: A szenvedés nemes igazsága és annak teljes megértése. Az öt halmaz (khandha).
4. rész: A szenvedés keletkezésének nemes igazsága. A szomj (taṇhā) és annak elhagyása. A létezés három jellegzetessége (lakkhaṇa). A szenvedés három gyökéroka (mūla).
5. rész: Ahogyan a szomj kél: indriya, āyatana, dhātu, és a hozzájuk kötő bilincsek (saṁyojana). Az elme tévelygései (papañca, maññanā, vipallāsa), az önazonosság nézetének (sakkāya-diṭṭhi) keletkezése.
6. rész: A szenvedés megszűnése és annak megtapasztalása. Az anattā tanítása. Nibbāna.
7. rész: A szenvedés keletkezése és megszűnése a paṭicca samuppāda tanításának tükrében. A szándékos tett (kamma) és annak eredménye (vipāka).
8. rész: A szenvedés megszűnésének útja: a nemes nyolcas út és annak bejárása.
9. rész: A három erény (sīla). A világi követő útja: a három menedék, az öt fogadalom.
10. rész: Az otthontalanságba távozás és a beavatás (pabbajjā, upasampadā). A nemes fegyelem és a szerzetesi szabályok (Vinaya, Pāṭimokkha). A Saṅgha.
11. rész: A helyes törekvés és jelenlét (sammā vāyāma, sammā sati). A satipaṭṭhāna meditáció.
12. rész: A helyes összeszedettség (sammā samādhi). A samatha meditáció.

Következő részek:
14. rész: A megszabadulás segítői: a 37 bodhipakkhiya dhammā (a négy satipaṭṭhāna, a négy padhāna, a négy iddhi, az öt indriya, az öt bala, a hét sambojjhaṅga, a nemes nyolcas út).
15. rész: A fokozatos gyakorlás (anupubba sikkhā), az útonjáró (sekha), a nyolc nemes személy (ariya puggala) és az önerőből teljesen megszabadult (sammā sambuddha).

BuddhaFM – Adásban a Tan!
A Tan Kapuja Buddhista Egyház online rádiója – buddhafm.hu

Kövessenek minket az alábbi oldalainkon is:
Facebook
Spotify
Youtube
Instagram

 

Kapcsolódó