Jóga Budán, Kertész Edina könyve. Az író egy, a jóga magyarországi gyakorlóinak megkerülhetetlen tanító- és szerzőpáros életét és kapcsolatait tárja elénk eme rengeteg kutatásra alapozott „dokumentum-regényében”. A pár, akikről a regény szól, Haich Erzsébet és Selvarayan Yesudian. Ők alapították Budapesten a múlt század 40-es éveiben az első jógaiskolát és együtt jegyzik az akkoriban páratlan, de még napjainkban is nagy hatású Sport és jóga című munkát.
Haich Erzsébet és Selvarayan Yesudian nem is indulhattak volna az életútjukon egymástól távolabbról, de talán -szellemi értelemben- nem is kerülhettek volna közelebb egymáshoz. A könyvből egy ritka mélységű, téren és időn át egybefonódó emberi kapcsolatot ismerhetünk meg, ami tartósabban és mélyebben köti össze eme két nagy formátumú ember csodálatos sorsát, mint, amit el tudnánk képzelni.
A történet olvasása során szemünk előtt olvadnak káprázatos egységgé a korabeli Magyarország és a mesés India díszletei közt a fikciós és konkrét életrajzi elemek. A könyv ma is aktuális esszenciája és üzenete talán, amit az adott kor legnehezebb időszaka, a második világháború balszerencsés, kegyetlen, gonosz évei még hangsúlyosabbá tesznek, hogy bármely kellemetlen helyzet lépjen is fel az életben, bármely baj vagy probléma próbáljon is összezavarni, elgyengíteni, az ember igaz valója szabad, és ez a szabadság soha nem függ és nem is függhet semmilyen külső körülménytől.
Riporter: Varjasi Géza (2023)
BuddhaFM – Adásban a Tan!
Tíz ország huszonegy hallgatója vehette át oklevelét 2026. március 8-án A Tan Kapuja Buddhista Egyház mánfai elvonulóközpontjában, lezárva az első átfogó európai buddhista börtön- és kórházlelkészi képzést.
Szavakon túl – Összehasonlító tanulmány a különböző meditációs módszerekről a buddhizmus öt nagy iskolájában címmel írta és védte meg sikeresen Cser Zoltán doktori disszertációját a
Dobosy Antal életút sorozat 8. részében folytatjuk a buddhista alapelvek – különösen a szunnyatá (üresség) tanítás – újraértelmezését. A fő gondolat, hogy a buddhizmus nem
