Hosszú élet-imák Őszentségéért és további kulturális események Dharamszalában

Az elmúlt napokban Észak-Indiát sújtó heves esőzések ma reggel alábbhagytak, és kisütött a nap. Több mint ezer ember gyűlt össze Koreából és tíz délkelet-ázsiai országból a fő tibeti templom udvarán Dharamszalában, hogy imádkozzanak és kulturális előadásokat mutassanak be Őszentsége, a Dalai Láma hosszú életéért.

Az udvart színes szövetekkel díszítették, körömvirágfüzérekkel és orchideákkal. A padlón szőnyeg volt. Amikor Őszentsége elérte rezidenciája kapuját, az esemény szervezőinek képviselői üdvözölték. A templom alatti verandán található trónjához vezető folyosót oroszlánjelmezbe öltözött táncosok és művészek szegélyezték, akik később táncoltak neki. Szokásához híven Őszentsége örömtől sugárzó arccal integetett a bal és jobb oldalon összegyűlt embereknek. Megállt, hogy üdvözölje a folyosó elején ülő, a páli hagyományhoz tartozó théraváda szerzeteseket.

 

A Szingapúri Tibeti Buddhista Központ elnöke, Winni nővér tiszteletét fejezte ki Őszentségének, a szerzetesi szangha tagjainak és az összes többi vendégnek. Bejelentette, hogy az összegyűltek imádkoznak azért, hogy Őszentsége hosszú életet éljen, jó egészségnek örvendjen, és továbbra is forgassa a Dharma kerekét. A világnak tett jótettei elismeréseként átadott neki egy medált, amely az Együttérzés Évét szimbolizálja.

A rendezvény egyik társszervezője, Phramedivajrodom V. Vajiramedhi, a thaiföldi Csiang Rajban található Raj Cserntavan Nemzetközi Meditációs Központ apátja vezetésével körülbelül 30 théravada szerzetes páli nyelven imádkozott Őszentsége hosszú életéért és a világbékéért. Eközben a szervezők tizennégy képviselője mandalát és Buddha testének, beszédének és tudatának ábrázolásait ajánlotta fel.

A szertartás összes résztvevője nevében közös nyilatkozatot olvasott fel a tiszteletreméltó Thich Nhat Tu, a Vietnami Buddhista Szangha végrehajtó bizottságának alelnöke, a Vietnami Központi Bizottság helyettes vezetője. A nyilatkozat elismerte, hogy Őszentsége a legismertebb és legtekintélyesebb globális buddhista vezető, aki megtestesíti a béke, az egyetemes felelősségvállalás és az önfegyelem, valamint a vallási és társadalmi harmónia eszményeit. Emlékeztetett az általa elnyert díjakra, nevezetesen a Nobel-békedíjra, az Egyesült Államok Kongresszusi Aranyérmére és a Templeton-díjra.

A közös nyilatkozatban bejelentették, hogy Őszentsége egész életét a buddhista hagyományok megerősítésének szentelte, miközben előmozdította a vallások közötti párbeszédet. Az erőszakmentesség, a környezetvédelem és a tibeti kultúra megőrzése iránti rendíthetetlen elkötelezettsége generációkat inspirált.

 

Ezért az ázsiai buddhista vezetők és követők gyűlése, amely Dharamszalában gyűlt össze, hogy megünnepelje Őszentsége 90. születésnapját, egyhangúlag kinyilvánította, hogy Őszentsége a Dalai Láma „a buddhista világ egyetemes legfőbb pátriárkája”. Örömmel megerősítették elkötelezettségüket egy valóban harmonikus és békés világ megteremtése iránt, megvalósítva Őszentsége nemes vízióját és a határtalan együttérzést, amelyet ő példáz.

Ezt követően a szervezők hét képviselője, valamint a Szangharádzsa és más buddhista vezetők hét képviselője különféle ajándékokat nyújtott át Őszentségének. A mandala-áldozatot kísérő dicsőítő szavakat angolul mondták el, az Avalokitésvarát megidéző következő verssel kezdve:

 

“Itt, e hóhegyekkel ölelt birodalomban,

Ahonnét minden jóság és boldogság ered,

Avalokitésvara, Tenzin Gyacó lótuszlábai

Maradjanak szilárdak a létezés végéig.”

 

Az ima így végződött:

“Minden Buddha értékes tanítása, az összes buddhista hagyomány szútra és tantra tanítása maradjon fenn sokáig! Minden spirituális és világi kiválóság virágozzon a világon több száz évezreden át, összhangban nagy vezetőnk, Őszentsége a Nagy Dalai Láma nagy és irgalmas cselekedeteivel és rendíthetetlen életével!”

A Szingapúri Tibeti Buddhista Központ mellett a következő társszervezők vettek részt az eseményen: Labszum Sedrub Ling, Dél-Korea; Persatuan Lamrim Buddhaksetra Retreat Centre, Malajzia; Malajziai Vadzsrajána Buddhista Tanács; Raj Cserntavan Nemzetközi Meditációs Központ, Thaiföld; Kadam Csöling Indonézia; és Srividzsája Állami Buddhista Főiskola, Tangerang, Banten, Indonézia.

 

Eközben egy második csoport, amely a tizennégy fő szponzorból állt, mandala-áldozatot mutatott be, és 150 hívő ajándékokat ajánlott fel Őszentségének.

Ekkor a szervezők nevében az esemény elnöke felkérte Őszentségét, hogy szóljon a gyülekezethez, amit Őszentsége meg is tett:

„Jó reggelt! Szeretnék megosztani veletek néhány élményt, amit életem során szereztem. Amdóban, Tibet északkeleti részén születtem. Gyerekkoromban Lhászába költöztem, Tibet középső részébe, ahol buddhista tanulmányaimat folytattam, kezdve a logika bevezetőjével, az ‘Összegyűjtött Témák’ című művel, amely a színek definícióival és hasonló témákkal foglalkozik. Ezt követően logikát és ismeretelméletet, a középutas filozófiát, a vinaját, a szerzetesi fegyelmi kódexet és az Abhidharmát tanultam, bár a hagyomány kozmológiája nem nagyon érdekelt. A bölcsesség tökéletességét (pradzsnyápáramitá szútrák) is tanultam. A buddhista filozófia tanulmányozása során a pszichológiával és a tudat kognitív aspektusaival is foglalkoztam, azzal, hogy elménk miképp viszonyul a tárgyaihoz.

Nagy lelkesedéssel tanultam. Imádkoztam a bölcsesség Buddhájához, Mandzsushrihoz, hogy támogassa tanulmányaimat. A különböző klasszikus értekezések tanulmányozása során nagy segítséget kaptam tanáraimtól és vitatársaimtól. A tanulás mellett életem részeként ápoltam a bódhicsitta, a megvilágosodás iránti vágy felébredő tudatának meditációját.

 

Tanulmányaim befejezése után vizsgákat tettem, amelyekhez el kellett utaznom Közép-Tibet három nagy kolostori tanulmányi központjába, a Szera, Drepung és Ganden kolostorokba. Számos jeles tudóssal vitáztam. Miután ezzel végeztem, Lhászában, a Dzsokhang templomban tettem le a záróvizsgát.

Szerencsésnek éreztem magam, hogy egy távoli amdói faluból származóként teljes a tanulmányi programot elvégezhettem, és végül letettem a záróvizsgát. Ez idő alatt vitatársaim nagyon sokat segítettek nekem. Az egyikük azonban nem volt túl okos, így ezt kihasználva előnyre tettem szert a vele folytatott vitákban.

Mindenesetre nagyon fontosnak tartottam azt a lehetőséget, hogy befejezzem buddhista tanulmányaimat és megszerezzem a gese fokozatot. Ezenkívül a három felsőbbrendű gyakorlattal – az etikával, a koncentrációval és a bölcsességgel – is foglalkoztam.

A záróvizsga után nem sokkal el kellett menekülnöm Tibetből a zavargások miatt. Mielőtt elhagytam Norbulingkát, a nyári palotámat, meglátogattam a kis szentélyt, ahol a hatkarú Mahakála szobor állt, és imádkoztam előtte. Aztán szomorúan titokban elmenekültem Norbulingkából, és így kezdődött az utazás, amely elvezetett szülőföldemről. Ugyanakkor azonban magabiztos voltam, mert Indiába tartottam, egy szabad országba.

Amikor 1959-ben Indiába érkeztem, a Dzsaváharlál Nehru vezette indiai kormány nagyon szívélyesen fogadott. Nagyon kedves volt hozzám és az utánam érkezőkhöz. Nagy segítséget nyújtott nekünk.

Száműzetésembe kerülésem után nagyszerű lehetőségem nyílt arra, hogy a tanulmányaim során megszerzett tudásomat és tapasztalatomat megosszam a világgal. Tanultam a tudatról és az érzelmekről, valamint az anyagi világról. A szövegek különböző mértékben mutatják be a tudat és az anyag különböző állapotaiban rejlő finomságokat.

 

Mindenesetre egész életem során fő tevékenységem a bódhicsitta, azaz a megvilágosodás iránti önzetlen törekvés, valamint az ürességről szóló nézet felébresztése volt.

Ma azért gyűltetek itt össze mindannyian, hogy imádkozzatok hosszú életemért. Szeretnék köszönetet mondani mindnyájatoknak, különösen a szerzeteseknek, hogy eljöttetek imádkozni. Nem szórakozásból gyűltünk össze, hanem spirituális okokból. Mint már korábban is mondtam, fontosnak tartom, hogy naponta ápoljam a bódhicsittát és az ürességről szóló tanítást. Betartom és tiszteletben tartom a buddhista szerzetesek vinaja fogadalmait is. Ezenkívül elmélkedem a bölcsesség tökéletességéről és a középút filozófiájáról, amelyet oly sok éven át tanultam.

1954-ben Kínába utaztam, ahol találkoztam Mao Ce-tung elnökkel. Amikor egyszer azt mondta nekem, hogy a vallás méreg, együttérzést éreztem tudatlansága iránt. Mióta száműzetésbe kerültem és elértem India földjének szabadságát, megosztom a Dharmáról szerzett tudásomat, tapasztalataimat és gyakorlataimat mindenkivel, aki érdeklődik a buddhizmus iránt, különösen azokkal, akik többet szeretnének megtudni tudatunk és érzelmeink működéséről. Egyre több ember szeretne megismerkedni a tibeti hagyományokkal. Úgy érzem, mindent megtettem, hogy segítsem őket.

Ahogy korábban mondtam, spirituális okokból gyűltetek itt össze, hogy megünnepeljétek a 90. születésnapomat. Köszönöm mindazt, amit imáitokkal és adományaitokkal a hosszú életemért tettetek, valamint mindazt, amit a Dharma gyakorlásában és mások, különösen a szerzetesek szolgálatában tesztek. Én is el vagyok szánva arra, hogy a Dharma révén másoknak szolgáljak. Dalai Lámaként képes voltam másokban pozitív lelkiállapotot teremteni, amiért szerencsésnek érzem magam.

Köszönöm mindannyiótoknak az imáitokat és a 90. születésnapom megünneplését.”

 

Ezt követően a nyolc délkelet-ázsiai ország: Thaiföld, Vietnám, Indonézia, Laosz, Mianmar, Kambodzsa, Malajzia és Szingapúr mutatott be kulturális előadásokat. Ezek között volt egy pávatánc Thaiföldről, egy hosszú életet kívánó ének Vietnámból és egy békét és harmóniát idéző tánc Indonéziából. Két laoszi nő a szerelem virágát ábrázoló táncot adott elő. Mianmarból érkezett táncosok, férfiak és nők egy szaung, egy ősi ívelt hárfa kíséretére táncoltak. Három kambodzsai nő aranykoronát és ékszereket viselt, és hasonló aranyvirágokkal a kezükben táncoltak.

Malajziai táncosok, férfiak és nők, gyorsan, energikusan forogtak és pörögtek, hogy az egységet és a befogadást mutassák be. Végül egy nyolc fős szingapúri tánccsoport lendületes dobritmusra mitikus oroszlánokként adtak elő egy nagy hatású előadást. Minden oroszlánjelmezben két rendkívül összehangolt táncos volt. Előadásuk során az egyik oroszlán kibontott egy írásos imát Őszentsége hosszú életéért, amelyet neki ajánlottak fel.

 

A kiváló és szórakoztató előadások lelkes tapsot váltottak ki a közönségből.

Egy szingapúri képviselő rövid pénzügyi beszámolót tartott, amelyben megemlítette, hogy mennyi pénzt gyűjtöttek, mennyit költöttek, és kijelentette, hogy a fennmaradó összeget a Dalai Láma Alapítványnak adják át. Köszönetet mondtak a szervezőknek, és imát mondtak:

“Legyen ennek az adománynak az érdeme hozzájárulás Őszentsége, a Dalai Láma hosszú életéhez és a valódi béke megteremtéséhez a világban.”

 

Forrás – Őszentsége hivatalos honlapja

Képek: Tenzin Csögyor és a tiszteletreméltó Zamling Norbu

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

Buddha FM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert