Több mint 120 szakértő vizsgálta Dharamszalában, az elme természetét, valamint a mesterséges intelligencia ígéretét és kihívásait

A harminckilencedik Mind & Life Dialogue (Elme és Élet Párbeszéd) rendezvényre ezen a héten került sor Dharamszalában. Több mint 120 szakértő, tudós, kontemplatív gyakorló, üzleti vezető, politikai döntéshozó gyűlt össze a Dalai Láma rezidenciája alatt található Dalai Láma Könyvtár és Archívum épületében, hogy az elme természetét vizsgálják, valamint a mesterséges intelligencia ígéretét és kihívásait érintő kérdéseket vitassanak meg. Hozzájuk csatlakoztak vendégek tibeti oktatási és kulturális intézményekből.

Az eseményt a Mind & Life Institute, a Mind & Life Europe és a Dalai Lama Trust szervezte. A Trust titkára és a Dalai Láma Könyvtár és Archívum igazgatója, Dzsamphel Lhundrup nyitotta meg a konferenciát.

Kijelentette, hogy ez a párbeszéd, akárcsak az azt megelőző, csaknem negyven éve zajló párbeszédek, inspirációját Őszentsége azon elképzeléséből merítette, hogy hidat építsen a keleti bölcsesség hagyományai és a nyugati felfedezések között. 1987-ben a Mind & Life első találkozója teremtette meg az alapját annak, ami ma globális platformmá szélesedett. A Mind & Life Intézet összehozta a buddhista tudósokat és a neurobiológia, fizika, kozmológia, biológia és kontemplatív bölcsesség területén jártas szakemberekkel. Kapcsolat jött létre az agy, az elme és az etika között. Az intézet munkája inspirálta a szerzeteseket és a szerzetesnőket, hogy a hagyományos tananyag mellett a tudomány tanulmányozását is beépítsék tantervükbe.

A Mind & Life igazgatótanácsának elnöke, Thupten Dzsinpa megnyitó beszédében rámutatott, hogy ez a párbeszéd a Dalai Láma Őszentségének 90. születésnapján, az úgynevezett Irgalmasság Évében (Year of Compassion) zajlik. Javasolta, hogy ezt a párbeszédet tekintsék gyakorlati felajánlásnak.

Emlékeztetett arra, hogy az első párbeszédet a kiváló chilei tudós, Francisco Varela és az üzletember Adam Engle szervezte. Ők biztosítottak Őszentségének egy platformot, amelyen tudományos érdeklődését kielégíthette, tudósokat hívva meg hozzá. Lehetőséget teremtettek két kutatási hagyomány, a buddhizmus és a tudomány megismerkedésére.

Dzsinpa említette, hogy Őszentsége két fő célt tűzött ki maga elé, amikor tudósokkal lép kapcsolatba. Az egyik a tudományos kutatás horizontjának kiszélesítése, az anyagi paradigma túllépése. Fókuszba szeretné állítani a történet szellemi oldalát, beleértve a megélt kontemplatív élményeket is. Mindeközben a tudomány kifinomult technológiát fejlesztett ki az agy képalkotására, ami lehetővé tette a neuroplaszticitás felismerését. A Mind & Life Intézet hatalmas szerepet játszott abban, hogy a kutatások túllépjenek az emberi tapasztalatok és tudat redukcionista megközelítésén.

Őszentségének második célja annak vizsgálata, hogy a tudomány miként szolgálhatja az emberiséget. Ehhez elengedhetetlennek tartja az együttérző motivációt.

Thupten Dzsinpa arról számolt be, hogy lenyűgözte Őszentségének az az alapvető meggyőződése, miszerint a párbeszéd révén mély belátások érhetőek el – ez egy igazán éleslátó felfedezés. Nyugaton az akadémiai találkozók gyakran inkább monológokhoz hasonlítanak, mondta. A tudós előadja a tanulmányát, válaszol néhány kérdésre, majd leül. A Mind & Life azt képzeli el, hogy a kollektív párbeszédből világos megértés születik. Olyan teret hoz létre, ahol az emberek együtt, hangosan gondolkodhatnak. Ez a párbeszéd pedig multidiszciplináris jellegű.

Thupten Dzsinpa elárulta, mennyire örül annak, hogy az idei párbeszéd témája az „Elme, mesterséges intelligencia és etika” volt, mert az, hogy az emberek hogyan tudnak majd együtt élni a mesterséges intelligenciával, korunk meghatározó kérdése lesz. Megállapította, hogy az emberi tudás legmélyebb, legváltozatosabb forrásaiba kell merülnünk, hogy megakadályozzuk, hogy a vita és a párbeszéd feltételeit a hangos veszekedés ássa alá. Az emberiség jövője forog kockán.

Hozzátette, hogy alig várja, hogy lássa, hogyan bontakozik ki a Mind & Life „mágiája” ebben az összefüggésben. Elismerte, hogy érdekli az MI, de mivel nincs hozzáférése a kutatásokhoz, nem tudja biztosan megítélni, mi a valós és mi csak felkapott trend.

A párbeszéd hat, egyenként kétórás ülésen zajlott. A négy előadóból álló panelek tagjai a következő oktatók közül kerültek ki: Emily M. Bender, Washingtoni Egyetem; Ani Csöjang, Dzsangcsub Csöling szerzetesnői kolostor; Molly Crockett, Princetoni Egyetem; Robert Cummings, Mississippii Egyetem; Marc-Henri Deroche, Kiotói Egyetem; Jason Gabriel, Google DeepMind; Shaun Gallagher, Memphisi Egyetem; Peter Hershock, Kelet-Nyugat Központ; Merve Hickok, Ml és Digitális Politikai Központ; Thupten Dzsinpa, Mind & Life Intézet elnöke; Khangser Rinpocse, Gyuto kolostor; Sasha Luccioni, Hugging Face; Chiara Mascarello, Padovai Egyetem; Kate Nave, Edinburgh-i Egyetem; Anat Perry, Jeruzsálemi Héber Egyetem; Gese Lodö Szangpo, Gaden Dzsangcé kolostor; Murray Shanahan, Imperial College London, Google DeepMind; Luc Steels, Brüsszeli Egyetem; Gese Thabkhé, Szera Dzsaj kolostor; Marieke van Vugt, Groningeni Egyetem.

Minden előadó tíz percet kapott a prezentációjára. Ezt követően a panel tagjai megvitatták az előadásokat. Rövid szünet után a közönség tagjai kérdéseket tehettek fel.

Az október 16-án, csütörtök délután tartott záró ülésen Luc Steels, a programtervező bizottság tagja és előadó is egyben, átfogó összefoglalót adott a találkozó fő témáiról. Először az MI-nek a szenvedés enyhítésében, az egyenlőség és a társadalmi harmónia előmozdításában, valamint a földi élet virágzásának támogatásában rejlő lehetőségeiről folyt a vita. Másodszor az MI által az egészségre és a jólétre, a munkára, az oktatásra, a politikára és az éghajlat-politikai intézkedésekre jelentett kockázatokat vizsgálták. Harmadszor, a találkozó résztvevői megvizsgálták, hogy milyen etikai tulajdonságokat kellene az emberek beépíteniük a mesterséges intelligencia különböző formáiba, hogy azok ne okozzanak káros hatásokat, hanem inkább elősegítsék a Földön élők jólétét.

Ezeket a fő témákat öt ülésre osztották fel. Az első a filozófiai szempontból megközelített elme volt. A következő a zavarodottság megszüntetéséről és az értelmes kapcsolatokról szólt. A harmadik ülés pedig a kollektív narratívákról és a lehetséges jövőkről. Ezután következett egy ülés a sokszínűségről és az etikáról, végül pedig egy ülés az oktatásról.

Minden ülésen négy kérdés merült fel. Az első az volt, hogy mit csinál jelenleg a mesterséges intelligencia, és mit tudunk vele kezdeni? A második az volt, hogy milyen hatással lesz ránk és a társadalomra a használata. Ezek az MI jelenlegi helyzetével kapcsolatos kérdések. A előadók azonban a jövő iránt is érdeklődtek, és általános vélemény volt, hogy a jövőt az emberek alakíthatják, és alakítaniuk is kell. A találkozó fontos lehetőséget nyújtott arra, hogy meghatározzuk, milyen irányba haladhat az MI a jövőben, és hogyan juthatunk el oda.

Szóval, mit csinál most a mesterséges intelligencia? Számos példa volt csevegőrobotokra, de a találkozó főként azokra az alkalmazásokra összpontosított, amelyek relevánsak számunkra, emberek számára. Számos más konferencia is foglalkozott azzal, hogy mit tehet az MI az adattudomány vagy az adatok elemzése terén. Itt a lényeg az volt, hogy az embereket érintő témákra összpontosítsunk.

Néhány figyelmeztetés is elhangzott. Az első az volt, hogy ne hagyjuk magunkat túlságosan elragadni a nagyvállalatok PR-osztályai által keltett felhajtástól. Maradjunk nyugodtak, és nézzünk kritikus szemmel az MI-re.

Shaun Gallagher rámutatott arra, amit „Turing-teszt tévedésnek” nevezhetünk, vagyis arra, hogy nagy különbség van a szimulálás és a valóság között. Tehát, ha egy csevegőrobot azt mondja: „Együttérzek veled”, akkor ezek csak szavak, és nem szabad elhinnünk, hogy a rendszer valóban együttérző vagy érzékeny.

 

Thubten Dzsinpa azt tanácsolta, hogy óvatosan kell bánnunk a nyelv használatával. Veszélyes terep az, amikor emberi kontextusban értelmes szavakat kezdünk használni, és azokat más helyzetekre vagy entitásokra alkalmazzuk. Molly Crocket arra utalt, hogy ne hagyjuk magunkat elragadni a technológiai optimizmus vagy az emberi pesszimizmus által. Nem szabad elfelejtenünk, hogy mindebben az emberé a főszerep. Az ember messze meghaladja a jelenlegi gépek képességeit, és ez a belátható jövőben így is marad.

Emily Bender rámutatott, hogy milyen óvatosnak kell lennünk az antropomorfizáló mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és nem szabad túl sokat belelátni abba, amit látunk vagy amit mondanak nekünk.

Ha azt kérdezzük, hogy mi a hatása most? Természetesen a hatása hatalmas, és még több is várható. Dzsinpa egy új valóság megteremtéséről beszélt. Egy új valóság, amelynek részesei leszünk, akár tetszik, akár nem, attól függően, hogy mennyire vagyunk hajlandók részt venni az MI által létrehozott színházban. Felhívták a figyelmet arra, hogy amikor bizonyos szövegek címzettjei vagy bizonyos csevegőrobotok felhasználói rájönnek, hogy MI-vel van dolguk, akkor megváltozik a hozzáállásuk. Fontos, hogy erre figyeljünk.

Az előadók és a közönség tagjai különösen aggódtak az MI gyermekekre és fiatal felnőttekre gyakorolt hatása miatt. A mesterséges intelligencia megjelent a világban, de nem tudjuk, milyen hatással lesz az ember mentális fejlődésére. Nem végeztek elegendő kutatást. Mindannyian kísérleti nyulak vagyunk. Gyermekeink és unokáink esetében sokkal nagyobb óvatossággal kell eljárni.

Sacha Luccioni felhívta a figyelmet az erőforrások felhasználására – egy másik jelentős problémára. Miközben mindenki energiatakarékosságra törekedett, kifejlesztettek egy technológiát, amely teljesen aláássa ezeket az erőfeszítéseket.

A mesterséges intelligencia lehetséges jövőjét illetően Luc Steels megjegyezte, hogy volt egy szó, amelyet sokat hallott, és az az együttérzés volt – valami, amiért érdemes törekedni. Egy másik kulcsszó volt a felelősség – mert a hatalommal együtt jár a felelősség is. Megállapodtak abban, hogy több átláthatóságra, nagyobb figyelemre az értékek iránt és több befolyásra van szükség az oktatók számára. Gese Lodö Szangpo azt javasolta, hogy az MI-t ne elkerülésére, hanem összekapcsolódásra használjuk. Az MI nem tud szeretni, mondta, de segíthet abban, hogy mi jobban szeressünk. Az MI-t a változás és a belső növekedés elősegítésére kell használni, nem pedig a konfliktusok előidézésére. Ezt szem előtt tartva közösen alakíthatjuk a jövőt, de ehhez cselekednünk kell.

Amikor a Mind & Life Institute és a Mind & Life Europe előadói és vendégei ma rész vettek a fogadáson Őszentségével, ő a következőket mondta nekik:

„Ha ilyen párbeszédeket tudunk tartani időről időre, az igazán csodálatos lenne. Buddhista szempontból is nagyon hasznos ilyen párbeszédekben részt venni, a szertartások végzése helyett. Ha a körülmények stabilak maradnak, a Mind & Life a jövőben is folytathatja tevékenységét.

Ami engem illet, Lhászában filozófiai hagyományok szerint oktattak és tanultam vitázni is, mind a kihívást jelentő, mind a reagáló nézőpontokat figyelembe véve. Amikor tanulunk, az elménket használjuk. Az én esetemben is, amikor tanultam, én is az elmémet használtam. Természetesen, amikor gyerekként tanultam, a félelem is szerepet játszott, mert attól tartottam, hogy a tanárom megbüntet.

A tudósok kihasználhatják a buddhista hagyományainkban rejlő logikát, ismeretelméletet és kritikus gondolkodást. Használhatják ezeket a saját javukra.

Manapság minden reggel, amikor felkelek, ápolom a bódhicsitta ébredő tudatát, és imádkozom, hogy mindazok, akik bíznak bennem, jól legyenek. Életemet teljes mértékben mások jólétének szentelem.

Én egy szerzetesi ruhát viselő vallási vezető vagyok, de amikor előadást tartok, gyakran hivatkozom a tudományra. Ez azért van, mert a kritikus gondolkodás, amellyel foglalkozunk, összehasonlítható a tudományos kutatással.

Abban a pillanatban, amikor anyánk megszül minket, máris tapasztalatot szerzünk. Érzéseink a tudatosságban gyökereznek. Ezért fontos megérteni, hogyan működik az elme, mert az életet az elme támasztja alá.”

 

Az esemény hazai vonatkozású érdekessége, hogy az esemény fő szervezője a Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora, Karsai Gábor volt a Mind & Life Europe igazgatói minőségében.

 

A konferencia minden egyes előadása visszanézhető a Mind & Life Institute honlapján.

 

 

A résztvevők látogatását Őszentsége rezidenciáján az alábbi videó foglalja össze:

 

Forrás – Tibet.net

tkbf.hu/hirek

YouTube/སྤྱི་ནོར་ྋགོང་ས་ྋསྐྱབས་མགོན་ཆེན་པོ་མཆོག

 

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

Buddha FM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert