Kína a szöuli „buddhista barátságot” használja fel valláspolitikai céljainak elérése érdekében

A Kínai Buddhista Szövetség (China Buddhist Association – CBA) küldöttsége Cung Hszing alelnök vezetésével március 30. és április 2. között Szöulba látogatott. Részt vettek a 26. Kína–Korea–Japán Buddhista Baráti Cserekonferencia előkészítő ülésén. A kínai média ezt a látogatást a háromoldalú buddhista együttműködés „aranykapcsolatának” folytatásaként ábrázolta, amely elképzelést 1995-ben a három ország magas rangú szerzetesei fogalmazták meg. A hivatalos jelentések a találkozót a regionális stabilitáshoz és a világbékéhez való hozzájárulásként írták le, a kínai vallási ügyek propagandáját jellemző, jól ismert nyelvezettel.

Ezek a jelentések azonban nem emelték ki, hogy a Kínai Buddhista Szövetség nem független vallási szervezet. Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága (United States Commission on International Religious Freedom – USCIRF) 2022. decemberi jelentése megállapította, hogy a CBA a Kínai Kommunista Párt (KKP) eszközeként szolgál a buddhizmus belföldi ellenőrzésére és az állami narratívák külföldön való terjesztésére. A bizottság a szervezetetet „az állami propaganda csatornájának és támogatójának” nevezte, és bírálta annak szerepét a vallásszabadság a kínai kormány általi folyamatos megsértésében. Ugyanezen jelentés szerint a Kínai Buddhista Szövetség felelős a KKP azon vallási mozgalmak elleni propagandájának terjesztéséért, amelyeket a párt „szektáknak” bélyegez, beleértve a buddhizmussal nem kapcsolatos csoportokat is. Az USCIRF elítélte a Kínai Buddhista Szövetség „bűnrészességét a kormány szisztematikus, folyamatos és súlyos vallásszabadság-sértéseiben”.

 

Cung Hszing nyíltan támogatta a buddhizmus felhasználását a KKP politikai üzeneteinek terjesztésére. 2025-ben heves ellenreakciókat váltott ki Tajvanon, amikor a tiszteletreméltó Csing Jao szerzetes temetésén való részvételét arra használta fel, hogy Tajvan „újraegyesítését” a Kínai Népköztársasággal szorgalmazza. Legutóbbi szöuli találkozóin megbeszéléseket folytatott Dzsinvu szerzetessel a Csogye rendből, Dokszú szerzetessel a Csonthe rendből és a tiszteletreméltó Szangdzsin szerzetessel a Tego rendből.

Ugyanezek a buddhista vezetők találkoztak I Dzsemjong dél-koreai elnökkel 2026. január 12-én a Kék Házban. A találkozó során az elnök fellépést szorgalmazott az olyan „álvallási” csoportok ellen, mint az Egyesülési Egyház (Unification Church) és a Szincsön-dzsi, amelyeket „eretnekeknek” bélyegeztek. Noha nem világos, hogy az összes résztvevő egyetértett-e az elnök álláspontjával, Dzsinvu szerzetes nyíltan támogatta a kezdeményezést.

 

A „Bitter Winter” korábban már beszámolt arról, hogy kínai szakértők hogyan működtek együtt dél-koreai és japán szekták elleni aktivistákkal olyan politikai célok előmozdítása érdekében, amelyek a Peking számára ellenségesnek tartott csoportokat célozzák meg, köztük az Egyesülési Egyházat. I Dzsemjong elnök kormánya csatlakozott ehhez a mozgalomhoz: kínai-barát álláspontot vett fel, és fokozta a nyomást azokra a vallási közösségekre, amelyek bírálják a kormányát, vagy amelyek Kínával szemben barátságtalannak minősülnek.

Cung Hszing koreai látogatását ebben a kontextusban kell értelmezni. A „béke” és a „barátság” leple alatt a Kínai Buddhista Szövetség (CBA) küldöttsége valószínűleg Peking érdekeit képviselte, támogatva I Dzsemjong kampányát azok ellen a vallási mozgalmak ellen, amelyeket mindkét kormány ellenségesnek tart. A háromoldalú párbeszédben japán buddhisták is részt vesznek, de Japánban a Kínai Népköztársaságnak nehezebb dolga van a buddhisták támogatásának megszerzésében az Egyesülési Egyház és a Jehova Tanúihoz hasonló csoportok ellen, mint Koreában.

Ezen felül Kína továbbra is együttműködik azokkal a dél-koreai keresztény szekták elleni aktivistákkal és ügyvédekkel, akik bírálják az Egyesülési Egyházat és a Szincsön-dzsit. Ez az együttműködés most kihívás elé áll: az elnök és pártja olyan törvényjavaslatot támogatnak, amely lehetővé tenné a kormány számára a vallási szervezetek gyors feloszlatását. Számos koreai keresztény csoport ellenzi ezt a javaslatot, attól tartva, hogy az végül rájuk is irányulhat, különösen azokra, akiknek konzervatív nézetei nem egyeznek a kormányzatéval.

A kínai és helyi szekták elleni szervezetekkel fennálló, régóta tartó együttműködés fenntartása érdekében egyes keresztény vezetők egy célzottabb megközelítés mellett szálltak síkra. A „The Korea Times” beszámolója szerint a Koreai Egyházi Jogi Társaság (Korean Society of Church Law) egy általános törvény helyett olyan jogszabályt javasolt, amely kifejezetten az Egyesülési Egyházra és a Szincsön-dzsire irányul. Egyes keresztény lelkészek és ügyvédek jelezték, hogy elfogadnának egy ilyen ad hoc törvényt, feltéve, hogy az nem terjed ki a saját egyházukra.

Ez a célzott törvény komoly alkotmányjogi és nemzetközi jogi kérdéseket vetne fel. Mindazonáltal mind az antikultusz-aktivisták, mind a kínai nemzetközi propaganda alig mutatnak ellenállást az olyan intézkedések támogatása iránt, amelyek az általuk nemkívánatosnak tartott vallási kisebbségeket célozzák meg. Ebben a légkörben a Kínai Buddhista Szövetség „barátsági” diplomáciája nem egyszerű szellemi együttműködésnek  tűnik, hanem inkább Peking újabb eszközének, amellyel regionális céljait érvényesíti az általa fenyegetésnek tekintett csoportokkal szemben.

Forrás – Bitter Winter, ami egy vallásszabadságot és az emberi jogok érvényesülését támogató aktivista oldal.

Továbbá – Our Buddhist World

A kiemelt képen középen Cung Hszing, a Kínai Kommunista Pártot támogató kínai buddhista vezető koreai és japán vallási méltóságok társaságában Szöulban – kép – Weibo.

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

Buddha FM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert