Sengai Gibon (1750-1837) a japán művészet és történelem egyik híres személyisége, kiemelkedő alakja volt. Hírneve művészetén, szellemiségén és az élethez való egyedülálló hozzáállásán, annak egyedi megközelítésén alapszik. A buddhizmus Rinzai iskolájához tartozott, és egy ilyen figyelemre méltó személyiség igazi természetéhez hűen, a művészetre csak élete későbbi szakaszában kezdett figyelmet fordítani. Természetesen a művészetre való hajlam mindvégig ott rejlett lelkében, ám élete korai szakaszában sokkal inkább a spirituális dolgok érdekelték, természetesen a buddhizmus vonatkozásában.
Sengai Gibon individualisztikus természete azt jelentette, hogy egy sajátos, egyedi nézőpontból tekintett a művészetre, figyelmen kívül hagyva a magas kultúra kellékeit, díszítő elemeit. Egy olyan valóságot hozva létre ezzel, melyben a humor áthatotta művészetét, filozófiáját illetve a helyes ösvény követésének módját. Azonban a helyes ösvény követése a buddhizmusban – mint a főbb vallások bármelyikében – olyan erényekkel ruházta fel őt, melyek a szabad akaraton, alternatív gondolkodási elveken és azon alapultak, hogy kihívás elé állítva arra késztette az egyént, hogy úgy tekintsen a valóságra, mint ami nem valóságos.
Valójában jóllehet hogy Sengai Gibon fő célja nem az volt, hogy a koncepcióra helyezze a hangsúlyt, azt helyezze előtérbe. Éppen úgy, ahogy a magas kultúra, amit ő elkerülni igyekezett, a művészet és az irodalom világán keresztül valósította meg önmagát.
A Rinzai buddhizmus igen fontos volt ennek az érdekfeszítő személyiségnek a számára s ez abból látszik leginkább, hogy kiknek, vagyis milyen közönségnek szánta műveit. Eltérően attól, ahogy a művészet és az elit számtalan országban összefonódik, Sengai Gibon külön figyelmet szentelt annak, hogy művészetre minden emberhez elérjen, az élet bármely területén. Így egyszerű témaválasztásaival és humorával lehetővé vált ezen elkötelezett buddhista számára, hogy a művészet világán keresztül kapcsolatba lépjen más emberekkel.
Többé már senki sem fogja tudni megmondani, milyen művészi magasságokat érhetett volna el Sengai Gibbon motívumaival, témaválasztásaival és azzal a megközelítéssel amivel a művészethez állt. Más szóval művészetében a kifinomultságot háttérbe szorította a Rinzai buddhizmus szavainak és elképzeléseinek átadása, terjesztése.
Sengai Gibon az élete során alapított, egyre jobban megszilárduló művészeti iskolák és akadémiák gazdag körein kívül maradt. Ehelyett művészetében a buddhizmus iránti szeretete vette át művészi szabályszerűség világának helyét. Ennek következményeként egy magával ragadó szabad szellem maradt, aki tudatában volt a tovasuhanó idő röpke pillanatainak, ám ez a megvilágosodás szüntelen keresésével párosult nála.
Forrás: Modern Tokyo Times, Lee Jay Walker cikke
Fordította: Elsik Emese
Március végén-április elején egy főleg gyerekeknek szóló, egyhetes béketábort szervezett az Ugandai Buddhista Központ (Uganda Buddhist Center – UBC) a tiszteletreméltó Bhanté Ószádha és a
Jan Boswijk és Hilly Bol több éve tart két elvonulást évente Magyarországon. Jan, holland pszichológus – buddhista tanító, 2004-ben egy szertartás keretében „lámpást kapott” mesterétől,
Ismét Magyarországra látogat az indiai dhrupad énekes, tanító Dr. Sumeet Anand Pandey és változatos koncertekkel és workshopokkal várja az érdeklődő közönséget. A programokról az azokat
