Így aratnak a Shaolin-szerzetesek

100 shaolin szerzetes, 50 külföldi tanítvány, valamint az Afrikai Shaolin Kungfu osztály tanulói tűrték fel a szerzetesi ingujjat, és láttak neki június 21-én learatni nyolc hektár búzát Kína Henan tartományában.

A szerzetesek sarlóval vágják le a búzát.

A henani Shaolin szerzeteseknél az éves aratás, valamint a templom körül végzett mezőgazdasági munka a Csan gyakorlás egy formája. 

Az 1400 éves Shaolin templom, amelyet mind a Csan buddhizmus, mind a Shaolin Kung-fu szülőhelyének tekintenek, egy 70 hektáros gazdaságot tart fenn, ahol a szerzetesek búzát, kukoricát, gyümölcsöket és gyógynövényeket termesztenek.

A külföldi shaolin taníványok és az Afrikai Shaolin Kungfu osztály tanulói segítenek a betakarításban.

Az aratás idején a szerzetesek csoportokban végzik a feladatokat: levágják a gabonát, cséplik, majd bezsákolják a gabonaszemeket és elcipelik a zsákokat a csűrbe. A több mint 400 szerzetes mindegyike sorra kerül a gazdaságban, még Shi Yongxin apát is. Idén aztán munkára fogták a külföldi shaolin tanítványokat, valamint az Afrikai Shaolin Kungfu osztály diákjait is, akiknek előtte elmagyarázták, hogyan használják helyesen a sarlót.

Június 21-én a szerzetesek és a tanulók szorgosan forgatták a sarlót, működtették a cséplőgépet, hordták a kévéket és a búzazsákokat. Az Arfikai Shaolin Kungfu osztály diákjai elkezdték énekelni saját népdalaikat munka közben. Ezeket újabb dalok követték, betöltve a hegyeket-völgyeket, bizonyítva a dharma örömét, melyet mindnyájan átéltek.

Shin Yanzi, a Shaolin templom gazdaságát vezető szerzetes elmondta, hogy a szabadtéri munka fontos része a Csan buddhizmus napi gyakorlásának: “A gazdálkodás önmagunk művelése is” – mondta. – “A csan szellemében gazdálkodunk, és saját elménket is megkapáljuk és bevetjük. Ezen felül a szerzetesek megtanulják értékelni a vetés és aratás folyamatát, és becsülni az évszakok váltakozását.

Shaolin szerzetesek begyűjtik a búzát a Csan gazdaságban.

Shaolin szerzetesek a cséplőgépnél.

A kínai Csan buddhizmusban hosszú múltra tekint vissza a gazdálkodás. Yanzi mester elmondása szerint Mazu Daoyi és utódja, Baizhang Huaihai nevéhez kötődik, akik a Tang dinasztia (618-907) idején befolyásos Csan buddhista mesterek voltak.

Baizhang hozta a szabályt, hogy a szerzeteseknek gazdálkodni kell. A történetek szerint magát sem vonta ki a szabály alól. És amikor hajlott kora miatt a taníványai megpróbálták mentesíteni a munka alól, éhségsztrákjba kezdett tiltakozásul. Ehhez az anekdotához egy közmondás is kötődik: “a munka nélkül töltött nap evés nélkül töltött nap”, és ma is jól ismerik szerte a világon.

A Csan szerzetesek gazdálkodási hagyománya segített nekik túlélni a kínai történelem buddhizmus-ellenes korszakait, amikor sok, főleg az adományra épülő buddhista hagyományvonal kihalt. A Kínában található Csan kolostorok jó része ma is gazdaságokat működtet.

Az Afrikai Shaolin Kungfu osztály diákjai segítettek az aratásban.

Ez az önellátás volt az egyik oka, amiért néhány éve Shi Yongxin apát elhatározta, hogy újrakezdik a kolostorban az évezredes hagyományt, amely több évszázadra megszakadt. A gyakorlat didaktikus oldala mellett Shi hangsúlyozza, hogy az élelmiszer előállítása a templom földjein a biztos élelmezésről is gondoskodik.

Az elmúlt néhány évben a szerzetesek gyakorlott gazdálkodók lettek, és a Csan templom gazdasága temérdek élelemmel látja el őket. Ebben az évben 50 000 kilogramm búzát takarítottak be, amelyből a shaolin templom szerzeteseit és a templom iskolájának tanárait, diákjait élelmezik majd. A megmaradó búzát, gyümölcsöt és zöldségeket a Shaolin templom szétosztja a nélkülöző családok közt a templom jótékonysági programjában.

Egy Shaolin szerzetes búzával teli zsákot cipel.

A Kína közepén fekvő Henan tartományban lévő Shaolin templomot a feltevések szerint i.e. 495-ben alapította Bauto (Buddhabhadra), aki Indiából, vagy Közép-Ázsiából jött a meditációt tanítani Kínába. A kolostort története során számos alkalommal lerombolták és újjáépítették. Nevét a közeli, erdős Shaoshi-hegyről kapta, amely a Song-hegység hét csúcsának egyike. A templom és a közeli erdő 2010-ben felkerült az UNESCO világörökség-listájára.

Forrás: Buddhist Door

Képek: China Daily

Készítette: Tari Zsuzsanna, Harlam Bálint