Főoldal > 25 éve tűnt el a Pancsen Láma
A negyedszázados évforduló ismét reflektorfénybe állította Tibet második legmagasabb vallási méltóságának eltűnését.
Az egyik legnagyobb emberjogi szervezet a Human Rights Watch kínaügyi igazgatója Sophie Richardson egy cikkben emlékezett meg a sajnálatos eseményről. Sam Brownback, az Egyesült Államok külügyminisztériumának tisztségviselője pedig világossá tette, nem fognak enyhíteni a nyomásgyakorláson, hogy Kína engedje szabadon a Pancsen Lámát akinek nagy szerepe van a mindenkori Dalai Lámák felismerésében. Ahogy fogalmazott: „Kínának épp úgy nincs joga megmondani ki legyen az új Dalai láma, mint hogy ki legyen az új pápa”.
1995. május 17-én tűnt el Gedün Csöki Nyima, egy hatéves kisfiú családjával együtt, pár nappal azután, hogy őszentsége a Dalai Láma felismerte benne a XI. Pancsen lámát, a tibeti buddhizmus második legfontosabb vezetőjét.
A kínai hatóságok a kezdeti tagadás után beismerték, hogy „biztonságba helyezték” a gyermeket a „család kérésére”. Keveset tudni az azóta már 31 éves fiatalemberről, és azt is csak kínai hatósági forrásból. Állításuk szerint jól van, és a tanulmányai végeztével már dolgozik és nem akar nyilvános életet élni. Természetesen a hatalom nem engedi az ENSZ eltűntekkel foglalkozó munkacsoportját a helyszínen vizsgálódni.
A Pancsen Lámában a tisztség az, ami különösen fontos Kínának, mert ő ismeri fel, legitimálja a következő első számú vallási vezetőt a XV. Dalai Lámát. Így, ha ezt a tisztséget a kezükben tartják, úgy vélik, az utódlást is a számukra kedvezőképpen dönthetik el. A személy itt másodlagos, Kína választott is magának egy saját Pancsen lámát egy hasonló korú kisfiú személyében.
A 85 éves Tenzin Gyacó a jelenlegi, indiai száműzetésben élő XIV. Dalai Láma kijelentette, hogy egyrészt legalább száz évig fog élni, másrészt ő maga fogja kinevezni az utódját, aki akár, most előszőr lány is lehet.
Nem ez az első eset, hogy a kommunista Kína bele kíván szólni a tibetiek vallási életébe a vezető kiválasztásán keresztül. Ez történt a Karmapa hagyományvonalon is. 1990-ben a hatóságok által is elismert XVII. Karmapa, Orgyen Trinli Dordzsének még megengedték, hogy a saját kolostorába visszatérve folytassa a tanulmányait. A Karmapa azonban 14 éves korában, 1999-ben Nepálon keresztül Indiába szökött. Kína a Pancsen lámával már nem engedheti meg magának ezt a blamázst, ezért tartják elzárva, ha egyáltalán él még, véli Sophie Richardson a Human Rights Watchtól.
Források: Human Rights Watch BBCNews
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
A Tibeti Szerzetesnői Projekt (Tibetan Nuns Project – TNP), egy Seattle-ben és az indiai Himácsal Prades Kangra körzetében működő, az Egyesült Államokban bejegyzett jótékonysági szervezet,
A nagyra becsült tibeti buddhista tanító és dzogcsen mester, Csökji Nyima Rinpocse a nepáli Lumbíniben, a Buddha szülőhelyén, hivatalosan felavatta a Pal Thubten Sedrub Ling,
Vaszi Sándor Urgyen saját élményein keresztül mesél a buddhista elvonulások fontosságáról, felidézve többek között Taron töltött éveit, valamint a közelmúltban zajló, Keith Dowman dzogcsen mesterrel