Főoldal > A Dalai Láma 2022-es Vészák napi tanítása
Őszentsége a Dalai Láma május 16-án, dharamszalai rezidenciájáról üdvözölte a világ buddhistáit és adott rövid tanítást a 2022-es Vészák ünnep alkalmából.
“Kedves szellemi barátaim!
Először is üdvözöllek mindannyiótokat és azt kívánom, legyetek jól úgy egészségben, mint lélekben.
Tashi delek!
Mai napon a Vészákot ünnepeljük, ami a Buddha megvilágosodásának állít emléket, amit hat év aszkézis előzött meg.
A Buddha saját tapasztalata alapján azt tanácsolta, hogy: ‘Óh szerzetesek és tudósok, ahogyan az aranyat melegítéssel, vágással és csiszolással vetik próba alá, hasonlóképpen ti is alaposan vizsgáljátok meg a tanításomat mielőtt elfogadnátok. Ne fogadjátok el pusztán az irántam való tiszteletetek miatt!’ – Ez az álláspont a Buddha egy különleges tulajdonságára mutat rá.
Én minden vallási hagyományt tisztelek. Mindegyiknek komoly értéket tulajdonítok, mivel mindegyik az együttérzést tanítja. Azonban a Buddha volt az egyedüli, aki arra buzdított minket, hogy vessük próba alá a tanításait hasonlóan ahhoz, ahogy az aranyműves vizsgálja be az arany tisztaságát. Csak a Buddha javasolja hogy ezt tegyük.
Egy másik alapvető tanítása ez volt: ‘A bölcsek nem vízzel mossák le az erénytelen tetteket, nem a kezükkel távolítják el az érző lények szenvedését és nem erőltetik másokra a felismeréseiket, hanem az olyanság igazságának tanításával szabadítják meg a lényeket’. Tehát a Magasztos Buddha, a Megvilágosodott, aki természete szerint együttérző, azt mondja, hogy nem tudja átadni a tanítványainak a saját szellemi tapasztalatát és megvalósítását pusztán a szeretet és az együttérzés által. A tanítványainak saját szellemi tapasztalatokra kell szert tenni azáltal, hogy az olyanság igazságán szemlélődnek úgy, ahogy azt a Buddha tanította.
Ezért nagyon fontosnak tartom a Dharma kerekének háromszori megforgatását.
A Dharma kerekének első megforgatása a Négy Nemes Igazságot tanítja – a szenvedést, a szenvedés eredetét, a szenvedés valódi megszűnését és az ehhez vezető igaz ösvényt. Ez adja meg a Buddha tanításainak alapvető keretét.
Ha komolyan szemügyre vesszük a szenvedés valódi megszűnését, felmerül a kérdés: ‘Hogyan valósul ez meg?’ Az erre a kérdésre adott válasz magában foglalja a tudat végső természetének magyarázatát is. Megtudhatjuk, hogy minden mentális szenvedés, a vágyakozó ragaszkodás, a gyűlölet vagy a tudatlanság, az én és a más dolgok létezésének téves felfogásában gyökerezik.
Ezért adta a Bhagavan a Tökéletes Bölcsesség tanításokat a Keselyű-csúcson. Kinyilvánította a négyrétű ürességet a Szív szútrában: ‘A forma üresség, az üresség forma; az üresség nem más, mint forma, és a forma sem más, mint üresség.’ A leghatékonyabb ellenszer a függetlenül létező énünkhöz való ragaszkodásunkra az a bölcsesség, ami felismeri, hogy minden dolog híján van egy abszolút identitásnak. Épp ennek köszönhető, hogy lehetséges elérni a Dharma Kerekének Első Megforgatásában tanított végső megszabadulást.
Ki kell derítenünk, hogy van-e valamiféle ellenerő az énről alkotott téves elképzelésünkkel szemben, vagy nincs, és ha van akkor képesek vagyunk-e teljes mértékben megismerni ezt az ellenerőt, vagy sem. Ha igen, akkor arra is képesek vagyunk, hogy megszüntessük az abszolút én tévképzetét. Tehát ez így teljesen tudományos.
A Buddha a ‘Tökéletes Bölcsesség’ című tanításciklusát a Keselyű-csúcson adta. Ezekben a beszédekben a Buddha azt tanította, hogy minden dolog mentes bármiféle belső lényegiségtől. Azonban néhány tanítványnak nehéz volt ezt megértenie. Ezért, annak érdekében, hogy kezelje azt a nehézséget, amit az eredendő létezés hiányának tanítása néhány tanítványnak okozott és hogy megfeleljen az ilyen tanítványok értelmi képességeinek, a Buddha azt is tanította, hogy minden azonosítható az elmével. Ez a tanítás segített ezeknek a tanítványoknak megérteni az alany és a tárgy nem-kettősségét ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy bármit, ami a tudatuk számára megjelenik, úgy érzékeljünk, mint ami benne rejlő létezéssel rendelkezik.
Ez mutatja a Buddha tanításainak mélységét filozófiai szempontból. Ami engem illet, csak egy egyszerű buddhista szerzetes vagyok, aki a Buddha hagyományát követi.
Minden reggel, ahogy felkelek, elrecitálom a ‘Függő keletkezés dicséretét’ és szemlélődöm a a dolgok egymástól függő természetén éppúgy, mint a megvilágosodás együttérző szellemén. Nagyon hasznosnak találom ezeket a tudatom számára.
Amikor a nagy Nágárdzsúna mester Tökéletes Bölcsesség szútrákhoz fűzött magyarázatait tanulmányozod a ‘Középút alapversei’ című művében, csodálkozol rajta.
Minél mélyebben megérted az ürességet, annál együttérzőbbé válsz azokkal, akik elmerülnek a ragaszkodásban és a haragban, mert nem ismerik az ürességet. Egy erős kívánság alakul ki benned, hogy segítségükre legyél megszüntetni a valóságról való bennük mélyen meggyökerezett tudatlanságot, ugye? Ez nagyon hasznos. Nem elégedhetünk meg annyival, hogy a Buddhát istenségnek tartjuk. Természetesen ott van a Buddha tizenkét megvilágosodott cselekedete, mint például, hogy a Tusita mennyben tartózkodik, vagy hogy elhagyja a Tusita mennyet, és így tovább. Más vallási hagyományok szintén hasonló történeteket mesélnek az alapító tanítójukról. Azonban az alapító tanító tulajdonságainak vizsgálata azáltal, hogy elemezzük amit mondott, a Buddhának egy nagyon sajátságos tanácsa.
Minél jobban vizsgálod a logika és az érvek mentén a tanítását, annál inkább megbizonyosodsz felőlük. A különbség az, hogy ez segít csökkenteni az önmagaddal és a létező jelenségek valóságosságával kapcsolatos tudatlanságodat.
Ezzel kapcsolatban én mindennap elrecitálom a következő verset Csandrakírti ‘Belépés a középútra’ című művéből:
‘A bölcsesség fénysugaraival teljesen átvilágítva a Bódhiszattva olyan tisztán látja, mint egy egresbogyót nyitott tenyerén, hogy a három birodalom a maga teljességében kezdetektől fogva születetlen és így a hétköznapi igazság erejével a megszűnés felé halad.
Noha tudata folyamatosan a megszűnésben pihen, együttérzést is szül a védtelen lények iránt.
Tovább haladva bölcsességével túl fogja szárnyalni mindazokat, aki a Buddha beszédéből születtek, és a maguktól megvilágosodottakat.
És mint a hattyúk királya, aki mindig a többi hattyú előtt szárnyal, a hétköznapi és a végső igazság fehér szárnyait szélesre tárva, az erény erőteljes szelei által hajtva a bódhiszattva a csodálatos túlsó part, a beérkezettek óceánnyi tulajdonságai felé szárnyal.’
Én naponta elmélkedem ezeken a sorokon és remélem, hogy a hétköznapi és a végső valóság két szárnya segítségével képes leszel átkelni a bódhiszattva birodalmakon és ‘viszlát’-ot inteni a közönséges lény szintjének.
Ez az az ember, aki az elzárt Do-me-ben született Északnyugat-Tibetben, és akit három betű, az A; KA; MA; jelöl, ami a Palden Lhamo tóban látható és akivel az eddig elmondott imáim miatt erős karmikus kapcsolatban állok. Múltbéli törekvéseim ereje miatt meg vagyok győződve az ürességről és a bódhicsitta bátor szívéről.
Ezeket a gyakorlatokat tényleg nagyon hasznosnak találom a tudatom számára. Tehát ezen a különleges napon biztatni szeretném minden Dharma testvéremet, hogy szenteljen nagyobb figyelmet alapító tanítónk, a Buddha szavainak. Először tanulmányozd és gondold végig a Négy Nemes Igazságot, amelyek bemutatják azokat az eszközöket, amelyeket a Buddha használt hogy a segítségünkre legyen.
Mindezeken túl gyakorolnod kell a bódhicsitta bátor szívét, hogy másokat szolgálj.
Ezen a módon képesek leszünk kifejleszteni a tudat igazi békéjét magunkban, ami egy nyugodt légkört fog teremteni a környezetünkben is.
Dharma testvéreim! Kérlek tartsátok ezt észben, ennyi –
Köszönöm”
A fordítás a videómegosztón található tíz perces élő beszédű tanítás angol feliratnak fordítása.
Forrás – Őszentsége a Dalai Láma hivatalos honlapja és Youtube csatornája
A BuddhaFM A Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM küldetés nyilatkozatával összhangban szólal meg.
BuddhaFM – Adásban a Tan!
Kövessenek minket Facebook Spotify oldalunkon és Youtube csatornánkon.
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
Šwierkiewicz Róbert – Végtelen hal című emlékkiállítása november 8-tól megtekinthető a Műcsarnokban. Šwierkiewicz Róbert (Pécs, 1942. május 29. – Ajka, 2019. április 22.) Vizuális művész,
Az Elkötelezett Buddhisták Nemzetközi Hálózata (International Network of Engaged Buddhists – INEB) bejelentése szerint idén a Dél-Indiában található Csennai városa ad majd otthont kétévente megrendezendő
Vaszi Sándor Urgyennel, a Tiszta Dzogcsen fordítójával beszélgettünk az októberben megjelent kötetről. Riporter: Udvardi Márton (2024) “A dzogcsen a nagy tökéletesség állapota. A bönben a