- Műsorajánló
Az Obon az egyik legfontosabb japán hagyomány. A japánok úgy hiszik, őseik lelkei visszatérnek az otthonukba, hogy a család Obon idején újra találkozzon. Ezért ez egy fontos családi ünnep, ilyenkor sokan utaznak haza szülővárosukba.
Japánban szinte az egész nyár spirituális, ennek oka, hogy amikor Japán a holdnaptárról áttért a Gergely-naptárra, az Obont is különböző napokon kezdték tartani országszerte, attól függően, hogy melyik naptár alapján határozták meg az időpontját.
A sicsigacu-bon, júliusban van, és a Gergely-naptár alapján ünneplik Japán keleti részén (például Tokióban és környékén). Az ország legnagyobb részében azonban a hacsigacu-bont ünneplik, amely augusztus 15-e körül kerül megrendezésre, és időpontját a holdnaptár alapján jelölik ki. Általában augusztus 13-án kezdődik, és 16-án ér véget.
A japánok ilyenkor kitakarítják az otthonukat, és ételfelajánlásokat helyeznek el a szellemek számára a bucudan (buddhista oltár) előtt, például zöldségeket, gyümölcsöket. Lampionokat és virágkompozíciókat is szoktak helyezni az oltárhoz.
Obon első napján a csocsin lampionokat meggyújtják a házakban, és az emberek elmennek a családtagok sírjához, hogy hazahívják a szellemeket. Ez a mukae-bon. Néhány vidéken mukae-bi nevű tüzeket gyújtanak az otthonok bejáratánál, hogy a szellemek hazataláljanak. Az utolsó napon az emberek visszavezetik a szellemeket a sírokhoz egy olyan lampion segítségével, melyre a családi címert festették.
Obon idején a senko füstölő illata járja be a japán otthonokat és temetőket.
A toro nagasi (úszó lámpások) egy olyan hagyomány, ami szintén az obonhoz kötődik. Az emberek elküldik őseik szellemeit a lámpásokkal, amelyekben egy gyertya ég, és leúsztatják őket a folyón az óceánba.
Esténként elterjedt hagyomány a bon odori nevű tánc. A tánc stílusa vidékről vidékre változik, de általában taiko dobosok adják hozzá a ritmust. Az emberek kimennek a közeli parkokba, szentélyekhez vagy templomokhoz, és nyári kimonójukban (jukata) táncolnak egy lámpásokkal díszített emelvényen. Az ételárusító bódéknak, táncnak és ünneplő sokaságnak köszönhetően igazi vidám fesztiválhangulat kerekedhet ilyenkor.
„A buddhista oktatásban – mind a tanító, mind a tanuló részéről – megismerési folyamat zajlik, a belső megismerés a cél, amelynek megközelítésében az emberi lét
Ácsán Szóna kanadai théraváda szerzetes és kolostoralapító apát. Módszerében ötvözi a thai erdei meditációs hagyományt a sri lankai skolasztikus módszereket és a nyugati pszichológiai szemléletmódot,
Balogi Virág költő, műfordító, tanár és Weiner Sennyey Tibor költő, író, műfordító, szerkesztő gondolatai a helyes beszédről. Az adás időpontja: 2025. március 17., hétfő 07:25
