A szépség változó arca Burmában: Megkapó képeken az utolsó tetovált arcú nők

Ezek a nők a kétmillió főt számláló Chin törzs tagjai, akik etnikai kisebbségként élnek Mianmar, korábbi nevén Burma területén. A lányok a házasságukat megelőzően, néha már tíz éves korukban, ilyen arctetoválásokat kaptak, melyet a szépség jelének tekintettek. Ám az 1960-as években a burmai katonai junta bírságot rótt ki az arctetoválásért, így a hagyomány kihalt.

Mára mindössze néhány olyan idős, többségében a hatvanas, hetvenes éveiben járó nő maradt, aki ennek jeleit viseli magán.
 

Egy fényképész Burma egy távoli szegletében kalandozott, és bámulatos képeket készített idős asszonyokról, akik egy kihalófélben lévő kultúra utolsó képvelőiként, aprólékosan kidolgozott tetoválásokat viselnek az arcukon.

 

Az arctetoválást nyugaton inkább a fiatal generációval hozzuk összefüggésbe, hisz itt ők azok, akik szeretik ilyen extrém módon megváltoztatni testüket, ám Mianmarban a Chin törzs tagjai körében, kizárólag az idős asszonyok azok, akiknek tintával rajzolt mintázatok borítják az arcát.

 

Egészen az 1950-es évek végéig hagyomány volt, hogy a lányok arcát házasságuk előtt, már tíz éves koruktól kezdve, tetoválták, mivel ezt a szépség jelének tekintették.

kép: Nyugat-Mianmarban, a Chin törzs körében egészen az 1960-as évekig tetoválták a fiatal nők arcát, s erre úgy tekintettek, mint a szépség jelére.

 

Ám a fiatalabb generáció tagjai vonakodtak attól, hogy kövessék ezt a szokást, mert féltek a hatalmon levő katonai junta által kiszabott súlyos büntetésektől, aki buzgón igyekezett felszámolni minden etnikai különbséget a burmai többség, és az olyan kis törzsek között, mint a Chin, a Karen, vagy a Kachin.

 

Félő, hogy Burma arctetoválási hagyománya ezzel ki fog halni, s ezek az idős asszonyok már majdhogynem két lábon járó múzeumok.

 

Dmytro Gilitukha ukrán fényképész ellátogatott Kyee Chaung és Pan Paung falvaiba, hogy megörökítse ezt az egyedülálló kultúrát, mielőtt teljesen eltűnik.

kép: A burmai katonai junta kemény pénzbírsággal sújtotta a tetoválások viselőit, így a hagyomány gyorsan kihalt a Chinek körében.

 

Egy 29 éves [Chin nő] így nyilatkozott: „A tetovált nők a burmai kultúra nélkülözhetetlen részét képezik.”

 

A tetoválások, melyeket növényi tüskékkel, tövisekkel vittek fel, és amikhez tintaként egy tehénepéből, koromból, különféle növényekből és disznózsírból álló keveréket használtak, egyszersmind a bátorság jeleként is szolgáltak. Különösen azok, amelyeket a nyaki részbe karcoltak bele, mert ezek voltak mind közül a legfájdalmasabbak.

 

A múltban azok a nők, akik megpróbálták elkerülni, hogy tetoválják őket, hirtelen a család disznóólában találták magukat, ahova egyszerűen kidobták őket, s ott is maradtak egészen addig, amíg meg nem gondolták, és alá nem vetették magukat az eljárásnak.

kép: Mya Oo (a képen) egyike azoknak egyre csökkenő számban élő Chin nőknek, akik máig arcukon viselik ezeket a tintával rajzolt hagyományos mintázatokat.

 

A brutális katonai junta, amely 2011-ig gyakorolta a hatalmat az országban, illegálisnak nyilvánította a tetoválásokat és súlyos pénzbüntetéssel sújtott mindenkit, aki megszegte ezt az előírást.

 

Bár az ország a közelmúltban politikai megújuláson ment keresztül és végül ezév áprilisában a hosszú ideje másként gondolkodó, disszidensként élő Aung San Suu Kyi lett az elnök, a büntetés kiszabásáról szóló törvényt még nem hatálytalanították.

 

Más törzsi szokások, például hogy megváltoztatják a nő nevét mikor anya lesz, változatlanul megmaradtak, csakúgy, mint a falu sámánjának erejében és totemjeiben való máig tovább élő hit.

kép: Ironikus módon, míg nyugaton az arctetoválások viselése és a megnyújtott fülcimpa a fiatalok körében elterjedt és általuk tovább él, a Chin kultúrában kihal.

 

Gilitukha elmondta: „A nőket jellemzően tíz éves koruktól kezdve valamikor a házasságukig bezárólag tetováltak, de az 1960-as években a burmai hatóságok betiltották ezt a hagyományt.”

 

Majd hozzátette: „Mára már az összes tetovált nő idős, és ez a Chin kultúra szerves részét képező hagyomány hamarosan örökre el fog tűnni.

 

Szerencsésnek érzem magam, hogy bemutathattam, a nyilvánosság elé tárhattam egy ilyen érdekes kultúrát mielőtt végleg kihal. Ez olyasvalami, amit sohasem láttam ezelőtt.

kép: Aung Sein 73, Kyee Chaung faluban él, még tinédzserlányként tetoválták mielőtt férjhez ment

 

„Európai férfiként meglehetőse szokatlan látvány ez számomra, de a maga nemében szép, egyserűen lenyűgöző.”

 

Bár a Chin kultúrában a szépség szimbólumává váltak, a legenda szerint valamikor régen, az arctetoválásokat félelemkeltésre használták.

 

A történet úgy szól, hogy egy ősi király meglátta a Chin nők szépségét és a rabszolgaivá tette őket. a tetoválást arra használva, hogy jelezzék, a nők az ő tulajdonába tartoznak, és elriasszák az idegeneket.

kép: A legtöbb tetovált nőnek pókháló minta van az arcára festve, és egy régi vicc szerint úgy ejtik rabul a férfiakat, ahogy a pókháló a legyeket.

 

Gilithuka azt mondja: ‘Ha hihetünk a történeteiknek, a Chin nők generációkon keresztül megszenvedtek a szépségükért.”

 

„Manapság a nők már nem követik a régi szokásokat, és nem értik miért kéne a szépségnek ezt az igen fájdalmas szimbólumát viselniük az arcukon.

 

„Létezik egy olyan teória is miszerint az arctetoválások arra szolgáltak, hogy megkülönböztessék egymástól a különböző törzseket, de idővel ennek is csökkent a jelentősége.”

kép: Voy, 73, a Pan Paung nevű faluban, amely Nat Ma Taung lankáin fekszik, amelyet a brit gyarmatosítók elnevezése nyomán, egészen 1948-ban bekövetkezett távozásukig, Mount Victoriának neveztek.

 

Forrás: Daily Mail, Chris Summers cikke

 

Fordította: Elsik Emese