Főoldal > A thaiföldi hatóságok felhívása a buddhista “életmentő gyakorlat” leállításáért
- Műsorajánló
A hagyományos thai újév, a Szongkran alatt zajló ünnepségek keretében létezik egy buddhista gyakorlat, amikor fogságban élő állatokat, többnyire vízi élőlényeket engednek szabadon buddhista hívők, ezzel fejezve ki együttérzésüket mindamellett, hogy így érdemeket gyűjtenek. A “ploi pla” néven ismert gyakorlattal kapcsolatban a Thaiföldi Halászati Minisztérium azonban, mindamellett, hogy valóban érdemhozónak tartja a hívek buzgalmát, komoly figyelmeztetést adott ki, mivel a halak és teknősök helyi vizekbe való visszaengedése súlyos ökológiai károkat is okozhat.
A halászati minisztérium egyik vezetője, Bancha Sukkaew szerint, el kell kerülni, hogy a nem őshonos fajok, például bizonyos harcsafajták, kedvtelésből tartott halak, cichlidák, teknősök és rákok természetes víztestekbe való vissza engedését. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes fajok egyáltalán nem képesek a megváltozott környezetben a túlélésre, míg mások pedig elszaporodván megzavarhatják, akár fel is boríthatják a meglévő, helyi ökoszisztémát.
Könnyű belátni, hogy mindkét esetben, a nemes cél, az ahinszá, az erőszaknélküliség demonstrálása ellenére, a károk épphogy növelik a szenvedést.
“Az idegen fajok hatalmas károkat okozhatnak az ökológiai rendszerben, aminek a helyreállítása roppant költséges.” – mondta Sukkaew.
Az állatok szabadon engedése a természetbe igen népszerű gyakorlat a buddhisták körében, gyakorlatilag hagyományvonaltól függetlenül. Különösen jeles ünnepi alkalmakkor végzik ezt a gyakorlatot, amiről úgy vélik, hogy érdemhozó tevékenység, az így szerzett érdemek akár egy következő életre, vagy azon túlra is átvihetőek. Az ilyen cselekedeteknek azonban nem szándékolt mégis súlyos következményei is lehetnek.
2021-ben történt például egy eset, amikor egy buddhista ünnep alkalmával harcsákat engedtek tömegesen egy folyóba, de a betonlépcsőknek való ütődés során olyan sérüléseket szenvedtek, aminek következtében a vízben elpusztultak.
Többen felhívják a figyelmet a szokáshoz kapcsolódó másik jelenségre. Míg a buddhista hívek az állatok szabadon engedésével érdemeket akarnak szerezni, vannak akik ezeket az állatokat kifejezetten azért fogják ki, hogy ezt a buddhista követők megtehessék. Erre hívta fel a figyelmet még 2020-ban egy szerzetes, akit a South China Morning Post kérdezett. Szerinte etikátlan dolog az állatokat eltávolítani a természetes élőhelyükről pusztán azért, hogy később visszaengedhessék őket: “Amikor azért fizetsz, hogy szabadon engedj állatokat, nem jócselekedetet hajtasz végre. Sok ilyen állatot pont azért fognak ki a természetes élőhelyéről, hogy az emberek elengedhessék őket. Ez nem helyes.”
Az állatok buddhista ünnepeken való szabadon engedésének bonyolult kérdései mára általános társadalmi vitává nőtték ki magukat Thaiföldön. Ökológiai szakértők megkérdőjelezik, hogy érdemszerző tevékenység-e az, amikor invazív fajok kerülnek természetes vizekbe. Másrészről a szabadon engedhető állatok iránti kereslet egy új üzletágat hozott létre a kereskedelemben. megjelentek a halakat, madarakat, teknősöket és más állatokat csak azért tartó üzletek, hogy ezeket a hívők megvehessék és szabadon engedhessék. Ez természetesen további etikai problémákat is felvet.
Környezetvédő szervezetek sürgetik a buddhistákat, hogy gondolják át jól ezt a gyakorlatot. A szomszédos Kambodzsában például egyes madárfajok száma, amelyek igen népszerűvé váltak az érdemszerző gyakorlatban, meredeken csökkenni kezdett.
Eközben a Tibeti-fennsíkon a folyókba engedett nem őshonos fajok könnyű prédévá váltak a vidrák számára, ami lehet jó hír a vidrákért aggódóknak, de a halak szempontjából megkérdőjelezhető az érdemhozó jelleg, arról nem is beszélve, hogy azért ez is rejt magában ökológiai kockázatokat. Egy 2020-as Live Science tanulmány szerzői kiemelték, hogy “A vallási célból szabadon engedett halak további táplálékforrásokat jelentenek a vidrák számára”, mindemellett ezt a gyakorlatot a helyi hatóságok betiltották a nem őshonos fajok szabadon engedését. Mindezek ellenére úgy tűnik, a helyiek még nem hallottak erről a törvényről, a gyakorlat tovább folytatódik.
Az ökológiai problémákat csak tetézi, hogy Thaiföld egyes részein súlyos szárazsággal küzdenek. A turisták körében rendkívül népszerű szigeten, Ko Szamuin, az utóbbi időben híján vannak a vezetékes víznek. “Már két és fél napja nem folyik a víz” – mondta egy helyi fodrászüzlet-tulajdonos, aki így nem tudja használni a zuhanyzót. “Tavaly minden második nap volt vezetékes víz, de ezen a héten már egymás után 2-3 napja nem folyik:”
Forrás – Buddhistdoor
képek – time.com
A BuddhaFM A Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM küldetés nyilatkozatával összhangban szólal meg.
BuddhaFM – Adásban a Tan!
Kövessenek minket Facebook Spotify oldalunkon és Youtube csatornánkon.
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
Új hangoskönyv a BuddhaFM-en! – Seung Sahn: A zen iránytűje Seung Sahn (Szung Szán) koreai zen mester (1927-2004) az első koreai zen tanító volt, aki
Bódis Kriszta író, szociálpszichológus, dokumentumfilmes, és a Van Helyed Alapítvány alapító vezetője. Társadalmi aktivista, közéleti személyiség, verseket és prózát húszéves kora óta publikál rangos irodalmi
Könyvajánló – Kuzder Ritával, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanárával beszélgettünk az idén megjelent Klasszikus tibeti nyelvtankönyv és feladatgyűjtemény c. művéről Riporter: Udvardi Márton (2024)