A világ legnagyobb vízerőművét tervezi Kína Tibetben felépíteni

Kína a Jarlung Cangpón, a tibetiek szent folyóján készül felépíteni a világ eddigi legnagyobb vízerőművét, illetve az ehhez szükséges gigantikus duzzasztógátat. Ezzel szeretne az ország közelebb lépni karbonsemlegességi célkitűzéseihez, azaz, hogy 2060-ra teljes mértékben széndioxid kibocsájtás mentessé váljon.

A Jarlung Cangpó a világ legmagasabban, 5000 méteres magasságban eredő folyója, amelynek partjai mentén alakult ki az első ősi tibeti császárság, a Jarlung kultúra. A folyó a Tibeti Autonóm Területet elhagyva Indiába érkezik, ahol a négy nagy szent folyó egyikeként, Brahmaputraként tisztelik, majd Banglades területén ömlik a Gangeszbe. Tibetben ez a legnagyobb folyó és világviszonylatban is a kilencedik legnagyobb vízhozammal rendelkezik.

Kép: Al-Dzsazíra

A Tibet fővárosától, Lhászától kicsivel több, mint száz kilométerre hömpölygő Jarlung Cangpó különleges spirituális jelentőséggel is bír a tibeti kultúrában, őt tekintik Dordzse Phagmó istennő földi megtestesülésének.

A folyó 2700 méter esés után hagyja el a Tibeti-fennsíkot, majd egy kanyonba érkezik. Ez a világ legnagyobb kanyonja, háromszor olyan mély, mint az amerikai Grand Canyon. Itt tervezik a gáttal felduzzasztani a folyót.

Kép: tibetdiscovery.com

A világ jelenlegi legnagyobb erőműve Kínában található a Jangcén, amelynek megépítéséhez jóval több mint egy millió embert kellett kitelepíteni. A tibeti erőmű ennél lenne háromszor nagyobb kapacitású, azaz 60 gigawattos. A hatóságok szerint a kisebb népsűrűség miatt itt jóval kevesebb kiköltöztetéssel számolni, de számokat nem árultak el.

A beruházást környezetvédelmi és geopolitikai okokból is erős kritika éri. Mint az közismert egy ilyen méretű duzzasztógát egy folyón rendkívül jelentős mértékben megváltoztatja a környék ökoszisztémáját, ami – mint azt már a Mekong esetében is láthattuk – kellő átgondoltság nélkül roppant káros lehet a természeti, emberi és gazdasági környezetre.

A beruházás jelentősen befolyásolhatja a Jarlung Cangpó alsó folyásánál Indiában és Bangladesben élő több tízmillió ember megélhetését a csökkent vízhozam és ennek a halászatra gyakorolt hatásai miatt.

Indiában Brahmaputraként ismert a folyó. Több ezer halászközösség egyetlen megélhetési forrása. Kép: Al-Dzsazíra

Kína és India között amúgy is meglehetősen feszült a viszony a kasmíri határviták miatt, és mivel az erőmű alig harminc kilométerre épül majd az indiai határtól, sokan tartanak tőle, hogy újabb konfliktusforrás lesz a két atomhatalom között.

Forrás: Al-Dzsazíra

térkép

Hírszerkesztő Fenyvesi Róbert