Afgán múzeumok aggodalma

A közelmúlt vezető nemzetközi híre az amerikai csapatkivonásokat követő afganisztáni hatalomátvétel. A politikai szakértők jóslataival, vagy reményeivel szemben, miszerint a tálib felkelők csak hónapok alatt szerezhetik meg a hatalmat Afganisztánban, ez a folyamat mára, augusztus 19-ére tulajdonképpen pár hét leforgása alatt befejeződött.

Olyan történelmi városok, mint Herát és Kandahár után mára a főváros, Kabul is a talibán uralma alá került. Sokan az életüket, az életmódjukat féltik joggal.

Emellett eltörpülhet a muzeológusok aggodalma, akik az ország nemzeti kulturális és régészeti örökségét féltik, ami csak a fővárosi Nemzeti Múzeumban mintegy nyolcvanezer műtárgyat jelent.

„Nem vártuk, hogy minden ilyen gyorsan történik” – mondta Noor Agha Noori, az Afgán Régészeti Intézet igazgatója a National Geographicnak. Azt tervezték, hogy kimenekítik és biztonságba helyezik Herát és Kandahár műkincseit, de a tálib területfoglalás olyan gyors ütemben ment végbe, hogy erre esélyük sem volt.

„Meg kell védenünk a műkincseket, a kérdés csak az, hogyan találunk biztonságos helyet nekik. Esélytelen, hogy a műalkotások és a személyzet elhagyja az országot” – nyilatkozta egy kormányzati forrás.

Afganisztán több városa évszázadokig a hajdani selyemút egyik fő kereskedelmi központjai volt. A buddhista, a hindu, a keresztény, a zsidó és a zoroasztriánus kulturális hatás egyaránt rányomta a bélyegét a környék társadalmi életére egészen az iszlám hetedik századi betöréséig.

2001-ben, az addigi mérsékeltebb muszlim hatalom legyőzésével a fundamentalista talibán került hatalomra az országban. Leghírhedtebb műtárgyak elleni tettük a Bámiján völgy két hatalmas, sziklába faragott álló Buddha szobrának az elpusztítása és a Kabuli Nemzeti Múzeum számos műtárgyának megrongálása volt.

Bamijan Buddhák a 2001-es talib pusztítás előtt és után Bamijan-völgy Afganisztán / Fotó: Buddhistdoor

A talibánok ezt követően a nemzetközi katonai csapatok beavatkozása következtében elvesztették a hatalmukat, háttérbe húzódni kényszerültek, politikailag egyfajta stabil bizonytalanság alakult ki. Stabilitását a nemzetközi katonai erők jelenléte biztosította, a bizonytalanságot pedig a belső politikai viszonyok instabilitása, a hivatalos kormánnyal szembeni társadalmi bizalmatlanság jelentette.

Ez a folyamat fordult visszájára most az amerikai és ENSZ csapatok szinte kontrollálatlan és hirtelen kivonása után.

„A történelem megismétli önmagát?” – teszi fel aggódva a kérdést a National Geographic magazin.

Az 1992-ben alapított Afganisztáni Nemzeti Múzeum rengeteg műkincset őriz az iszlám előtti történelmi időkből. Mohammad Fahim Rahimi, a múzeum igazgatója nem csak az intézmény kincsei miatt aggódik, az ország más városai, Ghazni, Balkh, Herát, Kandahár és a Kabul melletti ősi buddhista komplexum Mesz Ajnak régészeti lelőhelyeit is félti.

„Sajnos mára Kabul városa példátlan káosz tanúja. A város legkülönbözőbb részén bukkantak fel tolvajok és csempészek, akik kihasználva az alkalmat a város magán- és köztulajdonát fosztogatják” – adta hírül az Afganisztáni Nemzeti Múzeum facebook oldalán augusztus 15-én.

„A múzeum személyzete, műkincsei, javai egyelőre biztonságban vannak, de a kaotikus helyzet fokozódása komoly aggodalommal töltik el a múzeum dolgozóit az intézmény műtárgyait és értékeit illetően. Mindezért az Afganisztáni Nemzeti Múzeum felhívja a biztonsági erőket, a nemzetközi közösséget, a talibánt és minden érintett oldalt, hogy legyenek tekintettel a műtárgyak biztonságára és védelmére, és ne hagyják, hogy avatatlanok kihasználva a helyzetet az intézet tárgyait és javait megrongálják, vagy csempészetre használják fel.” – folytatódik a segítségkérő felhívás.

A múzeumról és anyagáról a Youtube-on nézhetünk meg egy rövid videót.

Szerencsére eddig nem érkeztek jelentések a műkincsek megsemmisítéséről vagy megrongálásáról. A tálib vezetők egy rövid direktívát is kiadtak követőiknek, amely talán optimizmusra adhat okot:

„Afganisztán egy ősi örökséggel, régiségekkel, műtárgyakkal rendelkező ország. Mivel ezek az ereklyék országunk történelmének, identitásának és gazdag kultúrájának részét képezik, mindannyiunk kötelessége, hogy határozottan védjük, óvjuk és megőrizzük ezeket a műtárgyakat. Senkinek sem megengedett a történelmi műtárgyak kiásása, szállítása és áruba bocsátása sehol sem, illetve senki sem viheti ki azokat az országból valaki más nevén” – deklarálta az Afganisztáni Iszlám Emirátus.

Omar Sharifi, az azóta Kabulból Új Delhibe menekült Afganisztáni Amerikai Egyetem társadalomtudományi professzora azonban óvatosságra int a National Geographicnak adott nyilatkozatában:

„Kifehérítették a róluk kialakult képet, viszont még mindig egy roppant ideológiavezérelt és radikális csoportról van szó.”

Buddhaszobor Mesz Ajnak Afganisztán / fotó: Buddhistdoor

Japán kutatók egy csoportja, élükön Maeda Koszekuval, a Tokiói Művészeti Egyetem professzorával, aki a bamiján kultúra kutatója, szintén óvatosságra int, továbbá arra kéri a nemzetközi szakmai közvéleményt, hogy hallassa a hangját a műkincsek védelmének védelme érdekében.

A buddhizmus rendkívül jelentős szerepet játszott a mai Afganisztán területének kulturális alakításában. Asóka maurja császár hódításai, és az ezt követő Gréko-Baktriai Királyságok megszilárdulása után a buddhista kultúra mély gyökeret vert és rendkívüli virágzásnak indult a térségben évszázadokon keresztül az i.e. III és az i.sz. I. század között, de hatásukat egész a hetedik századig, a muszlim hódításokig megőrizték. Az első figurális Buddha ábrázolások is ide és erre az időszakra tehetőek.

Forrás – Buddhistdoor

National Geographic

Youtube