Főoldal > Az eddigi legrégibb női vezetés alatt álló kolostor feltárása Indiában
- Műsorajánló
A 11-12. században épülhetett az a kolostor, amelynek romjait most tárják fel az indiai Bihár állam régészei. A mahájána kolostor érdekessége, hogy hegytetőre épült, ami igen ritka a Gangesz-völgyében, így biztosítva nagyobb elvonultságot lakóinak, akik minden bizonnyal szerzetesnők voltak. Az ásatási helyszín csupán negyven kilométerre van a mai Rádzsgírtől, – régi nevén Rádzsagaha vagy Rádzsagriha – ahol a szútrákból híres Keselyűcsúcs található és ahol a legendás buddhista kolostoregyetem a Nálanda működött.
A feltárást a Visva Bharati Egyetem munkatársa Dr. Anil Kumar vezeti, amit még 2017-ben kezdeményezett Bihár állam miniszterelnöke Nitish Kumar.
„Számos helyen tártunk már fel kolostorokat a régióban, de ez az első, ami hegytetőre épült.” – mondta a feltárásvezető Kumar. „Úgy tűnik ezek a mahájána buddhisták azért helyezték kolostorukat ilyen távol az emberi nyüzsgéstől, hogy elszigetelt nyugalomban gyakorolhassák a mahájána rítusaikat”
Vidzsajasrí Bhadra volt a kolostor apátnőjének a neve, akit a Pála-dinasztia királynője, Malliká Dévi támogatott. A helyszínen rengeteg fém karkötőt találtak, ami igen ritka más kolostorokban, és ezt tekintik a legfőbb bizonyítékának, hogy a kolostor teljes mértékben, de legalábbis nagyrészt szerzetesnők képzésére szolgált.
Magát a vihárát Szrimaddharmaviharik Árjabhiksuszanghaszjának hívták, amit két égetett agyagpecsét őrzött meg. A kolostorban többek között több egymással összekötött cella, fa ajtókeretek, mésszel alapozott és több színű festékkel dekorált padló található. Figyelemreméltó a Dharmacsarnok bejárata mellé festett két bódhiszattva, Avalokitésvara és Mandzsúsrí képe. A helyszínen, Kumar szerint, közel ötszáz különféle szobrot is feltártak.
A kolostor működése a Pala Császárság uralkodásának idejére (i.sz.8-12. sz.) tehető. A birodalom fénykorában uralta a teljes Gangesz-vidéket a mai Pakisztántól, Észak-Indián és Nepálon át Bangladesig a Gangesz-deltáig. Ez az időszak nem csak a kereskedelem és a kultúra, de a buddhizmus virágkora is volt a régióban.
A bihári kormány elhatározta, hogy látogathatóvá teszi a helyszínt az érdeklődők számára. A főbb látnivalók fölé tetőszerkezetet kívánnak emelni és jól látható ösvényekkel összekötni őket.
Forrás:
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
Új hangoskönyv a BuddhaFM-en! – Seung Sahn: A zen iránytűje Seung Sahn (Szung Szán) koreai zen mester (1927-2004) az első koreai zen tanító volt, aki
Bódis Kriszta író, szociálpszichológus, dokumentumfilmes, és a Van Helyed Alapítvány alapító vezetője. Társadalmi aktivista, közéleti személyiség, verseket és prózát húszéves kora óta publikál rangos irodalmi
Könyvajánló – Kuzder Ritával, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanárával beszélgettünk az idén megjelent Klasszikus tibeti nyelvtankönyv és feladatgyűjtemény c. művéről Riporter: Udvardi Márton (2024)