Az első Globális Buddhista Csúcstalálkozó

Április 20 – 21- között tartották meg az első Globális Buddhista Csúcstalálkozót az indiai Újdelhiben. A konferencia témája: Válaszok korunk kihívásaira: a filozófiától a gyakorlatig – volt. A 21-i ülésnapon Őszentsége, a Dalai Láma is részt vett. A konferencia helyszínéül szolgáló Ashok Hotelben a Nemzetközi Buddhista Konföderáció (International Buddhist Confederation – IBC) főigazgatója Dr. Abhijit Halder, valamint főtitkára, a tiszteletreméltó Dr. Dhammapija fogadta Őszentségét. Őszentségét egy golfkocsival szállították az előadóterembe, ahol a résztvevők felállva üdvözölték.

 

 

Őszentsége, miután felsétált az emelvényre, meghajolt az ott felállított Buddha szobor előtt, majd üdvözölte az összegyűlt buddhista méltóságokat és az összes résztvevőt.

A színpadon helyet foglaló méltóságok számos buddhista országot képviselnek. Így Őszentsége balján ülő Őeminenciája, a tiszteletreméltó Khaba Láma Gabdzsu Csöidzsanc Demberel Mongóliát, Csamgon Kenting Tai Szitupa Tibetet, a tiszteletreméltó Bhiksu Dhamma Sobhan Maháthéró Nepált, és a legtiszteletreméltóbb Thich Thien Tan Vietnámot. Őszentségétől jobbra foglalt helyet a legtiszteletreméltóbb Vaszkadue Mahindavansza Mahánájaké Théró Srí Lankáról, a legtiszteletreméltóbb Abhidhadzsamahárahtháguru Szajadó Dr. Asin Nyánisszará Burmából, Őszentsége a XLIII. Szakja Trizin, Khöndung Gyána Vadzsra Rinpocse Tibet képviseletébe. Továbbá Őeminenciája Padma Ácsárja Karma Rangdol Bhutánból, Őeminenciája Kjabdzsé Jongzin Ling Rinpocse Tenzin Lungtok Thinli Csöphak Tibetből és a tiszteletreméltó Dr. Dhammapija, a házigazda, India képviseletében. 

A tiszteletreméltó Dhammapija üdvözölte a résztvevőket, majd megnyitotta a délelőtti ülésszakot. Röviden összefoglalta a megelőző nap felszólalásait, amelyekben bemutatták a világ különböző részein kialakult buddhista hagyományokat. A felszólalók a buddhista hagyományok azonos gyökerét is hangsúlyozták. Dhammapija felhívta a figyelmet, hogy mivel Sákjamuni Buddha különböző tanításokat adott különböző helyszíneken különböző emberekenek, ezért jobb ha észben tartjuk a Dhammapada 194-es versét:

“Mert áldott a Buddhák születése,

áldott a szent Tan hirdetése,

Áldott a közösség összhangja,

s áldott a közösségben-élők önátadása.”

 

Emlékeztetett továbbá, hogy mivel mindannyian emberi lények vagyunk és ugyanazon a bolygón osztozunk, fel kell vennünk egy globális nézőpontot a világbéke megteremtése és a Földanya védelme érdekében.

„Fogjunk össze – mondta -, hogy harmonikus egységben dolgozzunk Buddha tanításainak népszerűsítésén minden érző lény jóléte és boldogsága érdekében”.

Ezt követően a rendezvény moderátora, Radzses Dzsindal ezredes théravádin szerzetesek egy csoportját mutatta be, akik szerencsehozó verseket recitáltak páli nyelven. Őket a szanszkrit hagyomány szerzetesei követték, akik tibeti nyelven recitáltak. 

Ezután Dzsindal ezredes Robert Thruman professzort, Őszentsége régi tanítványát szólította a színpadra, aki a buddhizmus tudományos tanulmányozásának szempontjait képviseli az eseményen. Először bevallotta, hogy kicsit izgul mert Őszentsége előtt fog beszélni, izgalmát enyhíti, hogy elmondott egy imát Avalokitésvarához. Ezután Őszentségére hivatkozott, emlékeztetve rá, hogy a világbéke a belső békéből ered, és hogy az embereket oktatni kell a belső nyugalom elrésének módszereire. 

 

Thruman professzor a megelőző nap felszólaló Narendra Modi gondolataira is emlékeztetett. India miniszterelnöke kifejtette, hogy hazája történelmileg elkötelezett az “ahimszá” a nem-ártás elve mellett. Thruman azt is felidézte, hogy a történelmi Buddha ugyan harcos családba született, de felhagyott azzal az életformával, hogy az elméjében lévő tudatlanságot győzze le.

Thruman professzor kiemelte a buddhista hagyományokban az oktatás jelentőségét. Felidézte az olyan, egykor hatalmas egyetemek oktatási rendszerét, mint a nálandai volt. Ezekben az egyetemekben az oktatás a valóság természetének megértésére irányult, valamint arra, hogy milyen gyakorlati módszerekkel lehet ennek érdekében képezni az elmét. Kiemelte, hogy a nagy egyetemvárosok akadémikus hagyományai fennmaradtak Tibetben a nagy Ganden, Drepung és Szera kolostorokban, amelyek most Dél-Indiában alakulnak újjá.

Thruman gondolatai után a moderátor Őszentségét, a Dalai Lámát kérte fel beszéde megtartására. Őszetnsége tibeti nyelven tartotta meg előadását, amit Dr. Thupten Dzsinpa fordított angolra. Egy Sákjamuni Buddhát üdvözlő verssel kezdte majd kifejtette, hogy “Az egyik dolog ami meghatározza a Buddha tanítását az a függő keletkezés magyarázata. Az erre vonatkozó tibeti kifejezés a ‘ten-dzsung’ amiből az első a függőt, a második a keletkezőt jelenti. Ez ad betekintést a valóságba. Semmi sem független. A dolgok más dolgokkal való összefüggésben keletkeznek. Mivel semmi sem független, minden függő kapcsolatokon keresztül jön létre.”

 

Őszentsége a függő keletkezés fontosságát azért is hangsúlyozta, hogy felismerjük a “mi-ők” közötti megkülönböztetésben rejlő konfliktusokhoz vezető veszélyeket. 

Ezután Őszentsége az együttérzés fontosságára hívta fel a figyelmet, Csandrakírti tanításait idézve. 

„Buddha tanításának szíve az együttérzés és a bölcsesség kombinációja, és buddhistaként a mi feladatunk e két tulajdonság művelése.

Sok probléma, amellyel szembesülni kényszerülünk, azzal függ össze, hogy miként látjuk a valóságot. Hajlamosak vagyunk elfogadni, hogy a dolgok úgy léteznek, ahogyan megjelennek nekünk. Egyfajta valóságérzetet vetítünk arra, ami előttünk megjelenik. A Buddha ürességről szóló tanítása segít meglátnunk ezt, hogy amit érzékelünk, az nem a valóságot tükrözi. Ezután le tudjuk győzni a ragaszkodás és a sóvárgás érzéseit. És amikor ezt megtesszük, az elme tisztává válik.

Buddhistaként figyelmet kell fordítanunk arra a folyamatra, amellyel a dolgok valóságát megragadjuk. Ha nem lenne megoldás a problémáinkra, akkor nagyon lesújtó lenne ha csak a szenvedésre összpontosítanánk. Amikor viszont belátást nyerünk a valóságba, akkor azt is észre vehetjük, hogy lehetséges a megvilágosodás elérése.  Így az elmélyült szemlélődés eredményeképpen a szabadság érzését nyerjük el.

 

Magam is törekszem erre és úgy érzem haladok. Csandrakírti azt mondja, amikor képesekké válunk mély bepillantást nyerni a valóság természetébe, akkor a szenvedő lények iránti együttérzés természetes módon kél fel. Azt állítja, hogy a belátás és az együttérzés két szárnyán a megvilágosodott felszabadulás túlpartjára szárnyalhatunk. Én már a kései nyolcvanas éveimben vagyok, de továbbra is gyakorlok és arra törekszem, hogy elérjem a felkészülés ösvényét.”

Őszentsége megemlítette továbbá, hogy a tibeti hagyományban jelen van a tantra és az istenségeken való meditáció is, ő maga úgy gondolja, hogy ami igazán hatással van a tudatra az a bölcsesség, a valóság belátása valamint az érző lények iránti együttérzés művelése. Ő ezeket a gyakorlatokat érezte a saját szempontjából tudatformálónak.

Továbbá kijelentette, hogy “a rituálék nem fontosak. Amire szükségünk van az a nyugodt és elemző meditáció fejlesztése, a valóság megértése és az együttérzés gyakorlása. Ezek azok a gyakorlatok amelyek megelevenednek benned, ezekért megéri az erőfeszítés. 

Arról is biztosíthatlak benneteket, hogy az együttérzés bátorságának a szem előtt tartása lehetővé teszi azt, hogy a szerencsétlenségeket lehetőségekké alakítsátok át. 

Észak-kelet Tibetben születtem, majd Lhászába mentem ahol a buddhista mesterek műveit tanulmányoztam, akik beavattak a bölcsesség és az együttérzés fejlesztésének módszereibe. Nagy hatással voltak rám a tanácsaik. Egy másik tényező ami megkülönbözteti a buddhizmust, az a belső átalakulást lehetővé tevő eszközök széles tárháza. Nagyon gazdag meditációs gyakorlatokban ami hatással van a mindennapi viselkedésünkre. A Budhadharma beépítése az életvitelünkbe az egyik útja annak, hogy kifejezzük hálánkat tanítóink iránt.”

Ezután Sarcé Khenszur Dzsangcsub Csöden mondott köszönetet Őszentsége felemelő szavaiért:

“Ön sok embert inspirál ezen a bolygón, és ez olyas valami ami a jövő generációk számára is folytatódni fog. Szükségünk van a tanácsaira és az útmutatásaira, kérem, éljen sokáig!”

Ezt követően köszönetet mondott a felszólalóknak valamit a megjelenteknek. 

Dr, Dhammapija is arra kérte Őszentségét, hogy térjen vissza a jövőben újra és újra, az érző lények javára. Őszentsége válaszában megnyugtatta, hogy ez a kérés összhangban van a napi imáival. Többek között Sántidéva egyik versével imádkozik nap mint nap:

 

Amíg tart a tér,

Amíg érző lények léteznek benne,

Addig én is had maradjak

Hogy segítsek eloszlatni a világ nyomorúságát!”

 

Őszentsége ezután a tanulás és a kutatás fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Buddha is arra buzdított, hogy ne vakhit alapján fogadják el a tanítását, hanem vizsgálják azt meg tüzetesen.

Felelevenítette azt a történelmi eseményt, amikor a VIII. századi Tibetben Triszong Decen király vitát hívott össze, a kínai hvanszang meditátorok és az indiai mester Kamalasíla között. A szellemi vetélkedésben végül Kamalasílát nyilvánította győztesnek és megkérte a kínai szerzeteseket, hogy hagyják el Tibetet. Az uralkodó ezzel biztosította, hogy Tibetben a buddhizmus fő vonulata az indiai hagyomány legyen. 

Őszentsége végül a tibeti buddhisták nevében háláját fejezte ki az indiai mesterek, a nagy nálandai filozófusnak Sántaraksitának, valamit tanítványának, Nálandának amiért a logikának és a vitakultúrának oly nagy jelentőséget tulajdonítottak.

Videó az április 20-i eseményről:

 

illetve az április 21-eiről, amelyen Őszentsége is felszólalt:

Forrás – Őszentsége hivatalos honlapja

 

Youtube/Ministry of Culture Govt. India – április 20. április 21.

 

Fotók – Tenzin Csödzsor, Őszentsége hivatalos fotósa

 

A Dhammapada idézet Fórizs László fordítása

 

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert