Az emberi jogok állapota Tibetben 2023. – éves áttekintés

A 2023-as évet jelentős mértékű nemzetközi konfliktusok jellemzik, beleértve a két nagy háborút és a sok emberi áldozatot. Miközben a világ ezekkel a válságokkal és konfliktusokkal van elfoglalva, Tibet több mint hat évtizede az a hely, ahol a leglátványosabb és legsúlyosabb emberi jogi jogsértéseket követi el a Kínai Népköztársaság, és ez a helyzet a 2023-as évben sem változott.

A Freedom House Tibetet a Föld legkevésbé szabad országaként rangsorolta, mindössze egy pontot adva a lehetséges 100-ból. 2023-ban Kína már a kilencedik egymást követő évben lett a világ legrosszabb internetszabadsággal rendelkező országa, mivel a szabad véleménynyilvánítást továbbra is elnyomják az országban, a polgárok információhoz, a szociális médiában való online tevékenységekhez való hozzáféréssének fokozott kontrollja, valamint a kiemelkedő jogvédő aktivisták és bloggerek hosszú időre való bebörtönzése révén.   

A kínai kormány Tibetben történő “kínaizálási” (sinciazation) kampánya tovább erősödik, amit nyilvánvalóvá tesz a közel egymillió tibeti gyereket befogadó állami fenntartású bentlakásos gyarmati iskolák folyamatos működése, miközben a tibeti iskolákat szisztematikusan bezárják az egész régióban. A kormány szócsövei fokozott nyilvánosságot kapnak a bentlakásos iskolák népszerűsítésére, jelezve azt a szándékukat, hogy oktatást kínálnak Tibet számos régióiból származó gyerekeknek. Mindeközben nem vettek tudomást a tibeti diákok kulturális, vallási vagy nyelvi oktatáshoz való hozzáférését akadályozó diszkriminatív politikával. Csak az elmúlt évben 34 ezer tibeti lakost kényszerítettek hagyományos élőhelyük elhagyására, hogy a kormány által különböző hivatkozásokkal épített lakásokba költözzenek, ilyen okok voltak többek között a vízerőmű projektek, az úgynevezett ökológiai védelem, valamint a kínai kormány tibetiek feletti ellenőrzésgyakorlásának megkönnyítése a fixált településeken. 

A száműzetésben élő hírmédia jelentései szerint legalább negyven tibetit, szerzeteseket és világiakat egyaránt, vettek önkényesen őrizetbe, közülük nyolcan három évet meghaladó börtönbüntetést is kaptak tibeti identitásuk kinyilvánítása miatt. A kínzás gyakorlata, noha az alapvető emberi jogok durva megsértésének minősül, továbbra is elterjedt a kínai börtönökben, bármiféle következmény nélkül. Számos jelentés látott napvilágot arról, hogy tibeti politikai foglyok haltak meg a kínai fogságban, vagy hogy a foglyokat rendkívűl rossz egésszégi állapotban engedtek el vagy helyeztek egészségügyi feltételes szabadlábra, továbbá, hogy tibeti aktivistákat vertek meg a kínai hatóságok, vagy a kormánypárt bűnözői. A kínai hatóságok általi, a tibeti jogvédő aktivista, Gonpo Kyi ellen elkövetett ismételt támadások jól mutatják, hogy a kínai kormány milyen mértékben hajlandó felhasználni a hatalmát a tibetiek alapvető emberi jogainak korlátozására, ide értve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, holott a kínai törvények azt garantálják. A tibeti nyelvi-jogvédő aktivistát, Tashi Wangcsukot egy hotelszobában szintén megtámadták a kormánypárt bűnözői, majd később a helyi önkormányzat megvonta tőle az üzleti engedélyét, ami világos példája a volt politikai foglyok elleni folyamatos támadásoknak és rossz bánásmódnak. 

Zangkar Jamyang és Golog Palden hosszú börtönbüntetése jól mutatja, hogy a kínai kormány milyen vakmerő módon támad befolyásos tibeti személyeket pusztán azért, mert hangot adtak tibeti identitásuknak és a tibeti nyelv a kínai elnyomás általi pusztítása miatti aggodalmuknak. Egy négy főből álló tibeti csoport tagjait egyenkét két év börtönbüntetésre ítéltek azért, mivel falujukban vallási eseményt szerveztek, egy sang-solt, ami a szellemi szennyeződésektől és elakadásoktól való tisztító szertartás, valamint imákat recitáltak a tibeti vallási vezetők hosszú életéért és jólétéért. Egy Tsultrim nevű tibeti férfit és egy Semkyi Dolma nevű nőt szintén elítéltek, két, illetve másfél év börtönbüntetésre azért, mert Őszentségét, a Dalai Lámát ábrázoló képeket birtokoltak, illetve érintkezésbe léptek száműzetésben élő tibetiekkel. 

A hírhedt “A vallási helyszínek igazgatására vonatkozó intézkedések”, más néven a 19. rendelet kihirdetésével demonstrálta rosszindulatú szándékát a vallási intézmények leigázására és ellenőrzés alá vonására azáltal, hogy a vallás “kínaizálását”  kötelezően a nemzeti jogrendjük részévé tették. A rendelet többek között előírja, hogy a vallási intézményeknek politikai nevelő foglalkozásokat kell tartania a tagjai számára, ahol a résztvevőket a Kínai Kommunista Párt politikájára, irányelveire, törvényeire és rendeleteire, valamint Kína “kiváló hagyományos kultúrájára” és vallására oktatják őket. A tibeti emberek továbbra is kemény büntetésekkel és önkényes fogvatartással kénytelenek szembe nézni vallási identitásuk kifejezése és vallási rendezvényeken való részvételük következményeként. A kínai hatóságok megtiltották a tibetieknek a kulcsfontosságú buddhista eseményen, a Kálacsakra szertertáson való részvételüket, attól való félelmükben, hogy az összegyűlő több mint százezer ember fenyegetést jelenthet a kormány számára. Két alapvető tény állapítható meg: a tibeti emberek nélkülözik a tiszteletet, a méltóságot és a jogaik kifejezésére irányuló szabadságot, míg a kínai kormány bizonytalan a Tibet feletti uralmát illetően.

A legfejletteb mesterséges inteligenciát alkalmazó eszközök használata a tibetiek megfigyelésére és ellenőrzésére olyan egyéb felderítési eszközök bevetése mellett, mint a dezinformációs kampányok és a cenzúra, tovább rontják az emberi jogok helyzetét Tibetben. A Tibeti Autonóm Területen 2023. február 1-én életbe lépett Kiberbiztonsági irányítási szabályzat  a tibeti kultúrával, nyelvvel vagy vallással foglalkozó személyeket még szigorúbb szabályozásnak és keményebb büntetésnek vetik alá. A törvény nem határozza meg, hogy egy tibetit milyen jogsértések miatt vehetnek őrizetbe vagy tartóztathatnak le a hatóságok, így a kínai rendőrségnek önkényes hatalmat adva a kezébe, hogy kulturális, társadalmi vagy vallási beszélgetéseik miatt célba vehessék a tibetieket. A rendeletek szakadást és hanyatlást okoznak a tibetiek életében, képtelenné téve őket kultúrájuk gyakorlására és a normális életvitelre. Számos tibeti férfit és nőt vettek örizetbe például, mert Őszentségét, a Dalai Lámát ábrázoló képeket, vagy a tibeti buddhizmusról, a vallási  érdemek gyűjtéséről szóló hanganyagokat osztottak meg WeChat közösségi média csoportjaikban. A Kínai Népköztársaság kormánya által gyakorolt transznacionális elnyomás öncenzúrához vezetett a tibeti diaszpóra körében, akik állandó félelemben élnek, és ennek következtében kénytelenek megszakítani a kapcsolatot a Tibetben élő családtagjaikkal, hogy megvédjék őket a kormány esetleges megtorlásaitól. Tavaly, hiteles jelentések szerint, tibeti fiataloktól tagadták meg a lehetőséget, hogy kormányzati állásokra pályázzanak, amennyiben családtagjaik a diaszpóra közösségeiben élnek, vagy ha aktívan részt vesznek olyan tevékenységekben, amelyek a kínai kormány tibeti elnyomására világítanak rá, így kényszerítve őket arra, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot a diaszpórában élő családtagjaikkal. 

Kína dezinformációs kampánya stratégiailag két célt tűzött ki maga elé: a tibeti történelmi beszámolók ellensúlyozását, valamint a nemzetközi közösség megosztását és félrevezetését, elterelve a figyelmet az emberi jogsértéseikről. A Tibetről szóló legújabb “Fehér könyv”, a: “A Kínai Kommunista Párt politikája Hszisang kormányzásáról, az új korszakban: Megközelítés és eredmények.” című, elsősorban a nemzetközi közösség félretájékoztatását szolgálja azáltal, hogy Tibetről virágzó képet fest, olyan számadatokat használva, amelyek olyan fejlődésről számolnak be, ami semmilyen módon nincs a tibetiek javára, miközben cukormázzal vonja be a Tibetben elkövetett jogsértéseket. Minden hivatalos dokumentumban a “Tibet” nevet “Hszisang”-ra (kínai kifejezés Tibetre) cserélték, ami világossá teszi, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya megpróbálja legitimálni Tibet illegális megszállását, és megszüntetni azt a globális asszociációt, ami Tibetet az igazságtalansággal és egy értékes kultúra kiirtásával kapcsolja össze. 

A kínai kormány elnyomása alatt álló Tibetről szóló hamis történetek mellett tavaly a nemzetközi közösség növekvő támogatása is tapasztalható volt Tibetet számára, olyan jogszabályok és állásfoglalások elfogadásán, valamint olyan nyilatkozatok és jelentések nyilvánosságra hozatalán keresztül, amelyek elítélik Kína kormányának elnyomó politikáját, amelynek célja a tibeti identitás alpjaiban való eltörlése, többek között a kötelező gyarmati bentlakásos iskolák és “szakképzési programok” létrehozásán keresztül. A nemzetközi támogatás létfontosságú Tibet ügyének előmozdítása szempontjából, mivel platformot biztosít az érdekérvényesítés számára, fokozza a diplomáciai nyomást, és általánosságban elősegíti a tibeti helyzet jobb megértését. 

Hasonlóképpen a tavalyi év bebizonyította azt is, hogy a Tibeten belül élő tibetiek továbbra is elkötelezettek a tibeti identitás megőrzése érdekében, annak ellenére, hogy a kínai kormány fokozott nyomást és elnyomást alkalmaz a tibeti identitás eltörlése, és kínai identitássá alakítása érdekében. 

– a cikk az ENSZ, az Európai Unió és a Központi Tibeti Adminiszrtáció Informatikai és Nemzetközi Kapcsolatok Irodájának (CIIT) tibeti emberi jogi érdekérvényesítő részlegének jelentésein alapul:

Forrás – A Központi Tibeti Adminisztráció hivatalos honlapja   

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert