Főoldal > Bírálat és bocsánatkérés — Dalai Láma

Bírálat és bocsánatkérés — Dalai Láma

A két legnagyobb ladakhi kolostor, a Thiksey és a Diskit „feltétel nélküli bocsánatkérésre” szólította fel Phunchok Stobdan indiai diplomatát, aki egy tévéműsorban számonkérte őszentsége a Dalai Lámán hallgatását, az India és Kína között kiújult határmenti feszültséggel kapcsolatban. Odáig ment, hogy kollaborációt feltételezett a Dalai Láma részéről Kínával – számol be a The Print online kiadása május 31-i híradásában.
Két nagy helyi buddhista szervezet, az Összladakhi Buddhista Egyesület és a Ladakh Gonpa Egyesület is felháborodását fejezte ki, mivel „érzelmeket sértett” Stobdan. A Lehi Kereskedelmi Egyesület hétfőre egy napos sztrájkot hirdetett kimutatva a szolidaritását.

Photo: Suraj Singh Bisht | ThePrint

Phunchok Stobdan Kirgizisztán korábbi nagykövete volt, akit egy televíziós műsorban kérdezték a Dalai Láma hallgatásáról a kelet-ladakhi határ mentén újra kialakult kínai agresszióval kapcsolatban.
“A Dalai Lámának fel kellene szólalnia és nem csak az imáival foglalkoznia miközben Kína felzabálja Ladakh földjét. Ez nem így működik. Hagytuk, hogy kormányt állítson fel Dharamszalában. Tisztában kell lennie azzal, hogy ez nem Tibet földje. Ez India földje” – mondta az Aaj Tak hindi hírcsatornának pénteken. „Kollaborál kínával? Mi ez az egész? Zavar támadt a startégiában” – folytatta.  

 

Phunchok Stobdan | Fotó forrása

 

“A kérdés az, miért mentek oda a kínaiak (a demarkációs vonal közelébe „Line of Actual Control – LAC” a szerk.)? Ki mondta, hogy az az ő földjük? A kínaiak jóval messzebb vannak onnét. Az a föld tibetieké. Mért ül tétlenül a Dalai Láma Dharamszalában? Miért nem foglal állást? Rejtőzködik” – mondta Stobdan.
A Thiksey és a Diskit kolostor erre válaszul adott ki vasárnap nyilatkozatot, a diplomata szavait „erősen kifogásolhatónak” tartva, és felszólítva „feltétel nélküli bocsánatkérésre”.
„Őszentsége nem csupán a béke élő megtestesülése és az emberség nagykövete, hanem százezrek leginkább tiszteletben álló szellemi vezetője is szerte a buddhista világban” – jelentették ki a kolostorok sajtónyilatkozatukban.
A Lehi Kereskedelmi Egyesület (Merchant Association of Leh) sztrájkra szólított fel és eldöntötte, hogy zárva tartja az üzleteit hétfőn „szolidaritásuk szimbolikus kifejezéseként”.
A The Print magazin online kiadásának június 1-i, hétfői számában a diplomata nem pusztán vallási vezetőnek, de „geopolitikai entitásnak” is nevezte a Dalai Lámát, de egyben bocsánatot is kért a Dalai Lámát ért korábbi kritikája miatt.
„Őszentsége a Dalai Láma egy legfelsőbb vallási vezető, de emellett geopolitikai entitás is. Mindannyian ismerjük a történetet, ami Indiába való érkezése hátterében áll, menedéket keresett itt és felállította Dharamszalában a száműzetésben lévő kormányát. Ennélfogva a megjegyzésem kizárólag geopolitikai és stratégiai szempontokat vett figyelembe. Ne feledjük, hogy Tibet ügye nincs még rendezve” – mondta Stobdan a The Printnek hétfőn.
„Ha a megjegyzésem vallási érzéseket sértett, elnézést kérek! De nem minden tesz mindenkit elégedetté. Ez nem jelenti azt, hogy leállunk a számunkra fontos ügyek bírálatával. Ladakh sem a tibetiek sem a kínaiak földje, ez India területe”. – tette hozzá a veterán diplomata.
„Szükségtelen vallási szinezetet” adtak a kommentjéhez, „amit én teljes mértékben nemzeti érdekből tettem” – mondta.
„Mindenek előtt én stratégiai gondolkodó vagyok és nemzetbiztonsági szakember. Nagyon is jól ismerem a helyzetet és otthon vagyok a geopolitikai ügyekben. Végül is ez egy demokrácia.”
Mindezek után, június 2-án az India Today exkluzív interjút készített Lobsang Sangayal, a száműzetésben élő tibeti kormány elnökével, amiben kijelentette, hogy Tibet ügyének megoldása automatikusan az indiai-kínai határvitát is megoldaná.

 

 

„Az indo-tibeti határ évezredek óta létezik a feljegyzett történelemben. Mivel azóta indiai-kínai határrá vált, mindezen feszültségek felszínre törnek. Épp ezért a kulcskérdés Tibet ügye. Amíg Tibet független volt, az indiai hadseregnek nem kellett hatvan milliárd dollárt költenie a határ védelmére, teljességgel szükségtelen volt. Szóval, ha egyszer majd Tibet demilitarizált övezetté válik és a béke zónájává nyilvánítják, a világ két legnépesebb országa, India és Kína is állandó békére lel” – mondta a száműzetésben élő tibeti elnök.

A bírálat
A bocsánatkérés
Lobsang Sangay gondolatai

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

Kapcsolódó

Hírek

Karátson Gábor anyagait kutatjuk

Kapcsolatban vagyunk egy nagyon érdemes kezdeményezéssel, ami Karátson Gábor igen kiterjedt művészi és tanítói munkásságának eredményeit igyekszik egybegyűjteni, és megfelelő részeit a nagyközönségnek is elérhetővé