Főoldal > Boldogságunk, egészségünk, jövőnk

Boldogságunk, egészségünk, jövőnk

A Dalai Láma beszélgetése Dr. Patrick Leahyvel, a new jersey-i Monmouth Egyetem elnökével és az egyetem diákjaival.

A boldogság, az egészség, a jól-lét és a Föld jövője közötti összefüggésekről beszélgetett Őszentsége a Dalai Láma egy videókonferencián, a Monmouth Egyetem tanáraival és diákjaival.
Dr. Patrick Leahy felvezetőjében elmondta, hogy az egyetemük diákjai és tanárai elkötelezettek egy boldogabb, egészségesebb és lényegesen együttérzőbb élet megteremtése irányába az eljövendő nemzedékek számára a földön.


Dr. Patrick Leahey a képernyőn – dalailama.com

Őszentsége, megköszönve a lehetőséget a beszélgetésre, a következőket mondta:

„Nyilvánvaló, hogy mindannyian békében akarunk élni, beleértve az állatokat is. Ha tűz van, még a rovarok is menekülni próbálnak. Az embereket azonban különlegessé teszi, hogy egy csodálatos agyvelővel rendelkeznek. Képesek vagyunk átgondolni hogyan kerüljük el vagy győzzük le a problémákat. Tudunk előre gondolkodni.

És mégis, az emberi lények lehetnek bajkeverők is. Évezredeken át sokféle fegyvert fejlesztettünk ki. Előfordul, hogy a fegyvereket a béke eszközének tekintjük, azonban valójában egyetlen céljuk a fájdalomokozás és a gyilkolás. Egy fegyverek nélküli világ, sokkal békésebb lenne.

Rengeteg energiát és erőfeszítést fektetünk egyre összetettebb fegyverrendszerek kifejlesztésébe. Ezek után a békéről beszélünk, figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy a fegyverek semmiben sem járulnak hozzá az igazi béke megteremtéséhez.

Mai világunkban erősen függünk egymástól. Valaha elég volt csak a környékünkön élő emberekkel foglalkoznunk. Napjainkban azonban az olyan új kihívások, mint a klímaválság és a globális felmelegedés, ami mindannyiunkra hatással van, valamint a világgazdaság működése miatt az emberiséget egészében kell figyelembe vennünk.

Ami a fegyvergyártást és kereskedelmet illeti egyszerűen annyit kell mondanunk: Elég volt! Valódi békére kell törekednünk egy demilitarizált világban. Emberi lényként ezen a bolygón az emberiség egységét kell szem előtt tartanunk. Békében és harmóniában kell együtt élnünk mindannyiunknak. A fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem semmiben sem járul ehhez hozzá.

A valódi béke a tudatunk békéjének megtalálásában gyökerezik. A harag, az irigység és a frusztráció könnyen az erőszak forrásává tud válni, ezért az együttérzést kell fejlesztenünk, ami alapvető emberi tulajdonságunk. Mint azt előbb említettem, a múltban tényleg elég volt csak a helyi közösségünkkel törődnünk, de ma már az egész emberiséget kell szem előtt tartanunk.

Arra kell összpontosítanunk, hogy megleljük a tudatunk békéjét nem feledve, hogy a tényleges béke alapja az együttérzés. Emberi lényekként ugyanolyan arcunk és ugyanolyan tudatunk van. Mivel oly sok bennünk a közös, meg kell találnunk a módját, hogy egymás mellett éljünk egy békés, boldog világban.

Elismerem, amikor Tibetben éltem, tényleg a tibetiek voltak a legfontosabbak számomra. Mióta azonban száműzetésben élek, egy tágabb világot ismertem meg. Az emberek mindenhol olyanok, mintha testvérek volnának. Amikor emberekkel találkozom, bárhol is legyek, mosolygok és ők többnyire visszamosolyognak. Ezt teszik az emberek, akik testvérek. A többi ember épp olyan emberi lény, mint én. A nemzeti, faji vagy vallási különbségek csak másodlagos jelentőséggel bírnak.

Ma reggel megvizsgált mind a tibeti, mind az allopátiás orvosom. Azt mondták jó egészségnek örvendek, de ennek szerintük az egyik legfőbb oka a tudati békém. A folyamatos harag és rettegés megzavarja az egészségünket, míg a tudatunk békéje hatalmas segítséget nyújt az általános jó közérzetünk elősegítésében.

Van, hogy a nyugalmat kereső emberek nyugtatókat szednek. Én soha nem szedtem ilyesmit. Dolgozom a tudati békém ápolásán és gondoskodom a napi kilenc órás alvásomról. Tapasztalatom szerint az együttérzés gyakorlása biztosítja számomra, hogy nyugodtan aludjak, hogy jó étvágyam és emésztésem legyen.

Testvéreim, ennyit szerettem volna ma megosztani veletek.”

 
A Dalai Láma – dalailama.com

Ezek után Őszentsége az egyetem hallgatóinak kérdéseire válaszolt. Fontos téma volt a globális környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a felmelegedés, a gleccserek olvadása és az emberi életmód közötti összefüggés. Mivel ezek globális problémák, az ezekre adandó válasznak is globálisnak kell lennie. Őszentsége pont a Tibeti-fennsík helyzetét hozta fel példának. Ázsia nagy folyóinak többsége onnan ered, így beláthatatlan következményei lehetnek emberek milliói számára, ha komoly változás állna be a vízellátásban.

Őszentsége kitért a jelenlegi világjárványra is. A védekezés és a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, mindemellett Sántidéva gondolatait idézte a problémákhoz való hozzáállásunk tekintetében. Amennyiben egy kihívásra képesek vagyunk megoldást találni, nincs miért aggódnunk. Ha viszont nem tudunk befolyást gyakorolni rájuk, akkor el kell fogadnunk azokat. Az aggódás önmagában nem megoldás.

Hangsúlyozta továbbá az egyén szerepét. A társadalom egyénekből áll, és ha az egyének képzik magukat, egy fejlettebb társadalmat hozhatnak létre azáltal, hogy tudásukat megosztják másokkal. A buddhizmus célja a tudati béke megteremtése. Ha sikerült ezt valamennyire kifejleszteni, hasznos tagjai tudunk lenni a társadalomnak. A Buddhát hozta fel példának, aki előbb megvilágosodott, majd tanítani kezdett. Az emberek egyformák keleten és nyugaton. Ugyanúgy anya szüli és neveli fel őket. A kulturális és életmódbeli különbségeken túl alapvetően minden emberi lény ugyanolyan.

Kiemelte továbbá, hogy meg kell haladnunk azt a gondolkodást, hogy megkülönböztessük magunkat bőrszínünket, lakóhelyünket vagy vallási hátterünket illetően. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a különbségek helyett arra koncentráljunk, ami összeköt minket.

Ami az oktatást illet, Őszentsége kijelentette, hogy a legfontosabb dolog, amit egy gyereknek meg kell tanítani az a jószívűség. Az iskolákban több időt kellene erre fordítani és ez olyan tanárok közvetítésével jöhet létre, akik maguk is melegszívűek. A szigor helyett a kedvességet javasolja. Az ilyen tanárokhoz a diákok is jobban vonzódnak.

Egy kérdésre válaszolva Őszentsége kifejtette, hogy a szenvedés az élet része. Ennek elfogadása alapvető feltétele annak, hogy megteremthessük a tudatunk békéjét. Ez a béke azonban csak következetes gyakorlással fejleszthető. Fontos, hogy kezelni tudjuk a negatív élményeinket.

„Mióta menekült lettem, sokkal több emberrel tudtam megosztani, hogyan kell a szerencsétlen körülményeket a lelki béke megteremtésének lehetőségévé alakítani” – mondta.

A szenvedés mellett a halál is az életünk része. Elfogadása annak, hogy egyszer mindannyian meghalunk, ha eljön az ideje, alapvető a tudatunk nyugalmának megteremtése érdekében. Beszélt a szubtilis tudat kezdettelenségéről, a mentális tudatosság folytonosságáról születéseken keresztül, valamint megemlítette a „thukdam” jelenségét is, amikor a halál után a holttest nem kezd el bomlani, mert valamilyen finom tudatosság még mindig jelen van.

Külön kitért a szociális média fontosságára. Őszentsége ezekben az eszközökben a globális kommunikáció páratlan lehetőségét látja. Történelmi jelentőségű ez a lehetőség, mivel egy olyan eszköz áll rendelkezésünkre a széleskörű párbeszéd folytatásához, amellyel most először rendelkezünk az emberi történelem során.

Jelezte, hogy a mai fiataloknak nem kell újra elkövetniük az elődeik hibáit. Kellő eszközökkel rendelkeznek az információszerzésre és az egymással való párbeszédre ahhoz, hogy képesek legyenek változtatni, hogy egy felelőségtelibb, könyörületesebb, együttérzésen alapuló új társadalmat tudjanak kialakítani.

Őszentsége a beszélgetést a Négy Nemes Igazsággal, a Buddha alaptanításával zárta. A szenvedés igazsága tapasztalható, és az okok is nyilvánvalóak. A szenvedés megszűnésének igazsága adja számunkra a reményt, amit azonban Őszentsége a legfontosabbnak tart az a negyedik igazság, a szenvedés megszűnéséhez vezető Nemes Nyolcrétű Ösvény igazsága. Ez az a gyakorlati igazság, ami tetteket vár tőlünk úgy egyénileg, mint társadalmilag. Ennek az ösvénynek a gyakorlására buzdít mindannyiunkat.

Forrás – Őszentsége a Dalai Láma hivatalos honlapja

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

 

Kapcsolódó