Buddha-nap Pekingben

A világ több országában, így például Bangladesben, Vietnámban, Kínában és Dél-Koreában is május 15-én tartották a Buddha-napot, amivel a Buddha születésére emlékeznek. Kínában a Kínai Buddhista Szövetség (Buddhist Association of China)emlékezett meg erről a szent napról, amit az egyesület székhelyén, a Kuang-csi templomban tartottak. 

A Buddha-nap nem más mint Gautama Sziddhártha, azaz a történelmi Buddha születésnapja, Buddha Purnima, Buddha Dzsajanti és más neveken is ismert. A hagyomány szerint a születésével kezdődött el egy új Buddha-kor a Föld bolygón. A főleg théraváda buddhizmust gyakorló dél- és délkelet-ázsiai országokban a Buddha születésének napját a Vészák részeként ünneplik együtt a bódhgájai megvilágosodásával és a Kusinagárban történt végső elobbanásával, halálával közös ünnepként. A mahájána buddhista Kelet-Ázsiában, így Kínában is a Buddha születését külön ünneplik a megvilágosodásától és a parinirvánájától.

Az X-en (korábban Twitter) az állami fenntartású Global Times platform egy fotógalériát közölt az eseményről, valamint a Nemzeti Vallási Ügyek Igazgatósága (National Religious Affairs Administration) üdvözletét osztotta meg május 15-én, üdvözölve Kína buddhista közösségeit:

“A három fő hagyományvonal, a kínai buddhizmus, a tibeti buddhizmus éa a déli buddhizmus képviselői, valamint különböző országok diplomatái vettek részt az eseményen, hogy megünnepeljék a Buddha születésnapját.”

Az ünnepség részeként a megjelent nagykövetek és vendégek részt vettek a Kuang-csi templom Nahavira-csarnokában lévő bébi-Buddha fürdőztetési szertartásán. Ez a kelet-ázsiai buddhizmusban rendkívül népszerű szokás apokrif szentírási forrásokban található legendából származik. A mitikus történet szerint kilenc sárkány illatos vízzel locsolta le az újszülött Sziddhárthát.    

Levelében a Nemzeti Vallásügyi Hivatal hangsúlyozta, hogy a kínai buddhista közösségeknek „fenn kell tartaniuk és elő kell mozdítaniuk a hazafiság szép hagyományát, elő kell mozdítaniuk a buddhizmus kínaizálását hazájukban, és jobban integrálniuk kell a buddhizmust a szocialista társadalomba.”

Az egyesület elnöke, a tiszteletreméltó Jancsüe az összegyűlt küldötteknek elmondta, hogy az elmúlt évszázadokban a tanítványi közösség több nemzedéken keresztül közvetítette a Buddha bölcsességének és együttérzésének szellemét. A buddhisták szerepet játszottak a “barátságosság, a kölcsönös tisztelet és közös fejlődés hídjainak kiépítésében a különböző országok népei között, így járulva hozzá a világbékéhez.”

Az elnök a beszédében azt is elmondta, hogy globális változásokkal és évszázada nem látott kihívásokkal szembe nézve is “tovább kell vinnie a buddhista közösségeknek a buddhizmus szép hagyományait, és egyesülve az ország jólétére, a világ békéjére és nyugalmára, valamint minden lény szenvedésének enyhítésére kell törekednie.” 

Márciusban, egy éves konferencián, a Boao Forum-on Jancsüe méltatta a kínai buddhizmus szerepét a Dharma széles körben való elterjedésében. Kijelentette, hogy a kínai buddhisták megtestesítik a Buddha eredeti szándékát, és a “buddhizmus lényegét örökölték a széleskörű szentirat fordítások, a buddhista gondolkodás megvilágítása, különböző szekták létrehozása, az intézményi innováció és a kulturális integráció révén.” 

A kínai buddhizmus kialakulása és elterjedése más távol-keleti országok, így Korea és Japán buddhizmusára is megtermékenyítően hatott. A buddhizmus terjesztése mellett a kínai buddhista szerzetesek és vallási vezetők “elősegítették a buddhizmus összeférhetőségét a kelet-ázsiai kultúrákkal, civilizációkkal, társadalmakkal és emberekkel.”   

A Kínai Buddhista Szövetséget 1953-ban alapították és a kínai buddhisták tulajdonképpeni felügyeleti szerve a Kínai Népköztársaságban. 2018-óta Nemzeti Vallási Ügyek Igazgatósága, más néven az Egyesült Munkafront alárendeltségeként működik. Bár az évek során általában szerzetesek vezették, legbefolyásosabb vezetője a buddhista világi kalligráfus, Csao Pucsu (1907-2000) volt. 

Forrás – Buddhistdoor

Képek – Global Times

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert (2024)

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!