“Buddhizmus a XXI. században” – konferencia a buddhizmus perspektíváiról Bhutánban

Bhután fővárosában, Thimphuban június 3-án, kedden megkezdődött a várva várt “Tudomány, Meditáció és Mindfulness Konferenciája”. A június 3-6. között zajló, négynapos, rangos szimpózium a himalájai királyság, Bhután ötödik nemzetközi buddhista konferenciája, amelyet a Zsung Dracang, Bhután központi szerzetesi testülete és a Bhutáni és GNH (Bruttó Nemzeti Boldogság) Tanulmányok Központja szervez és rendez.

 

A hasonló fórumok hagyományosan vadzsrajána megközelítésén túllépve ez a rendezvény, amely 2016-óta idén már ötödik alkalommal ad otthont Bhután, a buddhista hagyományok képviselői mellett a világi tudományok reprezentánsait is szívesen látja vendégül. A konferencia lehetőséget biztosít a találkozásra és eszmecserére a közel ötszáz résztvenőnek a világ minden tájáról, többek között Hongkongból, Magyarországról, Indiából, Japánból, Lettországból, Mianmarból, Dél-Afrikából, Thaiföldről, Ukrajnából, Venezuelából, az Egyesült Államokból de más országokból is.

A résztvevők között vannak kiváló, tudósok, filozófusok, a vadzsrajána buddhizmus haladó gyakorlói és a buddhista hagyományok vezető spirituális személyiségei is. Mindannyian azért gyűltek össze, hogy bemutassák, megvizsgálják és megvitassák a buddhista gyakorlatokat, gondolatokat és szempontokat, miközben olyan interdiszciplináris párbeszédek feltárására törekszenek, amelyek ezen ősi tanítások mély bölcsességének fényét képesek rávetíteni a XXI. században a technológia, a kutatás és a társadalom területeire.

Hétfőn, a konferenciát megelőző informális összejövetelen a vendégekhez szólva Cering Tobgé miniszterelnök néhány fontos megállapítást osztott meg a buddhista gyakorlatoknak a mai társadalomban való folyamatos jelentőségéről.

 

„Ha az elme nyugtalan, a kapcsolatok szenvednek, és ha a szív nehéz, még a legjobb technológia sem hozhat békét” – jegyezte meg Tobgé, hangsúlyozva, hogy már az alapvető tudatossági és meditációs gyakorlatok is bizonyítottan hatékonyak a laikus gyakorlók számára minden szinten.

A miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy az éghajlati zavarok, a társadalmi és strukturális egyenlőtlenségek, valamint a mentális egészségre nehezedő nyomás nem egymástól különálló problémák: „A kezelésükhöz többre van szükség, mint szakpolitikákra és technológiákra; önmagunk, kapcsolataink és a világ, amelyben élünk, mélyebb megértésére van szükség, ami a mindfulness lényege.”

 

„Ezért van szükség erre a találkozóra, ahol a tudomány találkozik a meditációval, a kutatás az ősi bölcsességgel” – tette hozzá. „Ahogy a mindfulness globális mozgalommá válik, reméljük, hogy egyre több társadalom fogja megfontolni azokat a megközelítéseket, amelyek az elmét állítják a középpontba, mint számos kihívásunk forrását és megoldását. . . . Ez a konferencia ezt a jövőképet tükrözi.”

 

A több mint 200 nemzetközi küldött és 60 külföldi előadó között olyan tudósok és kutatók vannak, akik a buddhista kontextusban olyan témák széles skáláját vizsgálják, amelyek a XXI. század alapvető kérdéseivel foglalkoznak.Ilyenek többek között: idegtudományra irányuló kutatások; a mesterséges intelligencia; a pszichológiai és kognitív védelem; az oktatás és egészség; az életvitel környezeti dimenziói; valamint etikai és tudatossági tanulmányok.

 

Az előadók arra összpontosítanak, hogy gyors társadalmi, környezeti, gazdasági változások és a technológiai fejlődés közepette a fejlettebb meditációs gyakorlatok és technikák milyen kézzelfogható eszközökkel és utakon támogathatják az érzelmi intelligenciát, a kreativitást, a függőségből való felépülést, a neurodivergenciát és a mentális egészséget.

Az esemény egy mélyen spirituális és szimbolikus gesztussal nyílt meg formálisan az anyakirálynő, Őfelsége Asi Dordzsi Vangmo Vangcsuk, Ő Királyi Felsége, Szönam Décsan Vangcsuk hercegnő, Őeminenciája Vairócsana Rinpocse és Őeminenciája Dordzse Löpen, a Zsung Dracang képviselőjének jelenlétében.

A szimpózium megnyitó ünnepségét követő beszédében Dordzse Löpen hangsúlyozta a Buddhadharma felbecsülhetetlen bölcsességét és átalakító szerepét a gyakorlók és az emberi társadalom egésze számára.

 

„Nagy vonalakban a buddhizmust az egyetemes tanító, a Bhagavad Buddha, Sákjamuni fejtette ki. Függetlenül az általa alapított mélyreható tanításoktól vagy a buddhadzsnyánától, azok két ösvényben foglalhatók össze: a szútrajánában és a mantrajánában, amelyek mindegyike elvezethet az üdvösséghez vagy a felszabaduláshoz.

Ez a két jána vagy alapvető aspektus a felszabaduláshoz vezető útra mutat rá. A szútrjána, az az alapvető ösvény, ami az okok és feltételek működésére világít rá, míg a mantrajána a gyakorlás céljait és elérését helyezi a középpontba. Ez a két módszer alkotja azt a folyamatot, amely a felszabaduláshoz vezethet”.

 

Az összejövetel tantrikus szemléletére összpontosítva a tudományra, az odafigyelésre és a meditációra helyezett hangsúlyt, a Dordzse Löpen kiemelte a test, a beszéd és az elme három kapujának, azok megtisztításának és stabilizálásának fontosságát a meditáció legmélyebb előnyeinek megvalósítása érdekében.

A Dordzse Löpen így folytatta: „A test, a beszéd és az elme funkciói három kategóriába sorolhatók: a külső, a belső és a szent. Ami a külsőt illeti, ez elég egyszerű, ami azt jelenti, hogy tartózkodnunk kell attól, hogy a testünkön keresztül kárt vagy erőszakot kövessünk el.

Az elménknek általában, minden gyakorlatban, mentesnek kell lennie az ártalmas nézetektől. Tartózkodni kell a helytelen nézetektől … és minden olyan gondolattól, amely kárt okoz önmagunknak vagy másoknak. A vizualizáció vagy bármilyen más gyakorlat során az elme a fő moderátor vagy motor, amely a testet és a beszédet vezeti.

Azt mondják, hogy ha az elme stabilizálódik, és ha kellően letisztult, akkor spontán módon a testet és a beszédet is az egészséges tevékenységek felé fogja irányítani. De ugyanez az elme az is, amelyik visszahúz minket a múltba. Az, amely arra késztet minket, hogy légvárakat építsünk, tervezgessünk a jövőre irányulóan.

A gyakorlásunk gondolatához visszatérve azonban, el kell kerülnünk mind a múltba való folyamatos beleragadás, valamint a jövre irányuló elképzelések kergetését is. Ehelyett a jelen pillanatra kell összpontosítanunk, anélkül, hogy a zavaró érzelmek vagy más körülmények elvonnák a figyelmünket, vagy elbizonytalanítanának bennünket. Ha ebben a fegyelemben tudjuk megtartani a testünket, a beszédünket és az elménket, akkor nagyon helyes és egészséges módon fogunk tudni gyakorolni.”

A konferencia fő társszervezője, a Bhutáni és GNH Tanulmányok Központja (CBS) a bhutáni kormány megbízásából a bhutáni bruttó nemzeti boldogság (Gross National Happiness – GNH) fejlesztési koncepciójával kapcsolatos kutatásokat és egyéb tevékenységeket folytat és koordinál. A távoli, tengerparttól elzárt, a keleti Himalája ritka levegőjében fekvő Bhutánt rendszeresen a világ legboldogabb országai közé sorolják. A 2022-es népszámlálási adatok szerint mindössze 727 145 fős lakosságával Bhután a világ egyik legkisebb és legkevésbé iparosodott országa, mégis jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a fenntartható gazdasági növekedés kényes egyensúlyának fenntartásában, amelyet a gazdasági fejlődés konzervatív, GNH-alapú megközelítésében foglaltak össze.

Az egy főre jutó nemzeti boldogság (GNH) filozófiáját az ország negyedik uralkodója, Dzsigme Szingye Vangcsuk király vezette be az 1970-es évek végén. Az elképzelés a királyság hagyományos buddhista kultúrájából táplálkozott. A GNH a nemzeti fejlődés mérésére szolgáló hagyományos mérőszámok – mint például a bruttó nemzeti termék (GNP) vagy a bruttó hazai termék (GDP) – alternatívájaként négy alapelvre vagy „pillérre” épül: a jó kormányzás, a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés, a hagyományos kultúra megőrzése és támogatása, valamint a környezetvédelem.

 

A Bhutáni és GNH Tanulmányok Központjának elnöke, Dasó Karma Ura ékesszólóan üdvözölte a vendégeket és a résztvevőket, és megosztotta a  véleményét azokról a szerencsés körülményekről, amelyek az elmék és a törekvések e jelentős találkozóját övezik.

„A XVIII. századi nagy költőt és adeptust, Dzsigme Lingpát idézve, akinek ‘A gyülekezés dalát’ Az egyik neves énekesünk adta elő ma reggel: eljöttünk erre a gyűlésre, vagy Dzsigme Lingpa képi megfogalmazásában leszálltunk erre a fára – mert tanítványait a fára szálló pávákhoz hasonlította -, és ez egy kívánságteljesítő fa, ami korrelált a törekvéseink és a karmánk miatt, ha hiszünk ebben.

Ez egy nagyon gyümölcsöző esemény lesz, ahol – az ő szavaival élve – megihatjuk a szentség nektárját, az amritát, ami megérlel és felszabadít minket. És az erről az összejövetelről szóló versében, természetesen Tibetben, egy bhutáni volt a téma, aki a fő tanítványa lett.

Dzsigme Lingpa versében a meditációs gyakorlatáról ezt írta, hogy még akkor is, amikor nem meditált, látta az istenségeinek látomását; és még akkor is, amikor nem meditált, olyan állapotban volt, amelyben megjelent a Dharmakája – azaz megtapasztalta azt.

Továbbá olyan helyre jöttek el, ahol egy nagy, reinkarnálódott guru is jelen van közöttünk ma reggel. El vagyok ragadtatva, hogy a legnagyobb tisztelettel köszönthetem Őeminenciáját,  Vairócsana Rinpocsét közöttünk. Mint tudják, Őeminenciája az első Vairócsana reinkarnációja vagy emanációja, aki Padmaszambhava és Sri Szingha egyik legjelentősebb tanítványa, aki másokkal együtt lefordította a Dharmát arra a nyelvre, amely a Himalájában elterjedt.

A dzogcsen vonalon keresztül, amely a vadzsrajána iskoláit gazdagította, Vairócsana a nyolcadik század óta számtalan ember számára mutatta meg a megvilágosodás útját. Megtiszteltetés számunkra az ő megvilágosító jelenléte, különös tekintettel arra, hogy Őeminenciája ma ebben a mintegy 500 fős gyülekezetben a legfiatalabb, 11 éves. Ez számomra, mai korunkban, reményt jelent a Dharmára és a tudományosságra nézve, amely messze túlmutat a mi szerény életünkön.

 

Ugyanilyen meghatódottsággal üdvözlöm Őfelségét, Bhután királyi anyakirálynőjét és Ő Királyi Fenségét, Szönam Decsan Vangcsuk hercegnőt” – hangsúlyozta Dasó Karma Ura. „Amint azt a közösségi médiából jól tudják, Őfelsége, Bhután királyi anyakirálynője a Tárajána Alapítvány alapítójaként egyszerre író és szociális munkás. Azt is tudhatják, hogy Ő Királyi Felsége a Harvard jogi karán végzett, és itt vezeti a Bhutáni Jogi Intézetet. Valóban megtiszteltetés a konferencia számára, hogy jelen vannak. Ez sok szempontból példa nélkül álló, mivel a királyi családok általában nem vesznek részt tudományos konferenciákon, de ez is mutatja, hogy mennyit változott a világ.

Mind őfelsége, az anyakirálynő, mind őfelsége Vangcsuk hercegnő a 2003-ban alapított Tárajána Alapítványon keresztül a marginalizált közösségekkel való munkának szentelték életüket. Szolgálatuk révén számos falut alakítottak át, lakhatást, vezetékes ivóvizet, oktatási ösztöndíjakat, egészségügyi ellátást, mikrofinanszírozást és a falvak gazdaságát segítő vidéki kézműves mesterségek népszerűsítését biztosítva a rászorulók számára. Ezért különösen nagy megtiszteltetés számomra, és szeretném kifejezni legmélyebb tiszteletünket felségednek, királyi felségednek és eminenciádnak a közöttünk való igen kegyes jelenlétükért, ami egészen különlegessé teszi ezt az összejövetelt.”

 

A Himalája lábánál fekvő Bhután, a két politikai és gazdasági nagyhatalom, India és Kína közé szorítva, a világ utolsó megmaradt vadzsrajána buddhista országa. Ez a spirituális hagyomány mélyen beágyazódott e távoli ország tudatába és kultúrájába, ahol a buddhizmus töretlen történelme a Padmaszambhaváig, más néven Guru Rinpocse által a nyolcadik századig nyúlik vissza. Bhután lakosságának csaknem 85 százaléka vallja magát buddhistának, a fennmaradó részük hinduista. A legtöbb bhutáni buddhista vadzsrajána buddhizmus Drükpa Kagyü vagy Nyingma iskoláját követi.

A 2016-ban Bhutánban megrendezett Első Nemzetközi Vadzsrajána Konferencia spirituális alapjaira építve ezen a héten folytatódik az ötödik konferencia, amely a buddhadharma bölcsességének, filozófiájának és gyakorlatainak felbecsülhetetlen és vitathatatlan jelentőségéről szól mind a világi és mind a spirituális életben egyaránt. Résztvevői igyekeznek majd tudásukat és szakértelmüket a tudományágak közötti párbeszéd és együttműködés előmozdításában kamatoztatni, hogy olyan hidakat építsenek, amelyek képesek összekapcsolni ezeket az ősi bölcs tanításokat a modern tudományos és technológiai ismeretekkel, és ezt az összefolyást egy kedvesebb, együttérzőbb és fenntarthatóbb világ megteremtése felé terelni, minden érző lény javára.

 

Forrás – Buddhistdoor

 

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

Buddha FM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert