Főoldal > Egy tizennégy méter hosszú buddhista tekercskép Korea új Nemzeti Kincse
- Műsorajánló
A Koreai Örökségvédelmi Hivatal csütörtöki bejelentése szerint nemzeti kinccsé nyilvánítanak egy XVII. században festett 14 méter hosszú függő tekercsképet. A festményt a koreai nagyméretű buddhista műalkotások egyik legreprezentatívabb darabjaként tartják számon.
A függő buddhista tekercseket, koreaiul „kvébul”, hagyományosan a templomok udvarán állították ki a szabadtéri dharmabeszédek, szertartások és rituálék során. Monumentális méretükkel és bonyolult ikonográfiájukkal ezeket a festményeket, jellegzetesen koreai kulturális örökségnek ismerik el, amelyek különböznek a világ más részein található buddhista műalkotásoktól.
Ez a festészeti forma a XVII. századtól a XX. századig virágzott. Mára mintegy 120 alkotás maradt fenn országszerte, amelyek közül hetet Nemzeti kincsként, 55-öt pedig Kincsként tartanak nyilván.
Korea örökségvédelmi rendszere az államilag kijelölt kulturális javakat négy kategóriába sorolja a történelmi és művészeti jelentőségük alapján. Ezek a következők: Nemzeti Kincs, Kincs, Nemzeti Népi Kulturális Örökség és Történelmi Hely. A közelgő hivatalos bejelentés jelentősége, hogy 28 év óta először kerül fel egy kvébul a Nemzeti Kincsek listájára, miután 1997-ben hét hasonló festményt nyilvánítottak annak.
A 14 méter magas festmény, amelyet a Dél-Csungcsong tartománybeli Murjang templomban őriznek, egy álló Maitréja Buddhát – a jövő Buddhájának tartott bódhiszattvát – ábrázol, akit díszes koronával és összetett ornamentikával díszítettek.

„Ez a festmény az ország ilyen díszes kvébul hagyományának korai szakaszát reprezentálja… Hatalmas mérete ellenére harmonikus arányai és a vörös és zöld árnyalatok feltűnő kontrasztja a vallásos művészet fenséges nagyságát közvetíti” – közölte az állami ügynökség.
A függő tekercskép művészi értékén túl történeti jelentőséggel is bír, mivel egyértelműen dokumentálja saját eredetét.
A műalkotás alján található felirat megerősíti, hogy 1627-ben, az 1392-1910 közötti Csoszon-dinasztia Indzso (인조) királyának (1595–1649) uralkodása alatt készült. Ez azt sugallja, hogy ez a mű a többi, jelenleg Nemzeti Kincsként nyilvántartott kvébul festmények előtt készült.
A négy szerzetes festő által készített kvébul a Maitréja iránti széles körű spirituális odaadást tükrözi a Csungcsong régióban abban az időben. A remekmű hozzájárult a nagyméretű buddhista tekercsfestmények hagyományának kialakításához és elterjesztéséhez egész Koreában, és hatással volt a későbbi, hasonló ikonográfiájú művekre.
„Ez az alkotás jól példázza az ország buddhista tekercskép-művészetét, amelyet nagyságrendje, mérete, történelmi jelentősége, szimbolikus gazdagsága és művészi értéke tesz különlegessé. Teljes mértékben megérdemli a Nemzeti Kincsként való megjelölést” – jegyezte meg az ügynökség.
Jelenleg még tart a 30 napos felülvizsgálati időszak, ami alatt az ügynökség további szakértői véleményeket gyűjt, amit majd a kulturális örökségi bizottság megvitat. Az így kialakult szakértői vélemények alapján a kvébult minden bizonnyal hivatalosan is államilag elismert Nemzeti Kincsnek fogják nyílvánítani.
Forrás – The Korea Times
A BuddhaFM A Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM küldetés nyilatkozatával összhangban szólal meg.
Buddha FM – Adásban a Tan!
Kövessenek minket Facebook Spotify oldalunkon és Youtube csatornánkon.
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

A Vipassana Magyarország Alapítvány közel fél órás, a vipasszaná meditációs módszert bemutató dokumentumfilmjét ajánljuk: “A jelenlét művészete” című rövidfilm a tíznapos S. N. Goenka-által tanított

Az India-Nepál Kulturális Fesztivál hétfőn került megrendezésre harmadszor Nepál Lumbini régiójában, bemutatva a két szomszédos ország közötti mély kulturális, történelmi és buddhista kapcsolatokat. Az eseményt

Az Indonéziai Buddhista Fiatalok Szövetségét (Young Buddhist Association – YBA) is meghívták egy országos fókuszcsoportos megbeszélésre, melynek címe – „A fiatal buddhisták hangja a tudományos