Főoldal > Az idegtudósok és a buddhisták szerint minden tudatos

Az idegtudósok és a buddhisták szerint minden tudatos

Új elméletek szerint a tudatosság a tárgyaknak olyan alapvető tulajdonsága, mint a gravitáció. Ez a fejlemény új fejezetet nyithat az idegtudomány és a buddhizmus együttműködésében.

„A tudat lényege az” mondja Christof Koch idegtudománnyal foglalkozó tudós „hogy úgy tűnik, mintha valami konkrét dolog lenne. De hogyan tud az anyag, mint az agyam, érezni egyáltalán?”

2013-ban Koch, a világ egyik vezető, tudattal foglalkozó szakértője, elment egy indiai kolostorba, hogy megvitassa a kérdést buddhista szerzetesek egy csoportjával. Ő és a Dalai Láma több napon át tanácskoztak az idegtudományról és a tudatról.

Különböző oldalról közelítették meg a kérdést. Koch a modern tudományos elméleteket ismertette a témában, míg Őszentsége ősi buddhista tanításokkal válaszolt. Ám a megbeszélés végére a két gondolkodó szinte mindenben egyetértett.

Ami a legjobban megérintett, az Őszentségének a nyugaton pánszichizmusnak nevezett dologban, azaz abban való hite volt, hogy a tudatosság mindenütt jelen van.” mondja Koch. „És hogy enyhítenünk kell minden tudatossággal rendelkező lény szenvedését.”

A pánszichizmus, vagyis az egyetemes tudatosság elmélete megtalálható a görög filozófiában, a pogány hitvilágban és a buddhizmusban is, ám egészen mostanáig a modern tudomány nem tudott vele mit kezdeni.

A tudattal kapcsolatos munkája során Koch együttműködik Giulio Tononi kutatóval. Ő a tudatossággal kapcsolatos legnépszerűbb modern elmélet, az úgynevezett Integrált Információ Elmélet (IIT) atyja, amit Koch az egyetlen bíztató alapvető tudatosság-elméletnek tart.

Tononi elmélete szerint a tudatosság azokban a fizikai rendszerekben jelenik meg, melyek számos különböző és egymással kapcsolatban álló információegységeket tartalmaznak. Ebből kiindulva, a tudatosság mérhető lesz, mint elméleti mennyiség, melyet a kutatók phi-nek neveznek.

Tononinak van egy tesztje mely a phi-nek (vagyis a tudatosság mértékének) a mérésére szolgál az emberi agyban. Ez egy csengő megnyomásához hasonlatos; a tudósok mágneses impulzust küldenek az agynak és megfigyelik, ahogyan az impulzus visszaverődik az idegeken keresztül. Minél hosszabb és tisztább a visszaverődés, annál nagyobb a vizsgált alany tudatosságának mértéke. Ezt a módszert használva Koch és Tononi meg tudják mondani, hogy a vizsgált páciens ébren van, alszik, esetleg altatásban van.

Már most sürgető igény van a tudatosság mérésére. Az orvosok és a tudósok képesek lennének megállapítani, hogy a vizsgált, vegetatív állapotban lévő személy már valójában halott-e; hogy mekkora egy demenciával küzdő beteg tudatossága; hogy mikor lesz tudatos a magzat; hogy mit érzékelnek az állatok, vagy hogy érez-e egy számítógép.

„Ez utóbbi nagyon fontos.” mondja Koch. „A szemünk előtt születik meg a számítógépes intelligencia. Tudatos egy gép? Érzi magát valahogy? Ha igen, az jogokkal jár és minden bizonnyal etikai kötelezettségeink is vannak felé. Nem kapcsolhatom ki csak úgy, vagy törölhetem le a winchesterét.”

Az Integrált Információ Elmélet messzire vezet: hiszen eszerint bármely tárgy, amely a nullánál nagyobb phi-vel rendelkezik, tudatosnak tekinthető. Ez azt jelentené, hogy az állatok, a növények, a sejtek, a baktériumok, sőt még a protonok is tudatos lények lehetnek.

Koch azért látja az IIT-t ígéretesnek, mert segítségével a modern tudomány számára is értelmezhető a pánpszichizmus. Egy tudományos értekezésben Koch és Tononi úgy fogalmaznak, hogy a tudatosság a valóság alapvető tulajdonsága. Olyan dolog, ami csak bizonyos feltételek között válik észevehetővé -ahogy minden tárgynak van tömege, de csak az igazán nagy testeknek van észlelhető gravitációja.

A modern kutatások és a közelmúltban a buddhisták és a tudósok között lezajlott beszélgetések elsősorban az agy megértésére fókuszáltak. De a kutatóknak még sok felfedeznivalójuk van a tudat természetét illetően.

A buddhizmus viszont már több ezer éve foglalkozik ezzel a témával. Az elme fogalmát az értelemmel kötik össze. A néhai Traleg Tyabgön rinpocse szerint az elme, ahogy minden más is, üres, de abban különbözik a legtöbb dologtól, hogy fényes.

Fő művében, a Sobogenzo-ban, Dógen, a Szótó zen buddhizmus megalapítója, egészen odáig megy, hogy kijelenti: „Minden dolog érző lény.” A fű, a fák, a föld, a nap, a hold és a csillagok, mind nem egyéb, mint tudat, -írta Dógen.

Koch a főiskolás évei alatt kezdett el érdeklődni a buddhizmus iránt, majd a világszemlélete egyre jobban átfedésbe került a buddhizmus olyan tanításaival, mint az éntelenség, az állandótlanság, az ateizmus és a pánszichizmus. Buddhizmus iránti érdeklődése, mint mondja, nagy változást jelentett római katolikus neveltetéséhez képest. Amikor a tudatot kezdte tanulmányozni – a Nobel-díjas Francis Crickkel együtt – Koch úgy vélte, hogy a tapasztalást csak Istennel lehet magyarázni. De ahelyett, hogy vallási magyarázatot találtak volna, Koch és Crick együtt az idegtudomány fontos kutatási területévé tették a tudatot.

A témát buddhista tanítókkal is megvitatták. A Drepung kolostorban a Dalai Láma elmondta Kochnak, hogy a Buddha szerint a tudatosság, ugyan eltérő mértében, de mindenütt jelen van, és ezért az embereknek együttérzéssel kell fordulniuk minden érző lény felé. Ez volt az a pont, ahol Koch felfogta a súlyát ennek a filozófiának.

„Teljesen átéreztem ennek a gondolatnak a következményeit” –mondja Koch. „Azóta, ha rovarokat látok az otthonomban, nem ölöm meg őket.”

Az IIT elmélet nagyon ígéretes a jövőre nézve. A további kutatások arra irányulnak, hogy tudományosan bebizonyítsák: minden lény érez. Eközben buddhisták szerte a világon azon munkálkodnak, hogy megértsék a tudatot. Traleg rinpocse azt mondta, az analitikus módszerekkel csak egy fokig lehet megérteni az elmét. Ehelyett, mint mondja, a tudatot lenyugtatva és afölött szemlélődve, a meditáló meg tudja érteni a tudat természetét, és annak kapcsolatát a világgal.

Az IIT bírálói azzal érvelnek, hogy az elmélet nem ad magyarázatot arra, hogy honnan is ered a tudat. John Horgan szakíró a következőképpen érvel: „nem írhatjuk le a tudatot úgy, mint ami információból áll, mert az információ csak a tudathoz viszonyítva létezik.”

A tudat forrásának a megértése igen nehéz feladat, de Koch nem tántorít. Azt mondja, a végső célja az univerzum megértése. Vannak, akik azt mondják, hogy ennek a legjobb módja, ha a saját tudatunkba tekintünk. Talán Koch tud valamit.

 

Forrás: Lion’s Roar
Fordította: Elsik Emese, Harlam Bálint

Kapcsolódó

Műsorajánló

Beszélgetés Bódis Krisztával

Bódis Kriszta író, szociálpszichológus, dokumentumfilmes, és a Van Helyed Alapítvány alapító vezetője. Társadalmi aktivista, közéleti személyiség, verseket és prózát húszéves kora óta publikál rangos irodalmi