Érdemszerzés élőlények szabadon engedése által

Az élőlények szabadon engedése buddhista hagyomány, nem kellő körültekintéssel azonban komoly ökológiai problémát okozhatunk.

Az élőlények szabadon engedése buddhista hagyomány, melyben olyan állatok életét mentik meg, amelyekre amúgy pusztulás várna.

Ez a hagyomány világszerte elterjedt a buddhisták körében, a mahájána, a théraváda és a tibeti buddhizmus egyaránt ismeri.

Kép: Chiang Mai, Szongkran fesztivál. Thai Travel Photography

Tudatosság nélkül, nem kellő körültekintéssel azonban komoly ökológiai problémát okozhatunk: a helyi állat- és növényvilágba idegen fajokat engedve azt kockáztatjuk, hogy felborítjuk az egyensúlyt, ami egyes fajok teljes kipusztulásához is vezethet.

Minden élet értékes, de életünk során elkerülhetetlenül más lények halálát okozzuk. Gyakorolhatjuk azonban az éber jelenlétet, és igyekezhetünk minél jobban lecsökkenteni az általunk kioltott életek számát. Az élet megmentésének gyakorlata által ajándékba is adhatjuk az életet vagy a védelmünket.

Ezt a gyakorlatot bárki végezheti. Hatása jótékony mind a segítőre, mind a kedvezményezettre nézve. Hatását azzal a kívánsággal is felerősíthetjük, hogy élvezze minden lény -kivétel nélkül- a boldogságot és a szenvedés nélküli életet.

A 17. Gyalwa Karmapa szerint a gyakorlatot a nyugati világba is át tudjuk ültetni, mivel a szabadon engedés sokféleképpen gyakorolható, és intelligenciánk segítségével eldönthetjük, melyik módszer a legmegfelelőbb egy adott helyzetben. Például ültethetünk fákat, vagy tartózkodhatunk -akár időlegesen is- a húsevéstől.

Amikor állatokat engedünk szabadon, figyeljünk rá, hogy az elengedett faj őshonos legyen a környezetünkben. Ellenkező esetben inkább más módon szerezzünk érdemeket. A szabadon engedés értelme az élet óvása és megmentése, így azzal is ezt a célt szolgáljuk, ha olyan szervezeteknek adakozunk, amelyek például gyermekvédelemmel, környezetvédelemmel, állatvédelemmel foglalkoznak, vagy örökbe fogadhatunk egy kutyát, macskát vagy más állatot egy menhelyről. 

Kép: chuaphuclan.vn

Forrás: kagyu.org

Kiemelt kép: mangalashribhuti.org

Fordította: Tari Zsuzsanna