- Műsorajánló
Hagyományteremtő rendezvényt tartottak vasárnap Japán Kobe prefektúrájában. A Suma templomban megrendezték a Dharma-beszédek (japánul: Hōwa) nagydíját, ahol Japán legfontosabb buddhista iskolái mind képviseltették magukat. A szervezők nem titkolt célja az volt, hogy közelebb hozzák egymáshoz a buddhizmus különböző szektáit, vallási párbeszédet gerjesszenek és összefogásra bíztassanak a buddhizmus egyetemes üzenetének közvetítésében.
A versenyen 8 induló szerepelt 7 különböző irányzatból, köztük a Nichiren, a Shingon és a Jōdoshin iskolákból, melyek mindegyike többmillió lélekszámú egyház Japánban. A feladat az volt, hogy különböző szónoki és színpadi technikák ötvözésével (mint az éneklés, vagy a kamishibai, ami olyan, mint a bábjáték, csak képekkel) a versenyző a Buddha tanításait közvetítse a 450 főt számláló hallgatóságnak és az ötfős zsűrinek.
A nyertes Dharma-beszéd címe: „Mindenki Kanon, aki nevet”. Kanon, azaz Avalókitésvara az együttérzés bódhiszattvája és Adachi templomának főalakja. Adachi egy történetet mesélt el, ami egy templomi tücsökről és egy kisiskolás fiúról szólt, aki minden nap leírta, hogy mit csinál a tücsök éppen. A mese arra hívja fel a figyelmet, hogy mindennapjainkban szenteljünk egy kis figyelmet az életünk fontosságának és a benne rejlő lehetőségeknek. Ha így teszünk, az biztosan mosolyt csal az arcunkra.
A Svájcban és Liechtensteinben élő tibeti közösség egyhetes békés tüntetést és szolidaritási menetet indított a Svájci Szövetségi Parlamenttől (Bundeshaus) Bernből a Kínai Népköztársaság zürichi nagykövetségéig,
A Tergar Meditációs Közösség, amelyet a tibeti buddhizmus Karma Kagyü és Nyingma ágának tiszteletreméltó meditációs tanítója és mestere, Jonge Mingyur Rinpocse alapított, bejelentette, hogy március
„Arra jöttem rá, hogy amit én idáig letettem az asztalra, amit munkának hívnak, én azt mind imádtam, szerettem és szenvedélyből csináltam. És én ezt hívom
