Kína elnöke, Hszi Csin-ping különleges látogatást tett Tibetben

A Kínai Kommunista Párt főtitkárának, és a Népköztársaság elnökének látogatása azt üzeni, hogy a tibeti buddhizmusnak változnia kell. A látogatás aláhúzta Peking törekvését a régió feletti ellenőrzés szigorítására, amelynek 60. évfordulóját ünneplik, mióta Tibetet Kína autonóm régiójává nyilvánították. Hszi, miközben elkerülte a dalai láma említését, kijelentette, hogy szükség van a „tibeti buddhizmusnak a szocialista társadalomhoz való alkalmazkodásának irányítására”.

Hszi Csin-ping Lhászában 20 000 fős tömeg előtt beszédet tartott, amelyben kiemelte a látogatás politikai jelentőségét a Tibet kínai megszállása miatt fennálló feszültségek közepette. Érdemes megjegyezni, hogy nem említette a dalai lámát, a tibetiek által tisztelt száműzött spirituális vezetőt, de kijelentette, hogy a tibeti buddhizmusnak változnia kell.

 

A TIBETI AUTONÓM RÉGIÓ LÉTREHOZÁSÁNAK 60. ÉVFORDULÓJA

A 60. évfordulón úgy tűnik, Kína minden tőle telhetőt megtesz, hogy szigorítsa ellenőrzését Tibet felett. A hónap elején Peking bejelentette, hogy hatalmas vasútvonalat épít Tibet és Északnyugat-Hszincsiang között.

Lhászában, Tibet fővárosában tartott beszédében Hszi hangsúlyozta: „Tibet kormányzásához, stabilizálásához és fejlesztéséhez az első lépés a politikai, a társadalmi stabilitás, az etnikai egység és a vallási harmónia fenntartása”, jelezve, hogy a régióban a hatalom megszilárdítására összpontosít.

A tibeti látogatás egyben egészségügyi teszt is volt a 72 éves kínai elnök számára, mivel Lhásza nagy tengerszint feletti magasságban fekszik.

Ez volt második elnöki látogatása a szigorúan ellenőrzött régióba, ahol dicsérte a helyi hatóságokat „a szeparatizmus elleni komoly erőfeszítéseikért”, utalva a tibetiek évtizedek óta tartó ellenállására Peking kormányzása ellen.

A tibeti autonómiát támogató jogvédő szervezetek Hszi látogatását úgy értékelték, mint egy kísérletet arra, hogy elterelje a figyelmet kormányának emberi jogi teljesítményéről a régióban.

„A tibetiek számára a Kínai Népköztársaság által létrehozott Tibeti Autonóm Régió évfordulója nem ok az ünneplésre, hanem fájdalmas emlékeztető Kína gyarmati megszállására” – nyilatkozta Dordzsi Ceten, a Tibet Action Institute ázsiai programmenedzsere és a tibeti száműzött parlament tagja a The New York Timesnak.

 

A LÁTOGATÁS A DALAI LÁMA UTÓDÁJÁRÓL TETT NYILATKOZATA UTÁN TÖRTÉNT

A látogatásra mindössze két hónappal azután került sor, hogy Őszentsége, a Dalai Láma kijelentette: utódját nem Kína, hanem az ő hivatala fogja kiválasztani. A kínai hatóságok ragaszkodnak ahhoz, hogy csak nekik van joguk felügyelni ezt a folyamatot.

A 90 éves spirituális vezető következetesen támogatta a „középút” megközelítést Tibet státuszát illetően – valódi önkormányzatot Kínán belül –, de Peking továbbra is szeparatistának bélyegzi.

„A dalai láma utódlása szimbolikus csatatér és szimbolikus lehetőség a párt számára”, hogy alapvető álláspontot fogalmazzon meg arról, ki uralkodik Tibetben – nyilatkozta Robert Barnett, a londoni Keleti és Afrikai Tanulmányok Iskolájának tibeti szakértője a The New York Timesnak.

De a Dalai Láma címének öröklése önmagában nem jelenti a kínai hatalom „létfontosságú fenyegetését” – mondta Barnett –, és valószínűleg csak egyike volt a számos kínai ambíciónak, amelyek Hszi látogatásában szerepet játszottak. Szerinte az utazás Peking Tibet feletti ellenőrzésének kiterjesztésére irányuló szélesebb körű kampányát tükrözte.

 

“A TIBETI BUDDHIZMUSNAK ALKALMAZKODNIA KELL A SZOCIALISTA TÁRSADALOMHOZ” – HSZI CSI-PING

Kína állítása szerint a tibetiek szabadon gyakorolhatják vallásukat, azonban az emberi jogi szervezetek szerint a több évszázados hagyományokban gyökerező kulturális és vallási identitásuk fokozatosan aláásásra kerül.

A BBC júniusban egy szecsuáni tibeti kolostorban tett látogatása során a szerzetesek arról számoltak be, hogy a tibetieket megfosztják alapvető emberi jogaiktól, és a Kínai Kommunista Pártot (KKP) folyamatos „elnyomással és üldözéssel” vádolták. Peking azonban elutasítja ezeket a vádakat, és azt állítja, hogy a tibetiek életszínvonala jelentősen javult az kormányzásuk alatt.

Az Associated Press szerint az elmúlt években Tibetben jelentős han kínai bevándorlás volt tapasztalható a magaslati régióba. Szigorú korlátozások vonatkoztak az újságírókra és a külföldi látogatókra, és elnyomtak minden olyan politikai vagy kulturális tevékenységet, amely nem állt összhangban a kommunista párt hatalmi törekvéseivel.

A KKP 1965-ben, hat évvel a kínai uralom elleni sikertelen felkelés után létrehozta a Tibet Autonóm Régiót, amelyet Kínában Hszicang Cecsecsü néven ismernek.

Hszi váratlan látogatása uralta a csütörtöki állami média tudósításait, az újságok és televíziós csatornák ünnepi eseményként ábrázolták lhászai látogatását. Az első oldalon közölt fényképeken tibeti táncosok és éljenző tömegek üdvözölték.

 

Szerdán, a helyi tisztviselőkkel tartott találkozón, amelyen a KKP magas rangú vezetői is részt vettek, Hszi a gazdaság, a kultúra és a személyi állomány terén történő kétoldalú cserék előmozdítását, valamint a nemzeti nyelv és írás (kínai) széles körű elterjesztését szorgalmazta.

A kínai állami média szerint Hszi felvázolta a KKP négy legfontosabb prioritását Tibet számára, ami: a stabilitás fenntartása, a fejlődés előmozdítása, a környezet védelme és a határbiztonság megerősítése.

A KKP új oktatási törvények keretében olyan politikát vezetett be, amely előírja, hogy a tibeti gyermekek állami kínai iskolákba járjanak és mandarin nyelvet tanuljanak. Hszi szigorúbb felügyeletet szorgalmazott a „vallási ügyek” terén, és hangsúlyozta, hogy „a tibeti buddhizmust a szocialista társadalomhoz kell igazítani”.

 

HSZI LÁTOGATÁSA A CANGPO-I GÁT ÉS A TIBETI VASÚTVONAL MEGÉPÍTÉSÉHEZ IDŐZÍTVE

Hszi látogatása egy hónappal azután történt, hogy megkezdődött a régióban a világ legnagyobb gátjának építése.

A Motuo vízerőmű néven ismert projekt a tibeti fennsíkon kanyargó Jarlung Cangpo folyón található.

A gát elkészülte után várhatóan meghaladja a Három-szurdok-vízerőmű  méretét, és háromszor annyi energiát tud majd termelni. Peking állítása szerint az 1,2 billió jüan (167 milliárd dollár) értékű projekt elsődleges célja az ökológiai védelem, miközben a helyi jólétet is növeli.

Szakértők és tisztviselők azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a gát lehetővé teheti Kínának a határokon átnyúló Jarlung Cangpo folyó ellenőrzését vagy elterelését, amely dél felé folyik India Arunácsal Prades és Asszám államaiba, valamint Bangladesbe, táplálva a Hsziang, Brahmaputra és Jamuna folyókat.

Peking bejelentette, hogy minden készen áll a Tibet-Hszincsiang (északnyugati tartomány) vasútvonal építésének megkezdésére Akszái Csin-on keresztül, közvetlenül az Indiával közös tényleges ellenőrzési vonal (LAC) közelében.

Hszi szokatlan tibeti látogatását a száműzetésben élő tisztviselők úgy értelmezték, hogy Kína még nem biztosította magának a helyi lakosság teljes támogatását.

„A kínaiak hátrányba kerültek” – nyilatkozta Ceten Szamdup Csökjapa, a dalai láma észak-indiai irodájának tisztviselője a The New York Times-nak.

Hozzátette, hogy Hszi látogatása Kína újabb kísérlete volt „Tibet megszállásának legitimálására”, különösen annak fényében, hogy a dalai láma ragaszkodik ahhoz, hogy utódját a hagyományos módon válasszák meg.

Hszi látogatása aláhúzza Peking eltökéltségét, hogy szigorítsa ellenőrzését Tibet felett. A látogatás szimbolikus üzeneteket és nagyszabású fejlesztési projekteket ötvözött a hatalom megerősítése érdekében.

 

Forrás – India Today

 

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

Buddha FM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert