- Műsorajánló
Ladakhot eddig is többségében tibeti buddhisták lakták, de a múlt héten elfogadott kormányhatározat szerint már nem Kasmír részeként kell tekintenünk rá, hanem a kilenc szövetségi terület egyikeként, mely a központi közigazgatás fennhatósága alá tartozik.
Ladakh, a magas hágók földje Tibethez hasonló klímával és demográfiával rendelkezik. Nagyjából Horvátországnyi területének javarésze 3000 méter feletti, lakossága azonban alig 300 000 fő, akik a kopár hegyek közt megbújó zöld oázisokban élnek. Szomszédjai a Kína által megszállt Tibet, a hindu többségű Dzsammu és a muszlimok lakta Kasmír. Egészen múlt hét keddig, Ladakh Dzsammuval és Kasmírral együtt alkotott egy szövetségi államot, melynek saját törvényhozása van.
A meglehetősen nagy port kavart bejelentéssel azonban Ladakh szövetségi terület státust kap, mellyel bár elveszíti a saját törvénykezés jogát, mégis könnyen lehet, hogy jobban jár, mert a központi adminisztráció közvetlenül foglalkozhat vele, vagyis nem kell az elképesztő többségű (12 milliós) Dzsammu-Kasmír árnyékában tengődnie.
A buddhista többségű Ladakh pozitívan értékeli a feljeményeket. Jamyang Tsering Namgyal, a kormánypárt ladakhi képviselője szerint Ladakh eddig kimaradt a fejlesztésekből, mert azokat a jóval nagyobb lélekszámú Dzsammu-Kasmír kapta. A miniszter felhozza azt is, hogy a Ladakhi Buddhista Szövetség már 1948-ban arra kérte az akkori miniszterelnököt, Nehrut, hogy tegye Ladakhot szövetségi területté, aki azonban nem hallgatta meg a kérést.
A húzást a kínai kormány már egészen máshogy értékelte. Közleményükben „elfogadhatatlannak” nevezték a döntést, mely sérti Kína szuverenitását. A dolog hátterében az áll, hogy a kasmíri régió régóta számos konfliktus színhelye. Kasmír maga is felerészt India, felerészt pedig Pakisztán fennhatósága alatt van, de a szomszédos Kína is igényt tart több határ menti területre. A kínai reakciót az indiai miniszterelnök, Narendra Modi így kommentálta: „Nem szólunk bele más ország belügyeibe és ezt elvárjuk a többi országtól is”.
A BuddhaFM rádió novellapályázatot írt ki 2025-ben, melynek címe: Szakadékok és hidak – az összetartozás ereje. A pályázat leírását itt találják. A pályázat eredményének kihirdetésére
Dél-Korea legnagyobb buddhista rendje, a Koreai Buddhizmus Csogje-rendje felszólította a 2027-es szöuli Világifjúsági Nap (World Youth Day /WYD/ Seoul 2027) állami támogatásáról szóló törvényjavaslat visszavonását,
„Nekem szívügyem a gyerekeknek a támogatása” Hársszegi Anita 2025-ben védte meg szakdolgozatát A Tan Kapuja Buddhista Főiskola BA tagozatán. Több, mint húsz éve tanít; fejlesztő
