A mantrák a recitálás monoton, repetitív jellege miatt kiváló alapanyagot jelentenek a könnyűzenei feldolgozás számára (ahogy azt a Buddha FM mantrapályázata is kiválóan demonstrálta). Ezt a lehetőséget használta ki a japán Kissaquo duó is, akik egy koncerten előadták a Szív Szútra japán nyelvű változatát. A hatás elementális volt, a koncertvideót azóta több, mint egymillióan látták a Youtube-on.
Egy mantrát előadni popzenében olyan élményt ad, ami félúton van a beszélt rap és az énekelt dalszöveg között. Az ősi imák nagy előnye a modern dalszövegekkel szemben, hogy mondanivalójuk kiállta az idő próbáját, de enigmatikus megfogalmazásuk mindig friss értelmezésre csábít.
A Kissaquo zenekar 2003-ban alakult Kiotóban Yakushiji Kanhō és Yamamoto Satoshi együttműködéséből. Amikor Yakushiji 2010-ben zen szerzetesnek állt, a projekt leállt, de három év múlva a duó újrakezdte a közös munkát. Yakushiji azóta is szerzetes, és a jövőben valószínűleg átveszi a családja által gondozott zen templom irányítását.
A duó gyakran lép fel templomokban, ahol zenéjük szakrális oldalát mutathatják meg, és megtölthetik fiatalokkal a mostanában egyre elhanyagoltabb szent helyeket. A koncerteken a közös mantrázás egy nagy lépés abba az irányba, amiről ez az újkeletű mozgalom szól: a japán fiatalokkal a zene révén újra megismertetni és megszerettetni a buddhizmust, a vallásosságot, mint stabil pontot egy rohamtempóban átalakuló világban.
Wangdue Phondrang Dzong, Bhután Ezt a gyönyörű képsort Világjáró Vörös Jancsi barátunktól kaptuk, aki szinte sosem áll meg: az egyik pillanatban még Bhutánból, a másikban
„Minden ember Buddha és minden ember megvilágosodott. És bármilyen képzet, ami nem ezt állítja, az hamis és elkendőző képzet, ami az igazságot egy hamis fényben
Megint itt egy új év! Szeretném mindenkinek a legjobbakat kívánni és áldást adni erre az új évre. Természetesen, és fölösleges ezt mondani, a világ
