Főoldal > Még könnyebb lesz Indiába zarándokolni a buddhistáknak
Az egyik indiai fapados légitársaság, az IndiGo bejelentette, új, naponta közlekedő járatokat tervez indítani a Buddha életéhez kapcsolódó három indiai helyszínhez. A Kalkuttából induló járatokra már most lehet jegyet vásárolni, de csak augusztus elején indulnak. Az új járatoktól elsősorban a délkelet-ázsiai zarándokok számának növekedését várják, de bővülő lehetőségek bizonyára hatással lesznek a világ többi részéről érkező utazók számára és kényelmére is.
A Kalkuttából induló járatok három új célállomásának mindegyike egy-egy buddhista zarándokhelyhez kapcsolódik. Varanasi (Benáresz) Sarnath szomszédságában található, ahol a Buddha a Tan Kerekét Mozgásba Hozó Beszédet adta. Gaya pár kilométerre van Bodh Gayától, a Buddha megvilágosodásának történelmi helyszínétől. Patnától elérhető távolságban van a Keselyű-hegy, melyet számos mahájána szútra is említ, valamint Vaishali (Vészáli), a női szangha megalakulásának helyszíne. A Patna múzeum ezen felül számos ereklyét őriz a közeli ásatásokról.
A zarándoklat a buddhizmus kezdete óta fontos szerepet tölt be a vallásban, amit korabeli feliratok, ereklyék is tanúsítanak. Annak ellenére, hogy ma India lakosságának kevesebb, mint 1%-a vallja magát buddhistának (ez még így is több millió ember), a buddhizmus fontos része India történelmének és kultúrájának. Az ilyenekhez hasonló kezdeményezések nem csak a zarándoklat hagyományának ápolását segítik, de India nemzetközi kapcsolatainak is jót tesznek.
Őszentsége a XIV. Dalai Láma, a közelmúltban, New York-ban történt sikeres műtéte után, megkezdte hazaútját az indiai Dharamszalába. Az utazását megszakítva, Zürichben találkozott a XVII.
Zen and the Art of Saving the Planet – Programajánló beszélgetés Danka Miklóssal, az Integrál Akadémia tanárával, az Ursus Libris könyvkiadó alapítójával. A franciaországi Plum
Pszichojána, a negyedik szekér – Az európai gyakorló buddhizmusa? „Reflektálnunk kell egy helyzetre, ami tagadhatatlan.” Beszélgetés Kormosi Istvánnal a szakdolgozatáról, amely vitaindító korrajz az európai