- Műsorajánló
- Műsorajánló
Egy mianmári szerzetes, a tiszteletreméltó Vilátha kígyóknak hozott létre menedékhelyet a nyüzsgő Jangon városban található Székita Thukha TatOo kolostorban. Az öt éve létrehozott állatmenhelyen olyan kígyók lelhetnek átmeneti szállásra, akiket máskülönben megölnének, vagy a feketepiacon értékesítenének. Magánszemélyek és állami szervezetek, mint a tűzoltók egyalánt a szerzeteshez viszik a befogott pitonokat, kobrákat és viperákat.
kép: Reuters
„Amikor valaki befog egy kígyót, jó eséllyel vevőt igyekszik találni rá.” – mondta a 69 éves Vilátha szerzetes a Reutersnek, kezével egy ölében fekvő hatalmas burmai piton hátát simogatva. „Gyerekeimnek” nevezi őket és akár sárga szerzetesi ruhájával tisztogatja őket.
kép: Reuters
A menhely kizárólag adományokból tartja fenn magát. Vilátha szerzetes nagyjából havi 300 dollárt költ az állatok táplálására.
kép: Reuters
A szerzetes szerint a többségében buddhista ország lakossága úgy véli, hogy érdemeket halmoz fel azzal, ha az állatokat a menhelyre viszi a szerzeteshez ahelyett, hogy megölnék, vagy a feketepiacon adnák el őket.
Mianmár mára a nemzetközi illegális állatkereskedelem egyik központjává vált, a csempészárúik fő céllpontjai elsősorban Thaiföld és Kína – állítják a természetvédők.
kép: Reuters
A burmai pitont a világ egyes pontjain invazív fajnak tartják, ennek ellenére hazájában, ebben a dél-ázsiai országban tulajdonképpen veszélyeztetettnek tekinthető a Természetvédelmi Világszövetség normái alapján. „Az emberek közelségében élés komoly stresszt okoz a kígyóknak” – Klayar Platt, a WCS nemzetközi vadvédelmi szervezet munkatársa szerint, ezért is tartja fontosnak az állatok lehetőség szerint minél hamarabbi visszaengedését az őserdőkbe.
Vilátha szerzetes is egyetért ezzel, addig gondozza az állatokat, amíg úgy nem érzi szabadon bocsájthatja őket.
kép: Reuters
A Hlawga Nemzeti Parkban, az egyik ilyen szabadonbocsájtás alkalmával mondta, hogy noha nagyon boldog amikor látja a kígyókat eltűnni a növényzetben a szabadság felé, azonban mégis aggódik, nehogy újra befogják őket.
kép: Reuters
„A feketepiacon köthetnek ki ha rossz emberek kezébe kerülnek” – adott hangot aggodalmának.
Hírszerkesztő Fenyvesi Róbert
A szöuli belvárosban található Csogje-templom felett kifüggesztett papírlámpások alatt Korea legnagyobb buddhista iskolájának, a Csogje-rendnek a szerzetesei ültek szemben egy menedékvételi szertartásra váró jelölttel, csakhogy
Mit lehet tudni a Dzogcsenről? „A Dzogcsen hagyomány az egy módszer nélküli hagyomány. Olyan értelemben nagyon meg kell különböztetni, mind a hinajánától, mind a mahájána
Történetek Namkhai Norburól – Cser Zoltán mesél 2025 december 8-án egy különleges délelőtti élményben volt részünk a Tan Kapuja Főiskola szertartástermében. Ezen a téli reggelen,
