Mindannyian viselkedünk kínosan néha. Vannak emberek, akikkel ez gyakrabban esik meg, és vannak, akikel viszonylag ritkán. Következzen egy rövid gondolatébresztő arról, hogy milyen vonatkozásai vannak ennek a jelenségnek.
A szocializáció során megtanuljuk, hogy a szociális normákhoz igazodjunk. Ez azonban nem mindenkinek ilyen egyszerű.
Ty Tashiro “Awkward” című könyvében kifejti, hogy a jelenség hátterében evolúciós folyamatok állnak. A vadász-gyűjtögető időkben a társadalmi normák, mint megköszönni, ha valaki ad nekünk valamit, vagy kivárni a sorunkat, amikor az ételt elosztjuk, arra szolgáltak, hogy az összetartó közösség kötelékeit megerősítse. Ezzel egyidejűleg kirekesztett mindenki mást, aki fenyegetést jelenthet.
Ma is érzékenyek vagyunk ilyen apró dolgokra, mint hogy nem vágunk egymás szavába, vagy hogy a vendéget illik megkínálni valamivel.
Amikor ezektől a mintáktól eltérünk, az kellemetlen szituációkat szülhet. Sok embernek azonban nem jön természetesen ezeknek a normáknak a követése. Vegyük például a szemkontaktust. Kutatások alapján egy beszélgetés során a szemkontaktus ideális hossza alkalmanként körülbelül három másodperc. Vannak, akik ösztönösen kerülik a szemkontaktust. Ők az arc más részleteire fókuszálnak: a fülre, az orra, a szájra. Ám amikor nem nézünk beszélgetőpartnerünk szemébe, kirekesztve érezhetik magukat.
Ez a fajta beállítottság együtt jár előnyökkel is: a szociálisan kevésbé érzékeny emberek gyakran mániákusan törekednek egy adott képesség, vagy tudomány elsajátítására, legyen az matematika, ugrókötelezés, vagy festészet.
A szociális normák megtanulása központi kérdése a mesterséges intelligencia tudományának, azon belül is azoknak a robotoknak a fejlesztésében fontos téma, akiket emberekkel való interakcióra terveznek. Kutatások azt mutatják, hogy az emberek legnagyobb problémája a robotokkal az, hogy nem érzik a szociális mintákat: túl közel állnak, vagy rosszkor szakítják félbe őket.
Ezen a tudósok úgy próbálnak meg segíteni, hogy történetekbe vonják bele őket, amelyekben jutalmat kapnak, ha helyesen viselkednek. Ebből a szempontból a robotok nagyon hasonlóak a szociálisan fejletlen emberekhez: meg kell őket tanítani, mi az elfogadható reakció egy adott szituációban.
Átutazóban járt Magyarországon egy fiatal, buddhista édesanya Iránból, aki időt szánt arra, hogy a szabadságról beszélhessen a BuddhaFM rádió hallgatóihoz. Egy olyan országból érkezett, ahol
A globális buddhizmus számára is mérföldkőnek számító pillanatban, január 22-én történelmi találkozóra került sor a legfőbb tiszteletreméltó Dr. Pallegama Hemarathana Nayake Thero, Srí Lanka Atamasthanadhipathi-je
A tiszteletreméltó Daehae Sunim (polgári nevén Younguee Yoo) buddhista szerzetes és filmrendező vasárnap elnyerte a legjobb fikciós film díját a Dakkai Nemzetközi Filmfesztiválon az emberben
