Őszentsége a Dalai Láma hivatalos honlapján tett közzé üzenetet, amit az ENSZ klímacsúcsához intézett. Ezt közöljük az alábbiakban:
“Örömmel értesültem arról, hogy az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Konferenciája, a COP26, amelynek célja a klímaváltozással kapcsolatos válság kezelése lesz, a skóciai Glasgow-ban kerül megrendezésre.
A globális felmelegedés sürgető valóság. Egyikünk sem képes megváltoztatni a múltat, de mindannyian képesek vagyunk egy jobb jövőhöz hozzájárulni. Csakugyan felelősek vagyunk önmagunk és a ma élő több mint hétmilliárd ember iránt, hogy biztosítsuk azt, hogy mindannyian továbbra is biztonságban és békében élhessünk. Reményekkel telve és kellő elszántsággal gondoskodnunk kell mind a magunk, mind a szomszédaink életéről.
Elődeink gazdagnak és bőségesnek tekintették a Földet, ami igaz is. De egyben több is annál, ez az egyetlen otthonunk. Meg kell védenünk nem csak magunk, hanem a jövő nemzedékei számára is, mindannak a számtalan fajnak is akikkel ezen a bolygón osztozunk.
A Tibeti-fennsíkot, ami az Északi- és Déli-sark mellett a legtöbb havat és jeget tárolja, gyakran nevezik a ‘Harmadik pólusnak’. Tibet a világ olyan nagy folyóinak a forrása, mint a Brahmaputra, a Gangesz, az Indus, a Mekong, a Salween, a Sárga-folyó és a Jangce. Ezek a folyók az élet forrásai, mivel Ázsia-szerte közel kétmilliárd ember számára biztosítják az ivóvizet, a mezőgazdasághoz nélkülözhetetlen öntözést és a vízenergiát. Tibet számos gleccserének olvadása, a folyók felduzzasztása és elterelése, valamint a széleskörű erdőirtás jól példázza, hogy az ökológiai hanyagság egy bizonyos térségben, milyen következményekkel járhat szinte mindenhol.
Ma nem félelmektől eltelt imákkal, hanem tudományos ismereteken alapuló tényleges cselekedeteken keresztül kell foglalkoznunk a jövővel. Bolygónk lakói oly mértékben függenek egymástól, mint eddig még soha. Mindaz, amit teszünk embertársainkra épp úgy hatással van, mint a számtalan állat- és növényfajra.
Mi emberek vagyunk egyedül olyan lények, akiknek hatalmukban áll elpusztítani a Földet, azonban mi vagyuk az a faj is, amelyik a leginkább képes megvédeni azt. A klímaváltozás kérdéseivel globális szinten kell szembenéznünk mindannyiunk érdekében. Azonban személyes szinten is meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt. Még az olyan kis napi cselekedeteinknek is, mint például az, hogyan használjuk a vizet, vagy miként dobjuk ki azt, amire nincs már szükségünk, következményei vannak. Természeti környezetünk gondozását, mindennapi életünk részévé kell tennünk és meg kell tanulnunk, amit a tudomány tanítani képes nekünk.
Biztatónak látom azt, hogy a fiatalabb generációk konkrét lépéseket követelnek az éghajlatváltozással kapcsolatban. Ez ad némi reményt a jövőre nézve. Az olyan fiatal aktivisták, mint Greta Thunberg erőfeszítései felhívják a figyelmet arra, hogy hallgatnunk kell a tudományra és ennek megfelelően cselekednünk is kell, rendkívül fontosak.
Rendszeresen hangsúlyozom annak fontosságát, hogy fenntartsuk az emberiség egységének érzését, azt a gondolatot, hogy minden ember a részünk. A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás nem áll meg országhatárokon, mindannyiunkat érint.
Mivel közösen nézünk szembe ezzel a válsággal, elengedhetetlen, hogy a szolidaritás és az együttműködés szellemében cselekedjünk a következmények enyhítésének érdekében. Remélem és azért imádkozom, hogy vezetőink gyűjtsenek kellő erőt ahhoz, hogy kollektív lépéseket tegyenek a vészhelyzet kezelésére, és határozzák meg a változás menetrendjét. Cselekednünk kell azért, hogy ezt a világot biztonságosabbá, zöldebbé és boldogabbá tegyük!
Imáimmal és jókívánságaimmal, a Dalai Láma
Őszentsége “A jövő a kezünkben” című videóval is üzent.
Forrás – a Dalai Láma hivatalos honlapja
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
A Tibeti Szerzetesnői Projekt (Tibetan Nuns Project – TNP), egy Seattle-ben és az indiai Himácsal Prades Kangra körzetében működő, az Egyesült Államokban bejegyzett jótékonysági szervezet,
A nagyra becsült tibeti buddhista tanító és dzogcsen mester, Csökji Nyima Rinpocse a nepáli Lumbíniben, a Buddha szülőhelyén, hivatalosan felavatta a Pal Thubten Sedrub Ling,
Vaszi Sándor Urgyen saját élményein keresztül mesél a buddhista elvonulások fontosságáról, felidézve többek között Taron töltött éveit, valamint a közelmúltban zajló, Keith Dowman dzogcsen mesterrel
