“Varázstükörből” felbukkanó Buddha alak

A Cincinnati Művészeti Múzeum kelet-ázsiai művészeti gyűjteményében található az az alig 22 cm-es XV-XVI. századból származó kis bronztükör aminek tanulmányozása közben igen érdekes felfedezést tettek a kutatók.

Az amúgy nem túl jelentős, évtizedeken át raktárakban porosodó kis műtárgynak volt azonban egy a szemünk elől eddig elzárt titka. Bizonyos világítási körülmények között a vele szemben lévő fara vetett tükröződése egy alakot vetített a felületre. 

A kis tükör különleges ugyan, de nem egyedülálló. Más hasonló bronztükrök is léteznek. A “varázstükrök”, ahogyan nevezik őket, olyan ritka tükrök, amelyek bizonyos fényviszonyok mellett a felületükön elrejtett képeket vagy mintákat tesznek láthatóvá.

Épp az ehhez a tükörhöz nagyon hasonló, a Japán Edo-korból származó műtárgyakat kutatja a múzeum kelet–ázsiai művészetekért felelős kurátora, Dr. Hou-mei Szung. Őriznek hasonló tükröket new yorki, sanghaji és tokiói múzeumi gyüjteményekben, de azok nagyobbak ennél. Dr. Szungnak azonban az volt a megérzése, hogy valamitől “nagyon hasonló” ez a kis tükör a már ismertekhez. Ezért tavaly tavasszal egy restaurátor kíséretében meglátogatta a raktárat. “Megkértem, hogy erős koncentrált fénnyel világítsa meg a tükröt” – emlékszik vissza a kutató. Ekkor még nem bontakozott ki a kép élesen, de egy olyan textúrára lettek figyelmesek, ami bizakodásra adott okot, így folytatták a kutatást.

A kísérlet további finomításával, a fényforrás egy bizonyos beállításával sikerült is nekik felfedezni a képet. A falon tükröződve egy buddha alak jelent meg, ami a testéből fénysugarakat bocsátott ki. A kép Amiábha buddhát ábrázolja, amit meg is erősít a hátoldalán lévő kínai felirat.

Amitábha a mahajána buddhizmus dhjáni-buddhái közül kiemelt fontossággal bír kelet-ázsia összes mahájána iskolájában. 

Ezzel a felfedezéssel negyediknek csatlakozott a Cincinnati Museum azon gyűjtemények körébe, akik “varázstükörrel” rendelkeznek. “Nagyon izgatottak voltunk” – mondta Dr. Szung. 

A mai üvegtükrök feltalálása előtt az emberek finomra csiszolt bronzfelületekben láthaták meg a tükörképüket az ókori Egyiptomtól kezdve, az Indus-völgyön át Kínáig, ahol 2000 évvel ezelőtt tökéletesítették a csiszolástechnológiát a Han-dinasztia idejében. A “varázstükrök” felfedezése zavarba ejtette a XIX: század tudósait. Noha a jelenség optikai törvényszerűségei mára már világossá váltak, a szakértők máig nem tudják megérteni pontosan, hogyan készítették el a csiszolómesterek ezeket e ritka mesterműveket. 

„Nem számít, hogy elméletileg mennyit tudunk megmagyarázni, mert minden attól a mestertől függ, aki a felületet csiszolja, és ez rendkívül nehéz” – mondta Dr. Szung. „Ezért is olyan ritkák ezek a darabok.”

Az egyik lehetséges elkészítési módról az UNESCO UNESDOC digitális könyvtárában találhatunk cikket. 

A múzeum tükrét valószínűleg vallási díszként használták, és talán egy templomban vagy egy nemesi házban lóghatott. A múzeum még nem tudja megfejteni, hogy Kínából vagy Japánból származik-e, bár Dr. Szung szerint valószínűleg az előbbi.

A tárgy egy 1961-es katalógusjegyzékben bukkan fel a múzeumban először, bár a kurátor szerint jóval korábban kerülhetett oda. Dr. Szung szerint más intézények és gyüjtők is rendelkezhetnek varázstükörrel, anélkül, hogy tudnának róla.

„Az online árveréseken sok olyat találtam, amelyeknek a miénkhez hasonló a kialakítása, de az árverési listákon soha nem szerepel, hogy varázstükörről van szó” – tette hozzá Dr. Szung – Úgy vélem, lehet, hogy vannak olyan tükrök, amelyekről az emberek nem is tudják, hogy varázstükrök”.

Forrás: CNN style

Cincinnati Art Museum 

Unesdoc

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert