Főoldal > A bolygónak nem pénzre van szüksége, hanem a szokásaink megváltoztatására

A bolygónak nem pénzre van szüksége, hanem a szokásaink megváltoztatására

Sonam Wangchuk nem vasalja többé a ruháit. Az ismert feltaláló és Magsaysay-díjas környezetvédő úgy érzi, a gyűrődésekkel való együttélés egy olyan engedmény, amit könnyedén megtehetünk azért, hogy segítsünk a bolygón. Amint mondja, a ruhák kivasalásán megspórolt energia négy vidéki háztartás áramszükségletére elegendő. A Ladakhi Himalayan Institute of Alternatives társalapítója szerint óvatos bánásmódra lesz szükség, amint otthona új fázisba lép mint uniós terület, mert az Új-Delhiben bevezetett intézkedések nagy része nem lesz működőképes a Transzhimalája törékeny ökoszisztémájában.

Kép forrása

Részletek az interjúból:

 

Nem gondolja, hogy Ladakhnak fejlődnie kellene és India többi részével azonos szintre kellene kerülnie?

 

Nem. Ladakhnak nincsen szüksége ugyanarra a fejlődésre és iparosításra. Harmonikusabb és fenntarthatóbb hozzáállásra van szükség, ami a környezet kizsákmányolása nélkül is hosszabb jövőt biztosíthat.

 

Jól tudom, hogy a Himalayan Institute of Alternatives proaktív lépéseket tesz az ügyben?

Igen. Úgy döntöttünk, hogy ahelyett, hogy ölbe tett kézzel várnánk a Központ döntésére, először is meg kell értenünk, mi az, ami működhet nálunk, és mi az, ami nem. Így kiküldtük munkatársainkat az ország különböző részeire – uniós területekre, mint Andaman és Nicobar, Északkelet-India törzsi területeire, Bodolandba és Sikkimbe, hogy lássuk, min mentek keresztül az elmúlt évek során. A csoportjaink a Ladakh-i közösség teljes összetételét képviselték – nőket, férfiakat, politikusokat, vallási vezetőket.

Visszatértek, és most megosztják velünk, amit a különböző találkozókon – városi összejöveteleken és falugyűléseken – tapasztaltak.

 

 

A helyiek és a hadsereg által Ladakh zöldítésére tett erőfeszítések nem sértették azt a természeti folyamatot, amely által Ladakh természetes sivataggá változott?

 

Először is, hadd mondjam el, hogy a hadsereg nem tett sokat a zöldítés érdekében. Sokat beszéltek róla, de a folyamatok leálltak a 2010-es szökőár után. A vetés nagy részét a helyiek végezték. A hadsereg is tiszteletreméltó erőfeszítéseket tett, de mivel az egységek kétévente váltják egymást, ebből szinte semmi nem maradt életben. Mindemellett a kutatás és fejlesztés terén jó eredményekkel szolgáltak a lakosság számára.

Amikor zöldítésről beszélünk, nem az erdőkre gondolunk. A helyi növényzet dúsításáról van szó, nem invazív fajok ültetéséről. Az emberi beavatkozás célja a természet támogatása kell, hogy legyen, a meglévő növények növekedésének segítése. Ezek a növények hordozzák a terület vízkészletét, optimalizálva, ami elérhető. Az efféle erőfeszítések összhangban vannak a természettel.

 

 

Egy érdekes közösségi projekt szervezését indította el. Mit tudhatunk erről?

Ez a kísérlet a bolygó érdekében indult el. Egyedülálló közösségi kezdeményezés, amelynek keretében a résztvevők a szokásaikon változtatnak, mely változtatások értéke valódi dollárban mérhető. Például, megfogadhatjuk, hogy nem vasaljuk többé a ruháinkat, biciklivel fogunk járni, vagy vonattal utazunk világszerte. Végül megbecsüljük, az egyes fogadalmak mennyit érnek dollárban kifejezve, és hogy ez összességében mekkora hozzájárulást jelent a bolygó számára. A Földnek ugyanis nem pénzre van szüksége, hanem a szokásaink megváltoztatására.

 

Fordította: Rácz-Kiss Andrea

Forrás

Kapcsolódó

Hírek

Lótusz szútra konferencia a British Library-ben

Sikeresen lezárult a Lótusz szútra kéziratainak digitalizálását célul kitűző Nemzetközi Dunhuang Projekt (International Dunhuang Project – IDP). A vállalkozás keretében 2017-2022 között 800 kéziratváltozatot digitalizáltak