Főoldal > Beszélgetés Somló Dávid interdiszciplináris művésszel – Művészek és a buddhizmus sorozat
Művészek és a buddhizmus sorozatunkban Somló Dávid interdiszciplináris művésszel beszélgettünk zenről, hangtájról, térspecifikus installációkról.
Riporter: Udvardi Márton (2024)
Somló Dávid Budapesten élő performansz- és hangművész. Művészi gyakorlata a térbeliségre és az interakciókra összpontosít. Egyszerű elemek, struktúrák és instrukciók segítségével olyan immerzív hangkompozíciókat és koreográfiákat hoz létre, amelyek lehetővé teszik a résztvevő közönség számára, hogy életkortól és előzetes tapasztalattól függetlenül vizsgálják mindennapi mozgásukat és interakcióikat. Több tucat hordozható hangszóróból álló elsődleges eszköztárával páratlan rugalmassággal komponál térbeli hangokat, rendkívül alkalmazkodó és interaktív hangkörnyezeteket hozva létre.
Performanszai, installációi és intervenciói számtalan helyszínen jelentek már meg, többek között aluljárókban, földalatti megállókban, köztereken, erdőkben, törökfürdőben, elhagyott irodában, elhagyott gyárban, bányászati múzeumban, zsinagógakertben, ókori műemlékben és magánlakásokban.
Munkáit világszerte bemutatták fesztiválokon – feltűnt többek között a Prague Quadriennale (CZ) / Festival d’Avignon (FR) / Passage Festival (DK) / FiraTárrega (ES) / D-CAF (EG) / Festival XS Bruxelles (BE) / 4+4 Days in Motion Festival (CZ) / FIME Sao Paolo (BR) / Istanbul Fringe (TR) / Sonorities (NIR) / Mais Imaginarius (PT) / Montag Modus (GER) / UH Festival (HU) / Placcc Festival (HU) programjában.
BuddhaFM – Adásban a Tan!
Tíz ország huszonegy hallgatója vehette át oklevelét 2026. március 8-án A Tan Kapuja Buddhista Egyház mánfai elvonulóközpontjában, lezárva az első átfogó európai buddhista börtön- és kórházlelkészi képzést.
Szavakon túl – Összehasonlító tanulmány a különböző meditációs módszerekről a buddhizmus öt nagy iskolájában címmel írta és védte meg sikeresen Cser Zoltán doktori disszertációját a
Dobosy Antal életút sorozat 8. részében folytatjuk a buddhista alapelvek – különösen a szunnyatá (üresség) tanítás – újraértelmezését. A fő gondolat, hogy a buddhizmus nem