Főoldal > BUDDHISTA ERDEI SZERZETES MAGYARORSZÁGON
A múlt század elején voltak olyan thai szerzetesek, akik úgy érezték, hogy a szerzetesi lét formálissá vált és szellemi értelemben ellaposodott. Úgy döntöttek, hogy visszatérnek az eredeti forráshoz.
Ácsán Szao és Ácsán Mán kezdeményezésére egyre többen tértek vissza a hagyományos, erdei vándorszerzetesi életmódhoz. Ezek a szerzetesek a természettel belsőséges kapcsolatban tanultak mestereiktől. A tanultakat saját közvetlen tapasztalatukon, elmélyült meditációs gyakorlataikon átszűrve kristályosították ki, sziklaszilárd megértéssé. A hivatalos szangha (közösség) először tudomást sem vett a renitensekről, később gyanakvással figyelte és megpróbálta a szokásos keretek közé visszatéríteni őket. A makacs erdőlakók azonban nem adták fel és egy idő múlva a szangha méltóságai kénytelenek voltak meggyőződni arról, hogy többségében jó úton járnak. Szerették volna, ha betagozódnak a formális közösségbe, de az erdőlakók vitézül ellenálltak. Ácsán Mán például, amikor megkapta a hivatalos felkérést, hogy legyen apátja annak a kolostornak, amit társaival maga épített és hosszú évek óta vezetett – vagy tíz évre eltűnt az erdőben.
,
A közvetlen utódok közül tucatnyi szerzetes emelkedett ki rendkívüli meditációs megvalósításával. Közülük is sajátos életpályát futott be a thai és lao ősökkel rendelkező Ácsán Cshá. A mester kortársai közül is kiemelkedett közvetlen természetével, kiváló humorával, igen tömör, ostorcsapás szerű tanításaival. Thaiföld északkeleti részén, az igen szegény határvidéken vándorolt egy jó ideig. Elvitte a tanítást a legszegényebb határmenti régiók dzsungelfalvaiba, az állandó határvillongásoktól sújtott területekre.
Amikor követői egy területet ajánlottak fel neki Ubon megyében, a falusiak segítségével kolostorépítésbe fogott és létrehozta anyakolostorát, Wat Pápongot. Közvetlen stílusával és egyszerű tanítási módszerével hamarosan nagy ismertségre tett szert. Kolostorába egyre többen érkeztek külföldről is, a beat nemzedék és a hippi korszak megfáradt tagjai, akik belátva keresésük hiábavalóságát, színvonalasabb megoldásokat kerestek életük gondjaira.
Ácsán Cshá a Dél-kelet Ázsia-i mesterek közt elsőként meglátta ezeknek az ágrólszakadt vándoroknak a jelentőségét. Helyesen érzékelte, hogy egy csalódott, kiábrándult, de jó alapműveltségű és őszintén kereső embertömeg fordul meg időről időre kolostora kapuinál. Mivel a thai nyelv mellett elsősorban a lao-t bírta, úgy érezte, a komolyabb újoncok közül kell valakit kiválasztania, hogy számukra mielőbb különálló, valamennyire az ő műveltségükre és szokásaikra szabottabb, vagy inkább az iránt nagyobb megértéssel lévő, különálló kolostort hozzon létre. Így alakult meg az anyakolostortól nem messze Wat Pá Nanacsat, amelyet a mester az akkor 8. esős évszakába (vassza) lépő Tiszteletreméltó Szumédhóra bízott.
Szumédhó körül aztán a nyugati tanítók egész nemzedéke nőtt fel, akik közül sokan elvitték a Dharma fényét Észak-Amerikába, Európába, Ausztráliába, Új-Zélandra is.
Ácsán Cshá szerzetesi vonala számtalan kiváló képességű mesterrel endelkezik, köztük magas a megvalósítással bíró, kiemelkedő mesterek száma. A ma már Luang Por Szumédhóvá, azaz Szumédhó nagyapóvá idősödött mester mellett, felnőtt az európai tanítók egy új nemzedéke, olyan nevekkel, mint Ácsán Amaró, Nyánarató, Munindó, Dzsajaszáró, Thiradhammó, Paszannó, Víradhammó, Szucsittó, Kaljánó, Vadzsíró vagy a magyar származású Gambhíró és A Tan Kapuja Buddhista Főiskola egykori diákja: Thánavaró. A szerzetesnők közül Ácsán Szundara, Csandaszirí, Bódhipála, Csittapála, Brahmavára. Ide számíthatjuk a már külön utakon járó mestert, Ácsán Bráhmot is.
E tanítók sorába tartozik az idén nyáron, az esős évszak három hónapjának idejére ide látogató Ácsán Dhammánandó is.
Ácsán Dhammánandó barátságos lénye, pontos és lényegretörő stílusa, az elmélet és gyakorlat terén mutatott jártassága, a magyar történelem iránti sajátos érdeklődése miatt rendkívül fontos tanító számunkra. Magyarországi tartózkodása alatt általában két hosszabb (5-6 napos) és két rövidebb (3 napos) elvonulást tart Bajnán, a Dhammapada Alapítvány elvonulási központjában, amely az elvonulások alkalmával 14-20 fő fogadására alkalmas.
Mivel a hagyományos théraváda buddhista gyakorló szerzetesek őseik útját követve ma sem készíthetnek ételt maguknak, ellátásuk terén kizárólag mások nagylelkűségére vannak utalva. A buddhista hagyomány országaiban az ételfelajánlás a szerzetesek részére általános szokás. A szerzetes a faluba betérve, a házak előtt rövid időre meg-megállva, felajánlja a világiaknak a nagylelkűség és az adakozás lehetőségét. Az adományozó ezzel kifejezi tiszteletét a magasabb megvalósítás útját járni szándékozó szerzetes felé, aki ezt a tiszteletet a közösség tanításával és irányításával viszonozza. Nálunk ennek nem igazán van hagyománya, ezért Dhammánandó mester ellátásáról, napi felajánlásokkal gondoskodunk.
Amennyiben szívesen venne részt egy két és félezer éves, nemes hagyomány hazai meghonosításában és úgy érzi, hogy támogatni tudja A Tan Szigete Közösség kezdeményezését, vegyen részt programjainkon! Ha élelmiszer nyersanyagot ajánlana fel az elvonulási központ konyhájának, vagy közvetlenül ajánlana fel ételt Ácsán Dhammánandónak, jelezze e-mailben a dhammapada.alapitvany@gmail.com címen. Amennyiben pénzfelajánlással segítené a szerzetes magyarországi tartózkodását, ezen az oldalon talál hozzá információt.
Ha szeretne információkat kapni a programokról, illetve az elvonulások időpontjáról, szintén jelezze a dhammapada.alapitvany@gmail.com címen, tekintse meg honlapunkat és kapcsolódjon a közösség facebook-oldalához!
A Tan Szigete Közösség tagjai időről időre ellátogatnak a Forest Sangha angliai kolostorába, Amaravatiba.
Írta: Farkas Pál és A Tan Szigete Közösség
Programajánló: ÁTLÉPÉS A TÜKÖRKAPUN Beszélgetés Bérczi Zsófiával, az Élőkép Színház vezetőjével Riporter: Udvardi Márton (2024) ÁTLÉPÉS A TÜKÖRKAPUN TAROT LABIRINTUS AZ ÉV VÉGÉN Az
Az írás, mint éberség – Hamvas Tiszaújvárosi évei „Hamvas felismerte, hogy a buddhi, vagy Buddha-tudat nem más, mint az ember őseredeti alapállása, éber léte, amit
Kapcsolatban vagyunk egy nagyon érdemes kezdeményezéssel, ami Karátson Gábor igen kiterjedt művészi és tanítói munkásságának eredményeit igyekszik egybegyűjteni, és megfelelő részeit a nagyközönségnek is elérhetővé