Győri Péter: A tudat kertje – Szakdolgozatok A Tan Kapuján sorozat

Győri Péterrel a TKBF tanulmányi igazgatójával a Tan Kapuja Zen Közösség Tagjával az MA-s szakdolgozata kapcsán beszélgettünk.

A dolgozat címe:
A tudat kertje
A Ryōan-ji szárazkertjének jelentése

Mottója lehetne:

„kilátás

látod a hegyen
túl fekvő gazdag tájat?
gyere, nézzük meg!”

Idézetek az interjúból és a dolgozatból:

„…Mit jelent a kert? Beszélhetünk-e zen kertről, és ha igen, milyen viszonylatban? A szakdolgozat célja, hogy a rendelkezésre álló forrásanyagot felhasználva feltárja, elemezze a zen kert fogalmának megjelenését Japánban, összevetve a nyugati és keleti kert-fogalom értelmezésével, illetve annak a japán önértelmezésre gyakorolt hatásával a Ryōan-ji szárazkert példáján. A szakdolgozat első fejezetében a kert fogalmát mutatom be a magyar, angol, japán nyelvben használatos szavak etimológiai vizsgálatával, majd később ugyanezt a módszert használom a tájfogalom értelmezésénél is. A második fejezetben a fennmaradt japán nyelvű írásos krónikákban a kerthasználat módját kutatom, a korabeli kerthez kapcsolódó történetek és azok jelentéseinek vizsgálatával, majd példával szeretném bemutatni az archeológiai leletek fontosságát is. A buddhizmus 6. századi megjelenésétől napjainkig tartó kertet érintő szemlélet változásait a harmadik fejezetben tárgyalom. Végül szó esik a Ryōan-ji kolostorkert jelentéséről, a kertben való jelenlét szerepéről….”

„…Az apát szobájának a falára, ahonnan látszik a kert, jelenleg az alábbi szöveg van kifüggesztve:
„Ülj csendben és beszélgess a kerttel… illatos békés szigetek tornyosulnak ki a tenger óriási kiterjedésében, vagy hegyek csúcsai látszódnak a felhők felett, mindegyikük harmonikus egységben van a szemben látható agyagfallal; a világegyetem, az ég, és a föld „Magasabb rendű önvalójának” kifejeződései. Ez a kert közvetlenül fejezi ki a Zen felülmúlhatatlanságát: miközben találkozunk a kerttel, elbűvöli az „Alacsonyabb rendű önvalónkat”183 annak csendje, tisztasága és a „Magasabb rendű önvaló”, mely elmossa a földi világ porát lelkünkből, tiszta, szívből jövő örömben füröszt minket, ahogy a kert előtti önvalónk befogadja a buddha természetet… Sziklakert helyett inkább az „Üresség kertjének” vagy „Üres kertnek” kellene hívni. 184
Mirei Shigemori szavai vagy a fenti szöveg kifejezőbb? Vagy netán a tigriskölykök története?..”

„…Fogjuk vissza az értést. Gondoljunk egy pillanatra a shintō eszköztárában megjelenő áhítattal átitatott érzésre. A vihar alatt felvillanó villám látványa során átélt élményre, ami során nem merül fel az értés dimenziója. Ha nincs értés, az értés során használt eszközök, mint például a jelentés, okafogyottá válik. Ha azt kérdezem a fenti példa során, hogy mi a villám, hogyan válaszolsz? Nincs jelentés, nincs értés. Csak a nem tudás.
A fenti példával ellentétben tudjuk, mi a villám. Mikor látjuk, ez a tudás jelenik meg a tudatban. Mit látunk, ha nincs tudomásom a villámról?
Mikor azt a kérdést feszegetem, hogy mi a zen, egy olyan választ keresek, ami nem tudás alapú. Egy olyan választ, ami a „nem tudásból” fakad. A korábban említett páli kánonból vett példa alapján a kert az a tudat. Ha a szomszéd termésének gyümölcsét veszem el, az egy másik tudat tudásának elvétele. Mégis hogyan lehet enélkül a tudatot művelni?…”

A riportot Szeremley Anett készítette.

Az adás és az ismétlések időpontja:

2021-11-08 07:00

2021-11-09 10:00

2021-11-10 13:00

2021-11-11 16:00

2021-11-12 20:00

2021-11-13 07:00

2021-11-14 20:00