„Azt vizsgálta, van-e valami, ami nem hal meg. És ugye az emberi élet egy nagy lehetőség arra, – úgy tanulta, meg úgy érezte, – hogy az ember megtalálja, mi az, ami nem hal meg. Amit a különböző hagyományok másként neveznek. Az Advaitában ez az Átman, a buddhizmus bizonyos ágaiban a Buddha természet és így tovább. Mindenesetre ő ezt kereste, és azt mondta, hogy OK, nem baj, ha ez a test elmegy, de ő ezt a lehetőséget nem szeretné elszalasztani. Ezt a szót is használta, hogy szinte „lángolt, tüzet fogott” ennek az intenzitásában. És az volt az érdekes, hogy egyszercsak azt érezte, hogy kezd lassan-lassan visszatérni belé az élet, és körülbelül két év után visszatért a halál torkából. …nem feltétlenül akart ő tanítani… Ahogy jobban lett újra kiment Indiába, …gyakorlatilag azóta ott van.”
Malik Tóth István fordító, szerkesztő, jóga és meditáció oktató. Elvonulásokat, indiai utazásokat vezet. Sok tucat spirituális témájú könyv fordítása, szerkesztése, lektorálása fűződik a nevéhez. Legutóbbi munkája, amit Bak Anitával közösen fordított, – Rishi: A keresés vége című könyv, melynek szerkesztője is volt. A könyv a Filosz Kiadó gondozásában jelent meg.
Riporter: Bende Zsuzsanna (2024)
BuddhaFM – Adásban a Tan!
Mennyiben tekinthetők a Buddha tanításai és gyakorlati módszerei terápiás eszköznek? Kinek segíthget, miben és hogyan a buddhizmus mentális zavarok esetén és kinek nem? Célja lehet-e
A Harmadik Nemzetközi Buddhista Konferencián Pakisztán megerősítette elkötelezettségét a gandhárai örökség iránt Nemrég zárult le Iszlámábádban a Harmadik Nemzetközi Konferencia a Pakisztáni Buddhista Örökségről, amely
” Az igazi természeten nem lehet meditálni. …A tudat példája az ég hasonlata. A tudat jelentése a jelenségek valósága. A valóság születetlen dimenziójában az akadálytalan,
