Zelei Czéh Kata: Motiváció – Szakdolgozatok A Tan Kapujából

Beszélgetés Zelei Czéh Kata buddhista tanítóval, pszichodráma vezetővel A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán 2019-ben írt, Fehér Judit díjas MA-s szakdolgozata kapcsán, melynek címe: Motiváció. Az interjúban kitérünk a tudat, tudatosság keleti nyugati megközelítéseire, az integrált szemléletre, a wiberi, siegeli modellekre, a buddhista módszerek, a mindfulness és a pszichodráma tudatkutatási lehetőségeire.

Részlet a dolgozatból:

„…Kiindulásként a különféle döntéseink, cselekedeteink mögötti – gyakran nem tudatos – hajtóerőket feltérképező lehetőségeket vizsgálom, kitérek a buddhista gyakorlatban és a pszichodráma eszköztárában az önvizsgálat lehetőségeire.
A következő kérdésekből indulok ki: Mit jelent valójában az önismeret? Minek, kinek a megismerését? Hogyan tudatosíthatunk magunkban korábban ismeretlen késztető erőket? Hogyan ismerhetjük fel és azonosíthatjuk ezeket, szent szövegek, meditáció, illetve a nyugati világban elterjedt terápiás eszközök segítségével?
Külön kitérek a cselekvéses, mozgásos, test-emlékezetet aktiváló technikák tudatállapot módosító erejére, és a buddhista meditáció gyakorlatára ugyanebben az összefüggésben.
A kérdést a tudatot szennyező akadályok, mérgező érzelmek feltérképezése és működése felől vizsgálom. Miért nem elég önmagában a felismerés, a katarzis, az új elhatározás? Milyen mélységben gyökereznek a belső akadályok, szükséges-e feltárnunk a kudarcaink, tévedéseink, rossz döntéseink, a saját magunk által sem értett cselekedeteink mögötti hajtóerők természetét – vagy elegendő itt és most tudatosítani ezeket, felvenni velük a harcot? Milyen eszközökkel harcolhatunk és szükség van-e harcra mindenáron? A vizsgálódás során kitérek a motiváció formálásának kérdéskörére, a fenti utakon elért lehetséges felismerések nyomán feléledő, új hajtóerők aktiválásának és folyamatos fenntartásának kérdéseire.
Vizsgálat tárgyává teszem, hogy milyen szerepet játszik mindebben a fentieken kívül a környezet, a közösség, mik az együttérzés kialakulásának, fejlődésének feltételei. Mi a szerepe mindennapi gyakorlatainknak, életvezetésünknek az új felismerések megvalósításában.
A kutatási folyamatban összehasonlítom Gese Langri Tangpa (1054-1123): Nyolc vers a tudat áthangolásáról című művének több fordítását, és néhányat a műhöz írt kommentárok közül. Részletesen az első versszakkal fogok foglalkozni, mely megfeleltethető az úton elinduló gyakorló, az önismeret útján elinduló ember motivációjának.
Szeretném a dolgozat keretein belül kiemelni a buddhista gyakorlat és szemléletmód, valamint a pszichodráma elmélet és gyakorlat gyümölcsöző, egymást erősítő kölcsönhatásának lehetőségeit. Hasznosnak tartanám, ha a két terület szakavatott képviselői egyre több hiteles információhoz jutnának egymástól. Ezzel lendületet kaphatna és a köztudatban is elérhetővé, érthetővé válhatna a két terület egymást támogató, kiteljesítő lehetősége a szembenállás és kritikus elfordulás helyett. Szeretném ezzel a dolgozattal is ezt a célt szolgálni…”

Részlet az interjúból:

„…Ez nem olyan, mintha lenne egy varázspálcám, amivel minden csodálatossá változtatható, hanem magát a másikat, az érző lényt tekintem kívánságteljesítő drágakőnek, azaz egy lehetőségnek arra, hogy gyakoroljak, mert semmi más nem fog elvinni a megszabadulásig, mint ez a hozzáállás. Akkor megváltozik az életem, és akkor ez a drágakő nálam van , és már nem is tudom elveszíteni, mert akkor az történik, hogy minden élethelyzet, minden érző lény ezzé válik, a megvilágosodás zálogává, mert lehetőséget ad nekem a gyakorlásra.”

A riportot Szeremley Anett készítette.