Az első Nemzetközi Szangha Fórum

December 20-án került sor az első Nemzetközi Szangha Fórumra (International Sangha Forum – ISF) az indiai Bihár államban, a buddhizmus talán legszentebb helyén Bódhgajában. A “buddhista csúcstalálkozón” részt vett Őszentsége, a Dalai Láma is, aki Szikkimi utazása után érkezett Bódhgajába. A rendezvényt a Nemzetközi Kongresszusi Központban tartották, ahol a szervezők az ajtóban fogadták Őszentségét. Mielőtt belépett volna a Dalai Láma az épületbe, megtekintette a tiszteletére tartott táncbemutatót, amit Arunácsal Pradésból érkezett mönpák adtak elő. 

 

Miután Őszentsége elfoglalta helyét, Ganden Tri Rinpocse, Arunácsal Pradés főminisztere. Sri Pem Khandu, a moderátor valamint a tiszteletreméltó Mahájánó Aun miután tiszteletüket tették a három drágaság, a Buddha a Dharma és a Szangha előtt, köszöntötték Őszentségét, valamint a különböző buddhista hagyományvonalak képviselőit. 

Ahogy a moderátor bevezetőjében elmondta, a konferencia célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen a buddhizmus XXI. századi helyzetéről, valamint a különböző hagyományvonalak és iskolák közötti együttműködés szélesítéséről. A megbeszélések három napig fognak tartani, majd a negyedik napon a bódhgajái Mahábódhi templom közelében fognak imádkozni a világbékéért. 

A bevezető és a köszöntések után a fórum nyitányaként théravádin szerzetesek kis csoportja elrecitálta a Karanija Mettá szuttát, a Buddha szeretetről szóló tanítóbeszédét páli nyelven. Őket követően a Váránaszi Szanszkrit Egyetem szerzetesei a Mangala szuttát, a legnagyobb áldásokról szóló tanítóbeszédet rectálták szanszkrit nyelven.  

 

A moderátor ezután arra kérte Őszentségét és a többi vezetőt, hogy nyomják meg a maguk előtt található gombot, amivel a bölcsesség lámpását kapcsolják fel, az esemény hivatalos megnyitásának szimbólumaként. Ahogy ezt megtették sokszínű fények jelentek meg mindenfelé, mögöttük és előttük és egy nagy képernyőn fanfárok által kísérve.

A Nemzetközi Szangha Fórum titkára, Wee Nee Ng asszony szintén üdvözölte az első alkalommal megtartott fórumon megjelent vallási és politikai vezetőket. Ő is megismételte, hogy a rendezvény célja a buddhista páli és szanszkrit hagyományok közötti együttműködés kialakítása, valamint annak megvitatása, mit jelent buddhistának lenni a XXi. század kihívásainak közepette. Kifejezte reményét is, hogy a konferencia hozzá fog járulni ahhoz is, hogy a világ egy jobb hely legyen. 

 

A következő felszólaló Abhijit Halder, a Nemzetközi Buddhista Konföderáció (IBC) főigazgatója volt. Elmondta, hogy megkora megtiszteltetés számára, hogy ilyen nagyra becsült közönség előtt beszélhet. Véleménye szerint a konferencia üzenetének jelentős hatása lesz. Említést tett az emberiséget ért közelmúltbéli természeti csapásokról, áradásokról, földrengésekről és aszályokról. Kitért olyan környezeti problémákra is mint az óceánok vízszintjének emelkedése és ezzel párhuzamosan a magashegyek hórétegének csökkenése. “Meg kell kérdeznünk – mondta – mit tettünk, hogy a természet ennyire haragszik ránk. Meg kell állnunk és fel kell tennünk a kérdést, hol rontottunk el és mit kell tennünk.”

Őszentsége a Dalai Láma 1992-ben, a Rio de Janerio-ban tartott Föld-csúcstalálkozón elmondott szavait idézte:

“Hiszem, hogy korunk a kihívásainak való megfelelés érdekében az emberiségnek nagyobb, egyetemes felelőségérzetet kell kifejlesztenie. Mindannyiunknak meg kell tanulni, hogy ne csak önmagáért, családjáért vagy nemzetéért dolgozzon, hanem az egész emberiség jóléte érdekében. Az egyetemes felelőség az emberi túlélés valódi kulcsa. Ez a legjobb alapja a világbékének, a természeti erőforrások méltányos felhasználásának, valamint – a jövő nemzedékei iránti aggodalom miatt – a környezettel való megfelelő bánásmódnak is.”

Halder megjegyezte továbbá, hogy olyan időkben amikor a világ egyre több pontján törnek ki háborúk, a Dharmának az elsődleges célja az együttérzés és a bölcsesség fejlesztése kell hogy legyen. A Buddhadharma a világ kultúrájának szerves része, ami azt tanítja, hogyan élhetünk békében, jólétben és együttérzéssel. Arra kell a figyelmünket irányítanunk, ami az embereket még együttérzőbbé és békésebbé teszi. A Buddha tanításai, amelyek a szenvedés enyhítésére irányulnak, megmutatják, hogyan élhetünk nyugalomban, békében és harmóniában. Ezeknek az értékeknek a terjesztését Ázsia szerte már Asóka, a nagy császár is támogatta. 

 

Halder végezetül Sántidéva Bódhiszattvacsárjavatára című művének egyik versét idézte, ami Őszentségének is az egyik kedvence:

“Egész addig, míg a tér kiterjed,

És amíg érző lények vannak, 

Mindaddig én itt maradjak!

Hogy segítsek enyhíteni a világ nyomorát.”

Ezután a moderátor, a tiszteletreméltó Mahájánó Aun, felkélte Őszentségét a Dalai Lámát, akit minden jelenlévő nagy inspirátorának nevezett, hogy tarsa meg nyitóbeszédét.

“Testemmel, beszédemmel és elmémmel tiszteletem fejezem ki a Buddha előtt! – kezdte Őszentsége – Ma azon a szent helyen gyűltünk össze, ahol Sákjamuni Buddha elérte a megvilágosodást. Noha egy romlott korszakban élünk, az általa tanított Dharma még mindig fényesen ragyog.”

 

 

„A buddhák nem mossák le vízzel az erénytelen tetteket, nem a kezükkel távolítják el a lények szenvedéseit és nem ültetik át saját megvalósításukat másokba. Az igazság feltárásával segítenek a lényeknek megszabadulni. 

A szenvedést önmagunk hozzuk létre a romboló érzelmeinknek köszönhetően. A tudatlanság révén negatív karmát hozunk létre. Ezért tanította a Buddha, hogy: ‘Ne tegyél rosszat, fejleszd az erényeket!’ Tehát létre kell hoznunk a jószívűséget és kerülnünk kell azt, hogy másoknak kárt okozzunk. Ahelyett, hogy rosszul bánnánk velük, segítenünk kell az embereknek, hogy hasznot hozzunk számukra. Ha így cselekszünk, az a tudatunk számára békét hoz, ami viszont fizikai jólétünket erősíti. 

Dühből, vagy haragból cselekdni hiba. A Dharma lényege, hogy tanulmányozzátok a tanokat, gondolkodjatok el a tanultakon és amit megértettetek belül, azt alkalmazzátok is. Ha egy önzetlen hozzáállást alakítotok ki magatokban, a bódhicsitta megvilágosodott tudatát, képessé váltok beteljesíteni a magatok céljait épp úgy, ahogy másokéit. Ha így gondokoztok: kívánom, hogy fejlesszem ki a bódhicsittát, azzal meghívjátok az összes érző lényt a megvilágosodás lakomájára. A bódhicsitta fejlesztése egy nagyon erőteljes gyakorlat. Ezzel párhuzamosan alkalmazzuk a hat tökéletességet és a tanítványok szerzésének négy módját. A hangsúly a többi érző lény szolgálatán van. Ha így cselekszünk, a vilég egyre barátságosabb és békésebb hellyé válik.”

 

Őszentsége ezután visszautalt Szongcen Ganpo, a VII. századi tibeti dharmakirály korára. Ő kezdeményezte a tibeti írásrendszer kidolgozását, az indiai dévanágarí írásrendszert alapul véve. Ebből következett, hogy amikor egy évszázadra rá Sántaraksita Tibetbe érkezett azt tanácsolta, hogy a tibetiek ne hagyatkozzanak a páli és a szanszkrit nyelvekre, hanem fordítsák le a buddhista szentiratokat tibeti nyelvre. Így jött létre a Kangyur és a Tengyur gyűjtemény amire nagyon büszkék lehetünk. Megőrzésük nem csak számunkra, hanem az egész világ számára hasznos lehet. 

A Dalai Láma megjegyezte azt is, hogy az emberek belefáradtak a materializmusba. Ilyen körülmények között a jószívűség gyakorlata nem csak fizikai jóérzéssel fog eltölteni minket, de a tudatunk is tele lesz örömmel. Továbmenve ez oka lehet annak, hogy életekről életekre egyre jószívűbbek legyünk. 

 

“A bódhicsitta egy nagyon értékes gyakorlat. NAgyon hasznosnak találtam a magam számára,” – mondta Őszentsége – “ezért arra kérlek mindannyiótokat, tartsátok ezt észben. Segítsetek más lényeket, váljatok buddhává számukra! A tudat békéjének önmagunkban való gyakorlása által gyakorlati módon fogunk hozzájárulni a világ békéjéhez. 

Megfigyeltem, hogy a bódhicsitta és a bölcsesség gyakorlása elhozza az üresség megértését is, saját tapasztalatomból erősíthetem meg ezek gyakorlati értékét. Nem fejlesztettem ki az egyhegyű összpontosítást, de ha úgy tettem volna, azt hiszem az nagy előrelépés lehetne a számomra. Addig is a bódhicsitta belső erőt és hitet ad. Bátorságot ahhoz, hogy az összes érző lény érdekében munkálkodjunk.”

Őszentsége ezután megjegyezte, hogy a ‘Szív szútra’ mantrája segít a buddhasághoz vezető, lépésről lépésre tartó úton. Amikol Avalókitésvara azt recitálja, hogy: „Tadjatá gaté gaté páragaté páraszamgaté bódhi sváhá” („Menjünk, menjünk, menjünk át, teljesen menjünk át, a megvilágosodásba.”), azt tanácsolja a követőinek, hogy haladjanak az öt ösvényen keresztül. Őszentsége hangsúlyozta azt is, hogy mennyire fontos olyan művek tanulmányozása, mint a ‘Középút alapvető bölcsessége” Nágárdzsunától, ‘A bódhiszattva útra lépés’ Sántidévától, valamint Belépés a középútra” Csandrakírtitől. 

“Annak érdekében, hogy tapasztalatainkat megoszthassuk másokkal,” – folytatta Őszentsége – “rendelkeznünk kell megosztható tapasztalatokkal. Ez a két alapelv, a bódhicsitta és a bölcsesség felébredett tudata, valamint az üresség megértése adják a gyakorlásom alapját. Felidézem őket minden nap attól a pillanattól kezdve, hogy felébredek. Így érdemeket gyűjtök és megtisztítom a mentális szennyeződéseket. Folyamatosan imádkozom azért, hogy mások szolgálatára lehessek, amíg a tér kiterjed. A mások hasznára levés az út egy értelmes élethez.” 

 

„Ha segíteni kívánsz másokon, akkor fegyelmezned kell a saját tudatodat. Arra kérem Dharma-barátaimat, viseljék ezt szívükön. A távoli Északkelet-Tibetben születtem, és már kisgyermekként Lhászába vittek tanulni. Mostmár érzem, hogy milyen hatással voltak rám ezek a gyakorlatok, ezért tudom megosztani őket veletek. 

Arra biztatnálak titeket, hogy elmélkedjetek a bódhicsittán és a bölcsességen valamint az üresség megértésén. 

A páli és a szanszkrit nyelvű hagyományok lényege az önzetlenség. A legfontosabb dolog a bódhicsitta fejlesztése.”

Ezután különböző buddhista hagyományok képviselői szólaltak fel. Beszédet mondott a tiszteletreméltó Ru-Jing, tajvani a Bliss and Wisdom Monastic Community apátja, Phra Dhambódhivong, a thaiföldi királyi kolostor főapátja. Bódhgája, a thaiföldi szangharádzsa és a thaiföldi királyi család képviseletében üdvözölte Őszentségét, és imádkozott, hogy a Három Drágaság áldja meg a fórumot és annak lebonyolítását. 

 

A tiszteletreméltó Khenpo Szönam Bhumden, a bhutáni Dzsé Khenpo Hivatalának kutatási és fordítási vezetője méltatta a fórum által nyújtott lehetőséget, hogy alapos párbeszédet folytathatnak a jelenkori  buddhizmusról. A Kambodzsai  Buddhista Szerzetesek Társaságának elnöke, Preah Iddhimuni Moeng Szang megtiszteltetésnek nevezte, hogy itt lehet a Mahászangha és Őszentsége jelenlétében. Említést tett arról, hogy egy csoportjuk nemrég fejezte be a Tripitaka elrecitálását épp itt, Bódhgajában. 

Őeminenciája Khambo Nomun Khaan, Geshé Dzsecün Dordzse, a mongóliai Ganden Thekcsenling kolostor apátja üzenetben gratulált a szervezőknek a rendezvény megszervezéséért. Levelében, amit felolvastak a közönségnek kiemelte az esemény fontosságát, ami lehetőséget biztosít a résztvevőknek a buddhizmus XXI. századi szerepének megvitatására.

 

Tiszteletreméltó Kumdin Na, a jangoni Állami Szanghamahájánajaka tagja, a mianmari Szanghárádzsa üdvözletét tolmácsolta a résztvevők felé.

Ezt követően Shaddzsin Láma, Geshé Tenzin Csödak, az oroszországi Kalmükföld buddhistáinak főlámája fejezte ki háláját a megtiszteltetésért, hogy itt lehet a konferencián ezen a rendkívüli, szent helyen.

 

A tiszteletreméltó Tri Mingzen, a Vietnámi Buddhista Szangha képviselője a “Namó Sákjamuni Buddha” mantrával idézte meg a Megvilágosodottat. Tanításai közül kiemelte a múlandóságról szólót, ami azt jelenti, hogy a dolgok állandó változásban vannak. Ezután egy perces meditációs szünetet tartott, majd a szabályok betartásának fontosságát emelte ki. 

A legtiszteletreméltóbb, Dr. Varakagóda Gnanarathana Mahájánaké Theró, a Sri Lankából érkezett vallási vezető megjegyezte, hogy a világ minden táján tartanak vallási konferenciákat. Különbségként kiemelte, hogy most itt, a buddhizmus szülőhelyén van lehetőségük megvitatni a Buddha ártatlanságról és jóságról szóló tanításait, ezáltal őrizve meg azokat.

 

Shri Tasi Namgyal, a Ladakhi Autonóm Hegyi Fejlesztési Tanács tiszteletbeli főtanácsosa a ladakhi nép jókívánságait tolmácsolta, majd a páli és a szanszkrit nyelvű hagyományok közötti párbeszédre buzdított.

Ezután Arunácsal Prades tiszteletbeli főminisztere, Shri Pema Khandu üdvözölte Őszentségét és a tudósokat, szerzteteseket, szerzetesnőket:

“Szeretném köszönetemet kifejezni Őszentségenek, hogy jelenlétével megáldotta a rendezvényt, és hogy példaképként áll előttünk. Hálás vagyok, hogy ilyen fórumok létrejöhetnek, beteljesítve ezzel Őszentsége elképzeléseit a páli és a szanszkrit hagyományok összehozásáról. Boldog vagyok, hogy része lehetek a tudás és a bölcsesség megosztásának. Nem csak önmagunkban próbáljuk a Buddha tanításait ápolni, hanem megpróbáljuk azokat a politika alapjává is tenni. Sokáig éljen Őszentsége!”

 

A főminiszter beszéde után újra Őszentsége, a Dalai Láma kért szót:

“Ezen kedvező alkalommal, ezen a szent helyen szeretném megemlíteni, hogy amikor a Buddha tanításainak megőrzéséről van szó, nem szabad megelégednünk pusztán azzal, hogy szerzetesi köntöst viselünk. Tanulnunk kell és gyakorolnunk. Meg kell ismernünk tudatunk és az érzelmeink működését. Mára a tudósok is kezdenek érdeklődni a tudat és a belső béke megteremtésének módszerei iránt. 

A tudatnak vannak különböző finomsági szintjei, mint például az ébrenlét, az alvás és az álmodás. Ismertem olyan embereket, akik kifejlesztettek egy álomtestet, ami képessé tette őket, hogy ide vagy oda menjenek szándékuk szerint. A Dharma gyakorlása nem csak abból áll, hogy szertartásokat mutatunk be és imákat recitálunk. Magában foglalja a tudatunk fejlesztésének és az érzelmeink kezelésének technikáit is.”

 

„A  tibeti buddhizmus felöleli a Buddha teljes tanítását, mind a régi iskolák, mind a mahájána hagyomány tanait, magában foglalja a tudat finomságának értelmezését is. Köszönöm.”

Végül a Nemzetközi Buddhista Konföderáció (International Buddhist Confederation – IBC) főtitkára, a tiszteletreméltó Khenszur Dzsangcsub Csöden mondott köszönetet:

“Tiszteletem fejezem ki a nagy XIV. Dalai Láma által vezetett Szent Szangha előtt! Örömmel fejezem ki hálámat mindazoknak, akik ma reggel felszólaltak, Őszentségének a Dalai Lámának, Ganden Tri Rinpocsének, Arunácsal főminiszterének, és a számos szangha-közösségek képviselőinek. Ahogy most ezen a legszentebb helyen összegyűltünk, hálásnak kell lennünk mindazokért a belátásokért amit a Szent Dharma gyűjt egybe, valamint az összetartozás és a céltudatosság érzéséért, amit az életünkbe plántál.” 

 

„Tartsunk egy pillanatnyi szünetet, hogy felismerhessük ennek a találkozónak a sokszínűségét. Használjuk ezt a találkozót arra, hogy megosszuk, és fejlesszük kölcsönös megértésünket. Nyissuk meg szívünket egymás előtt.

Köszönettel tartozom mindazoknak akik támogatták ennek a fórumnak a létrejöttét. Köszönetet mondok azoknak, akik szállást biztosítottak a Szangha tagjainak. Köszönet a fáradhatatlan önkénteseknek is. Köszöm mindannyiuknak akik eljöttek. Remélem, hogy energikusan és inspirációval ázhatva hagyjátok majd el Bódhgaját!”

 

 

Forrás – Őszentsége hivatalos honlapja

Minden kép Őszentsége, a Dalai Láma fotósának, Tenzin Csödzsornak a munkája

YouTube/Dalai Lama

 

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert