Főoldal > Tibetben régóta tiltott buddhista szertartásra került sor
A Pancsen Láma (a Dalai Láma utáni második legnagyobb rangú személy a tibeti buddhizmusban) fontos szertartást mutat be, amely Tibetben már fél évszázada tiltva volt, adta hírül a kínai állami média a múlt héten.
A bonyolult eseménysorozat 12 napon át tart, és a közlemény szerint körülbelül 50 000 hívőt vártak a Kálacsakra eseményre a Tashi Lhunpo kolostorba, a Pancsen Láma hagyományos székhelyére.
A szertartás július 24-én ért véget, és a kínai Kommunista Párt áldását adta rá, bár a kormányzat hivatalosan ateista. Korábban Tibetben tilos volt megtartani, és tibetiek lakta területeken, Kínán kívül került rá sor.
A Pancsen Láma, akit Peking választott ki, ellentmondásos figura a tibetiek szemében. A száműzetésben élők szerint ez az esemény nem legitim. Úgy tekintenek rá, mint Peking újabb erőfeszítésére, hogy bebetonozza hatalmát Tibetben, és megtörje az ellenállást. Tibet és a kínai kormány közt már az 1950-es évek óta feszült a viszony, néha ki is robbant a feszültség, mert Tibet fellázadt Kína ellen, és függetlenségre törekedett. Robert Barnett, a Columbia Egyetem Modern Tibeti Tanulmányok programjának vezetője szerint azt, hogy Peking Tibetben rendezi meg a rituálét, egy hosszú távú stratégiai terv része, amelyben a kínai hatóságok igyekeznek kijátszani a Dalai Lámát, és mással helyettesíteni őt. Peking ugyanis úgy tekint a 81 éves Dalai Lámára, mint veszélyes ellenségre, aki azért dolgozik a vallás álcája mögött, hogy Tibetet elszakítsa Kínától, amely 1950 óta uralja a területet.
Történelmileg a Dalai és a Pancsen Láma egymás reinkarnációinak kiválasztásában játszott szerepet, és a kínai kormány hangsúlyozza, hogy a Dalai láma reinkarnációját halála után kizárólag Kína határain belül kell keresni. Megfigyelők szerint arra készítik fel a Pancsen lámát, hogy segítsen kiválasztani a Peking számára is megfelelő következő Dalai Lámát.
A Dalai láma megemlítette, hogy lehet, hogy nem is fog újjászületni. Peking szerint ez a buddhista szabályok és hagyományok semmibe vétele lenne.
Az biztos, hogy elég megdöbbentő a lélekvándorlás politikája. De Barnett szerint még meglepőbb, hogy Kína vezetése, úgy tűnik, nem tud uralkodni Tibeten egy láma nélkül, aki a kínai fennhatóságot közvetíti. Pekingben senki sem teszi fel a kérdést, hogy vajon nem tudnának-e boldogulni láma nélkül.
– Az egyik probléma a közvetett hatalomgyakorlással – mutat rá Barnett – az, hogy eddig egyszerűen nem működött.
A tibeti buddhizmus három legfőbb egyházi méltóságát – a Dalai Lámát, a Pancsen láma korábbi inkarnációját és a Karmapát – eredetileg meggyőzték arról, hogy működjenek együtt Pekinggel az ötvenes években. És a két legfőbb méltóság esetében, hogy vállaljanak szimbolikus posztot a kínai kormányban.
De a hármas idővel megváltoztatta a döntését. A Dalai Láma Indiába menekült a levert 1959-es tibeti forradalom után, és a Karmapa két inkarnációja 1959-ben és 1999-ben szintén elmenekült Tibetből. A korábbi Pancsen Lámát bebörtönözték, és házi őrizetben tartották majdnem 15 éven át. Mindannyian kiábrándultak a Tibet fölötti kínai uralomból. A kínai kormánynak még nem sikerült egy vezető láma hűségét sem annyi ideig megtartani, mint a jelenlegi Pancsen Lámáét, akit 21 évvel ezelőtt választottak ki.
Sok, a Dalai Lámához hűséges tibeti szerint ez a Pancsen Láma csak bitorolja tisztségét.
1995-ben a Dalai Láma képviselői Pekingben a kezdetekkor közreműködtek a Pancsen Láma jelenlegi inkarnációjának kiválasztásában. Először megnevezték a jelöltjüket. Aztán Peking bejelentette, hogy saját választottjuk, egy Gyaincain Norbu nevű kisfiú az igazi reainkarnáció.
A Dalai Láma által kiválasztott fiú eltűnt, és nyilvánosan azóta sem látták. Peking azt állítja, ő csak egy egyszerű fiatalember, aki normális életet él, és nem kívánja a nyilvánosságot. A rendszer kritikusai szerint politikai fogoly. A Dalai Láma soha nem ismerte el Peking választottját.
Elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy más tibetiek hozzáállása a panchen lámához összetett. Sokan úgy hiszik, hogy akár a Pancsen Láma reinkarnációja, akár nem, mindenképpen fontos láma, aki ezért érdemes a tiszteletre.
Tavaly néhány tibeti úgy gondolta, a Pancsen Láma gondolkodóba esett a szerepével kapcsolatban, amikor nyilvánosan felszólította a kormányt, hogy lazítson a szigorú szabályozáson, ami a buddhista templomokban és kolostorokban élő szerzetesek és szerzetesnők számát illeti. Peking ugyanis korlátozza azon szereztesek számát, akik templomokban élhetnek. 2015-ben 46000 láma volt Tibetben, ami kevesebb, mint a fele 1950-es számuknak, Qin Yongzhang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Tibet-szakértője szerint.
Azt persze lehetetlen megállapítani, mit gondol a Pancsen Láma a saját szerepéről, de Barnett szerint világos, hogy „ennek az embernek nincs beleszólása, vajon eljátssza-e ezt a szerepet, vagy sem. Pusztán rab egy díszes kalickában.”
Qin szerint a kormány tudja, hogy egyes kolostorokban kevés a szerzetes, és elkezdtek szerzeteseket toborozni és képezni. Szerinte a szerzetesek számának csökkenése annak tudható be, hogy sok fiatal tibeti élvezni szeretné a modernizáció gyümölcseit, ahelyett, hogy a kolostori életet választaná.
Tari Zsuzsanna fordítása
Forrás: npr.org nyomán
December 2-án kezdődött az indiai Bódhgájában, immár a 19. alkalommal a nemzetközi Tipitaka recitációs szertartás, amire több mint 10.000 résztvevő érkezett a világ minden tájáról.
Programajánló: ÁTLÉPÉS A TÜKÖRKAPUN Beszélgetés Bérczi Zsófiával, az Élőkép Színház vezetőjével Riporter: Udvardi Márton (2024) ÁTLÉPÉS A TÜKÖRKAPUN TAROT LABIRINTUS AZ ÉV VÉGÉN Az
Az írás, mint éberség – Hamvas Tiszaújvárosi évei „Hamvas felismerte, hogy a buddhi, vagy Buddha-tudat nem más, mint az ember őseredeti alapállása, éber léte, amit