ensz Archívum - Adásban a Tan, Buddha FM

Az ENSZ Vészák-napi ünnepsége Vietnámban

Fenyvesi Róbert — Mon, 12 May 2025 14:01:07 +0000

Idén, 2025-ben Vietnám legnagyobb városa, Ho Si-Minh adott otthont az ENSZ hivatalos nemzetközi Vészák ünnepének.

Az esemény a szolidaritás, a béke és a fejlődés gondolatát helyezte a középpontba. A legtiszteletreméltóbb Thich Tri Quang, a Vietnami Buddhista Szangha (VBS) Védnökségi Tanácsának legfőbb pátriárkája azt kívánta, hogy a világ minden buddhistája egyesüljön és aktívan fogjon össze az egész emberiséggel, hogy egy valóban békés és boldog világot teremtsen.

Noha a Vészák ünnepe május 11-ére, teliholdra esett, az ENSZ Vészák-napi ünnepségsorozatát már május 6-án megnyitották a vietnámi Ho Si-Minh városban. A megnyitó résztvevői egységesen a szolidaritás jelentőségét hangsúlyozták, mai gyorsan változó világunkban.

Az esemény hivatalos címe: “Egység és befogadás az emberi méltóságért: buddhista szempontok a világbéke és a fentartható fejlődés érdekében” volt.

Luong Cuong államelnök megerősítette, hogy Vietnam mindig tiszteletben tartja és védi mindenki jogát a hit- és vallásszabadsághoz, és ezt a nagy nemzeti szolidaritás megerősítése fontos alapjának tekinti.

„A vietnami párt és állam nagyra értékeli és kedvező feltételeket teremt a vallások, köztük a buddhizmus számára, hogy a törvény keretein belül működhessenek” – hangsúlyozta.

A megnyitó ünnepségen a Vészák 2025-ös üzenetét felolvasva, Thich Tri Quang, a Vietnami Buddhista Szangha (VBS) Védnöki Tanácsának legfőbb pátriárkája elmondta, hogy a 2025-ös év nagy jelentőséggel bír a vietnami buddhizmus és a vietnami nép számára. Ez az első alkalom, hogy az ENSZ Ho Si-minh városban rendezte meg a Vészák ünnepségét, amely egybeesik Vietnám délvidéki felszabadításának és a nemzet újraegyesítésének 50. évfordulójával.

A tiszteletreméltó Thich Tri Quang megnyitóbeszédét tartja

Felszólított minden buddhistát, hogy szorgalmasan gyakorolják a vallásukat, terjesszék ki a szeretetet minden élőlény felé, és világítsák meg a világot együttérzéssel és bölcsességgel. Azt kívánta, hogy világszerte minden buddhista egyesüljön és aktívan fogjon össze az egész emberiséggel, hogy egy valóban békés és boldog világot teremtsenek.

Thich Thien Nhon, a Legfelsőbb Pátriárka-helyettes, a VBS Végrehajtó Tanácsának elnöke és az ENSZ 2025-ös Vészák Ünnepek Nemzeti Szervezőbizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a 2025-ös Vészák nem csupán Buddha életének három nagy eseményére való megemlékezés, hanem a globális kulturális és spirituális konvergencia napja is, ahol az emberiség együtt tekint a buddhizmus által a mai világ számáranyújtható együttérzés, bölcsesség és béke egyetemes értékeire.

Az idei esemény témája időszerű és sürgető üzenet, mivel humanista jelentőséggel bír, és tükrözi a jelenlegi korszakot, amelyet a buddhista közösség a világnak szeretne közvetíteni.

Hangsúlyozta, hogy a buddhista közösség és minden vallás számára az egység és a globális harmónia érdekében tett közös erőfeszítések előmozdítása az az út, amelyen a buddhista közösség és a többi vallás összefoghat a különbségek leküzdésében, és egy olyan egységes világot építhet, ahol a szeretet, a megértés és a megosztás az emberiség közös nyelvévé válik.

Anura Kumara Dissanayaka Srí Lanka elnöke megtiszteltetésnek vette, hogy részt vehet az ENSZ 2025-ös Vészák-napi ünnepségén Vietnamban – “egy csodálatos országban, amely a háború következményei ellenére is rendkívüli eredményeket ért el a kitartás, a bátorság és az elszántság terén”.

Az ünnepség résztvevői – a kivetítőn Srí Lanka elnöke

Megerősítette a Buddha spirituális értékeiben való elkötelezettségét, az együttérzés, a kedvesség és a béke, valamint a vallás alapvető értékének fontosságát. Ezek közül kiemelten fontos most a béke, amely még értékesebbé válik ma , amikor a világ különösen sok instabilitással küzd, és az emberek egyes helyeken egyenlőtlenséggel szembesülnek, és a háború áldozatainak tragédiáját szenvedik el.

A tiszteletreméltó Phra Brahmapundit, a Vészák-nap Nemzetközi Tanácsának (ICDV) elnöke nagyra értékelte a vietnami kormány támogatását és a VBS együttműködését a 2025-ös ENSZ Vészák-napja megünneplése méltó feltételeinek megteremtésében.

Hangsúlyozta, hogy az idei Vészák sem csak a buddhisták érdekeit szolgálja, hanem az ENSZ és az emberiség globális problémáit is érinti. Témája a szolidaritás, a tolerancia és a béke előmozdítását célozza, a buddhizmus szellemiségének bemutatását az emberiség számára, az emberi boldogságról való gondoskodást, és a buddhista közösséget a fenntartható fejlődéséért való együttműködésre ösztönzi az egész világgal.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, India, Oroszország, Kambodzsa, Thaiföld és Burjátföld vezetői, valamint Kína, Laosz és Mianmar buddhista képviselői a megnyitó ünnepségen elmondott üzeneteikben kiemelték a Vészák-ünnepségek jelentőségét, a Buddha életének spirituális jelentőségét és a buddhista filozófia alapvető értékeit, az együttérzést, az emberek közötti szolidaritást és a természettel való harmóniát, hogy a jelenlegi változékony világ közepette előmozdítsák a jó életet, a békét és a fenntartható fejlődést.

Forrás – Vietnam Plus

YouTube/VNA

A BuddhaFM A Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM küldetés nyilatkozatával összhangban szólal meg.

Buddha FM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket Facebook Spotify oldalunkon és Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

A Az ENSZ Vészák-napi ünnepsége Vietnámban bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Az Erőszakmentesség Nemzetközi Napja – 2022. október 2.

aron — Sat, 01 Oct 2022 05:22:44 +0000

2022. október 2-án immár 16. esztendeje ünnepeljük az Erőszakmentesség Nemzetközi Napját. Az ENSZ Közgyűlése 2007-ben hozta létre e jeles eseményt, határozatában pedig az október 2-i dátumot jelölte meg. A dátumválasztás nem véletlen, hiszen 1869-ben ekkor született Mohandász Karamcsand Gandhi, az Indiai függetlenségi mozgalom vezetője és az erőszakmentesség filozófiájának úttörője. Gandhi rendkívüli személyisége és tevékenysége sokak szemében példaértékű, ezért születésnapja kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az erőszakmentesség fontosságára és gyakorlására.

Az ENSZ határozatában kijelenti: „Szem előtt tartva, hogy az erőszakmentesség, a tolerancia, az emberi és a mindenkit megillető alapvető szabadságjogok teljes körű tiszteletben tartása, a demokrácia, a fejlődés, a kölcsönös megértés és a diverzitás tiszteletben tartása összefüggnek egymással és kölcsönösen erősítik egymást, megerősítve az erőszakmentesség elvének egyetemes jelentőségét, és azzal az óhajjal, hogy biztosítsák a béke, a tolerancia, a megértés és az erőszakmentesség kultúráját, úgy határoz, hogy (…) minden év október 2-án tartja az Erőszakmentesség Nemzetközi Napját.” Továbbá „Felkéri valamennyi tagállamot (…), hogy megfelelő módon emlékezzenek meg az Erőszakmentesség Nemzetközi Napjáról, és terjesszék az erőszakmentesség üzenetét, többek között az oktatás és a közvélemény figyelmének felkeltése révén.”1

1. A megcsomózott fegyver (The Knotted Gun). Az erőszakmentesség szimbóluma – Carl Fredrik Reuterswärd alkotása

1 https://documents-dds-ny.un.org/doc/UNDOC/GEN/N06/510/63/PDF/N0651063.pdf?OpenElement

Gandhi személye és törekvése – Mohandász Karamcsand Gandhi 1869. október 2-án látta meg a napvilágot az indiai Porbandar-ban egy jómódú kereskedőcsalád sarjaként. Londonban végzett jogászként, s pályafutását ügyvédként kezdte. Egy megbízás alapján Dél-Afrikába költözött, ahol a hindu közösséget ért diszkrimináció egyre inkább a politikai pálya felé terelte. Itt alakította ki erőszakmentes ellenálló módszereit. Később visszatérve Indiába az erőszakmentes polgári ellenállás ikonikus alakja lett. India ekkor brit koronagyarmat volt és a gyarmatosítók kizsákmányoló tevékenysége az országot súlyos válságba, a lakosságot pedig élhetetlen viszonyok közé sodorta. Gandhi azonban nem csak a politikai rendszer változását sürgette, hanem a vallási és faji diszkrimináció ellen is sikeresen lépett fel. Hírneve Európában is visszhangra lelt, sokan támogatták, de legalább annyian bírálták. Élete során többször letartóztatták, s mint politikai foglyot börtönre ítélték az Indiai Nemzeti Kongresszusban betöltött vezető szerepe nyomán. A polgári engedetlenségre buzdító tevékenységét a II. világháború alatt is folytatta, ám India függetlenségét ekkor még nem sikerült kivívni. Végül India 1947-ben szabadult fel a brit elnyomás alól, többek között Gandhi erőfeszítésinek köszönhetően. Másik szívügye azonban nem járt sikerrel. A hinduk és a muszlimok közötti társadalmi konfliktusokat nem sikerült kibékítenie, s az ország kettészakadt Indiára és Pakisztánra. Közvetve e két csoport közötti békítő tevékenysége okozta halálát is, mivel egy szélsőséges hindu nacionalista 1948. január 30-án lelőtte.

Gandhi már életében is az erőszakmentesség megtestesítője volt, hiszen politikai és társadalmi eredményeit mindvégig békés módszerekkel érte el. Többször tartott éhségsztrájkot, mely az emberekre gyakorolt befolyása okán sikeresnek bizonyult és hatást ért el. Az igazságosság elkötelezettje volt. Az általa kifejlesztett erőszakmentesség nem a teljes önfeladást szorgalmazza, hanem a jogokért kiálló passzív ellenállást, mint módszert. Ilyen tevékenység a tiltakozás és a meggyőzés, beleértve a felvonulásokat és a virrasztásokat; az együttműködés megtagadása; az erőszakmentes beavatkozás, például blokádok és megszállások. Gandhi erőszakmentes törekvése az igazságra és a békére mindannyiunk szeme előtt példaként lebeghet és az elmúlt évtizedekben is hatással volt politikai vezetőkre, tudósokra és művészekre.

2. „Az erőszakmentesség az emberiség rendelkezésére álló legnagyobb erő.” Mahátma Gandhi – 1869.10.02-1948.01.30.

A nap aktualitása – Sajnos az erőszakmentesség gyakorlatának jelentősége, aktualitása napjainkra sem csökkent, hiszen a világban számos erőszakos konfliktus van folyamatban jelenleg is. A szomszédunkban zajló Orosz-Ukrán háború az egész emberiségre nyomást helyez; a Mianmarban uralkodó katonai rezsim erőszakos eszközökkel tartja kordában a civil lakosságot; Tibetben a helyiek sinizálása sem éppen békés eszközökkel folyik; határainkon rendszeresek a konfliktusok a bevándorlás következtében; de említhetnénk az idei Oscar díjátadó sajnálatosan emlékezetes jelenetét is.

„Más emberek dehumanizálása, fajzatosítása, más embercsoportok démonizálása ma is jelen van. Az ilyen személyekkel és közösségekkel szemben megengedhetőbbnek tekintjük azt, amiket a hozzánk közelebb állókkal szemben elutasítunk, így az erőszak alkalmazását is. Csakhogy az erőszakot nehéz elszigetelni, az hamar tovaterjed, és a következményeket az erőszakot tevők meg környezetük is viselni fogja. Sokszor leírták már ezt a folyamatot, miként rombolja le önmagát egy társadalom, amelyben az erőszak megerősítést kap, sőt normává válik. Nyilván, itt nem egy fegyverrel megtámadott közösségről beszélünk.

Az agresszió elvetését sokan nyámnyilaságnak, sőt életképtelenségnek tekintik, mondván, az élet harc. De az erőszakmentesség is lehet védekezés, és a szociáldarwinista klisék sokszor önpusztítóak. A konfliktusok békés, tárgyalásos (nem háborús) rendezése a nemzetközi politikában éppúgy alkalmazható, mint kertszomszédok közt vagy a családban.”2

Buddhista gyakorlókként önmagunk megnyilvánulásait is meg kell vizsgálnunk. Vajon a saját életünkben tudatában vagyunk-e az erőszak jelenlétének akár a test, a beszéd vagy a gondolatok szintjén?

Az erőszakmentesség szerepe a buddhizmusban – Az erőszakmentesség elvét és gyakorlatát az összes világvallás támogatja és tanításai között tudja. A buddhizmusban ahimsza, azaz nem- ártás formájában ismert és alkalmazott alapvető etikai és spirituális érték. A szenvedés megszüntetéséhez vezető nemes nyolcrétű ösvény három tagja is a helyes etikai megnyilvánulásról szól. Ezek a helyes beszéd, a helyes tett és a helyes életmód. Mindegyik szinten kerülendő az erőszak kifejezése, hiszen az mind másokra, mind magunkra vonatkozóan rossz következményekkel jár. Még az olyan gondolatok és érzelmek is mint például a mások iránt felmerülő megvetés, harag, gyűlölet olyan tudati akadályokat képeznek, melyek lassíthatják, vagy teljesen ellehetetlenítik a spirituális fejlődésünket. A rossz-akarás (vjápáda) tagja az öt akadály csoportjának.

Az erőszakmentesség azonban nem csupán embertársaink irányába nyilvánulhat meg, hanem minden érző lény, az állatok, a növények, sőt tágabb környezetünk felé is. Napjaink egyik legégetőbb társadalmi kérdése a környezetvédelem és a Föld megóvása, mely érdekében iránymutató elv kell legyen az erőszakmentesség. A világi buddhisták önként tett öt fogadalma között szerepel az élet megóvása az öléstől való tartózkodás által. A Buddha nem-ártásra vonatkozó intelmei: „Mivel nem lehetséges, hogy a világi élettel elfoglalt személy a teljes szerzetesi gyakorlást megvalósítsa, a világi ezt követve lesz erényes. Nem szabad életet elvennie, sem élet elvételét okoznia, sem mást élet elvételére felbujtania. Tiltott bármilyen lényt, gyengét vagy erőset megsebeznie az egész világon.” (Snp 2.14 – Dhammika-szutta, fordította: Kolozsvári Ágnes)

2 https://helsinki.hu/esemeny/oktober_2_ma_van_az_eroszakmentesseg_vilagnapja_354/

A nem-ártás buddhista gyakorlata – A nem-ártásra való törekvést belső és külső formában is gyakorolhatjuk különféle módszerek által. Van amelyik megelőzi, s van amelyik megszünteti a már bennünk felkélt rossz akaratot.

Mettá – a szerető kedvesség gyakorlata. E gyakorlat első lépése az önmagunk felé érzett szeretet és elfogadás kifejlesztése. Amíg nem tudunk megbékélni saját magunkkal, korlátainkkal és erényeinkkel, addig a mások iránt érzett szeretetünk sem fog biztos lábakon állni. Majd ahogy egyre stabilabb az elfogadás bennünk, úgy terjeszthetjük ki a szeretet érzését eleinte közeli hozzátartozóinkra, barátaikra, majd tágabb környezetünkre, végül vélt ellenségeinkre is. Ennek eredménye lehet az a felismerés, hogy minden lényt egyformán súlyt a szenvedés, ártó tetteik a 3 gyökérokból fakadnak, és hogy végső soron hozzánk hasonlóan a boldogságra törekszenek.
Ksánti – a türelem tökéletessége. A ksánti gyakorlásának több szintje is van, melyek mindegyike eredményes a nem-ártással szemben. Első lépésként a passzív türelem megvalósítása lehet cél, mely esetében olyan kisebb zavaró tényezőket, eseményeket figyelhetünk meg, melyeknek nincs különösebb káros következménye ránk nézve, ám mégis kellemetlen érzéseket kelthetnek bennünk. Ha ilyenkor a passzív szemlélődő pozícióját vesszük fel, a türelem által megfigyelhetjük érzéseink miként merülnek fel és miként múlnak el, még mielőtt azok valamilyen erőszakos cselekedetbe, vagy szóba torkollnának. Ennél sokkal erősebb gyakorlat a tolerancia azon szintje, amikor egy közvetlenül a mi sérelmünkre elkövetett eseményt kell elszenvednünk, ám a ksánti segítségével megfordíthatjuk a helyzetet és egy hátrányos történésben is felismerhetjük annak pozitív oldalát, s aktív tudati tevékenységként saját spirituális fejlődésünkre változtathatjuk. A türelmet természetesen szintén gyakorolhatjuk önmagunkkal szemben is.
Karuná – az együttérzés határtalansága. Az együttérzés a bódhiszattva ösvény egyik legfontosabb gyakorlata, de tagja a négy mérhetetlen gyakorlatának is. Alapja az a felismerés, hogy mindnyájunkra ugyanazok az ok-okozati viszonyok vonatkoznak, alapvetően ugyanazok a sérelmeink, szükségleteink és szándékaink. Az együttérzés azonban nem a mások fájdalmának saját vállunkra vételét jelenti, hanem a szenvedés kiváltóokainak felismerését és az azok megszüntetésére való szándék felébredését. A karuná olyannyira alapvető tudati minőség, hogy a Buddha épp az érző lényekkel való együttérzésének köszönhetően döntött úgy, hogy megosztja a Tant. A bódhiszattva ösvényen az együttérzés olyan magas szintre fejleszthető, hogy a saját megvilágosodásunk helyett, minden érző lény megszabadítását tűzhetjük ki célként.

Ha önmagunkban már kifejlesztettük a nem-ártásra való szándékot, segíthetünk másoknak is elérni. A leghatékonyabb tanítási módszer a példamutatás, ezért egyrészt viselkedjünk mindig felelősségteljesen, másrészt teremtsünk lehetőséget arra, hogy mások megismerjék, megértsék, hogy mit, miért teszünk.

Béke – a legfontosabb kapcsolat. A békére való felhívás és annak gyakorlása alapvető az emberiség jövője szempontjából mind fizikai, mind spirituális szinten. A legnagyobb buddhista vezetők gyakran szólítják fel az embereket, hogy konfliktusaik kezelésére találjanak békés megoldást. Megismerni a velünk szemben lévő felek álláspontját, belehelyezkedni az ő helyzetükbe és megérteni a problémájukat segíthet elsimítani a konfliktusokat. A békére való törekvés hasonlatos a buddhista gyógyászat módszeréhez: az adott nézeteltérésben keressük meg az azt kiváltó okot és azt szüntessük meg. Ne a felszínre törő haragunkat fojtsuk el, mert az nem oldja meg a problémát, csupán belső feszültséget gerjeszt, amely előbb-utóbb újra kitör belőlünk. Érdemes megfontolni Gandhi méltán elhíresült mondatát: „A szemet szemért elv az egész világot megvakíthatja.”
Elfogadás, igazságosság, egyenlőség – az együttélés eszközei. Az, hogy nem vagyunk egyformák, valójában az élet szépsége, csodája. Hiszen ki szeretne egy olyan világban élni, ahol mindannyian egymás ikertestvérei vagyunk, s a legcsekélyebb mértékben sem különbözünk? Noha alapvető tulajdonságaink és szándékaink megegyeznek, minden egyes emberben más érzések és más gondolatok keverednek, amik különböző megértésre juttatják őket. Ne akarjuk ráerőltetni másokra saját nézeteinket, helyette adjunk teret mindenki véleményének, s az igazságot és a helyes nézeteket békés módszerekkel igyekezzünk megvitatni és megvilágítani. Egy adott jelenség megértésében sokat segíthet, ha minél több szemszögből vizsgáljuk meg. A sokszínűség elfogadása, az egymással való igazságos bánásmód és az egyenlő jogok biztosítása egy olyan támogató környezetet teremthet egymás számára, amiben minden ember kiteljesedhet.
Helyes beszéd – erőszakmentes kommunikáció. A Buddha pontosan meghatározta, hogy mik a helyes beszéd kritériumai, miktől tartózkodjunk, az igazat mikor és kinek fejtsük ki. Az erőszakmentes kommunikáció nem a konfliktusok elkerülését jelenti, hanem azok konstruktív átbeszélését, kielemzését. Előfordul, hogy egy-egy súlyos problémát kell megbeszélnünk valakivel. Ilyenkor nem elég, hogy a szavaink mögött húzódó szándék tiszta, ezt a verbális kommunikációnknak is tükröznie kell. A fent említett gyakorlatok beszédünkben is megjelenhetnek: szeretet, türelem, együttérzés, béke, elfogadás, igazságosság stb. A buddhista szerzetesek között hagyománya van a Dharmáról való vitázásnak. E gyakorlat mindkét fél számára hasznos lehet, hiszen amellett, hogy ráébrednek a vita tárgyának igazságára, a vita során fejleszthetik képességeiket is, például logikai készségüket. A vitázásnak megvannak a szabályai. Hibának bizonyul például az, ha valaki nem az vitapartnere érveit, hanem a személyét támadja. A legmagasabb szinten folytatott vita mentes a meggyőzés szándékától.
Tanulás, oktatás – a nem-tudás ellenszere. A szenvedés egyik gyökéroka a nem-tudás, melyet többek között ismereteink bővítésével küszöbölhetünk ki. A tanulási folyamat történhet egyénileg, autodidakta módon, de sokkal hatékonyabb szervezett formában. A szerzetesi, iskolai közösség új perspektívába helyezhet egyes megoldandó kérdéseket. Az eddig felhalmozott egyetemes tudás rendelkezésünkre állása azt jelenti, hogy nem kell mindenre saját magunknak önerőből rájönni, hanem az eddigi felfedezésekre támaszkodva folytathatjuk a munkát és haladhatunk tovább a fejlődés útján. Sok konfliktust lehetne megszüntetni egy-egy okos megoldással ahelyett, hogy azokat erőszakosan próbálnánk kezelni. Sőt, ismereteink által nem csak a problémák megszüntetésében lehetünk hatékonyak, hanem a megelőzésben is, hiszen lehet, hogy átlátási képességünk birtokában egy adott kellemetlen szituáció már fel sem merül.
Elkötelezett buddhizmus – társadalmi szerepvállalás. Az Elkötelezett buddhizmus egy olyan társadalmi mozgalom, amelyben buddhista gyakorlók igyekeznek jobbá tenni a világot és segíteni a rászorulóknak. A módszerek széleskörűek kezdve az étel- és ruhaosztástól, az adománygyűjtésen át egészen a nyilvános felszólalásokig. A világban egyre többen csatlakoznak a kezdeményezésekhez, de nagy szükség van a további támogatókra és szimpatizánsokra, mivel a megoldandó problémák számtalanok. A mélyszegénység, az élelmezési problémák, az oktatás elérhetetlensége és az erőszakos konfliktusok megoldása segítőkész és tettre kész emberekre vár. A mozgalom atyja Thich Nhat Hanh volt, de több más buddhista tanító és segélyszervezet is csatlakozott a törekvésekhez és tesz folyamatosan a jó ügy érdekében.
+1 Vegán életmód – az állatokért, az egészségért, a környezetért. A vegán életmód ugyan közvetve nem kapcsolódik a buddhizmushoz, ám az erőszakmentességre törekvő alapelveit könnyen párhuzamba állíthatjuk vele. E tevékenység és életmód nem csak a kevesebb erőszakkal járó növényi étrendre vonatkozik, hanem minden egyéb fogyasztási szokásunkra is. Hétköznapi döntéseinknél és a választásainknál az egyik legerősebb szempont lehet a lehető legkisebb ártás elve, hiszen ma már lehetőségünk van kiváltani az összes állati eredetű terméket; nem szorulunk rá az állatok kihasználására; és kedvteléseink sem kell, hogy az állatok kárára történjen. A vegán életmód három fő szempontja az állatok, az egészségünk és a környezetünk megóvása, melyekhez rendkívüli mértékben hozzá tudunk járulni, ha az erőszakmentes életmódot választjuk. Gandhi az erőszakos viselkedést elsősorban a húsevésre vezette vissza mint annak kiváltó oka, s ő maga is kerülte az állati eredetű ételek fogyasztását (mindössze kecsketejet fogyasztott).

Thich Nhat Hanh a nem-ártást, az erőszakmentességet, a békét olyannyira nagyra becsülte, hogy a következőket mondta: „Ha a buddhizmus és a béke között kellene választanom, én a békét választanám.” Mit szólnátok hozzá, ha ennek szellemében töltenénk el október 2-át, az Erőszakmentesség Nemzetközi Napját?

Írta: Nagy Szabolcs

Források:

https://www.un.org/en/observances/non-violence-day
https://helsinki.hu/esemeny/oktober_2_ma_van_az_eroszakmentesseg_vilagnapja_354/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Mohand%C3%A1sz_Karamcsand_Gandhi
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ahimsza
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96t_akad%C3%A1ly_(buddhizmus)
https://a-buddha-ujja.hu/snp-2.14/hu/kolozsvari-agnes
http://www.kagylokurt.hu/2425/tarsadalomtudomany/ahimsza.html

BuddhaFM – Adásban a Tan!

A Tan Kapuja Buddhista Egyház online rádiója – buddhafm.hu

Kövessenek minket az alábbi oldalainkon is:
Facebook
Spotify
Youtube
Instagram

A Az Erőszakmentesség Nemzetközi Napja – 2022. október 2. bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Az Emberi Jogi Tanács aggodalma Tibet helyzete miatt

Fenyvesi Róbert — Fri, 30 Sep 2022 09:32:06 +0000

Jelenleg is zajlik Genfben az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsának (United Nations Human Rights Council – UNHRC) 51. ülése. A szervezet több tagja is aggodalmának adott hangot a Tibetben tapasztalható rendszerszintű kínai elnyomás miatt.

A tagállamok kiemelték a szólásszabadság “drákói kontrollját” valamint az emberi jogok megsértésének számos módját Kína részéről, többek között Tibet területén is.

A tagállamok, köztük az egyesült Álllamok, Dánia, Németország, Svédország, Svájc, Litvánia valamint az Európai Unió 27 tagállama közösen, aggodalmukat fejezték ki a tibeti helyzet miatt középpontba állítva a Kína által elkövetett emberi jogi jogsértéseket.

Az Egyesült Államok küldötte komoly aggodalmát fejezzte ki a Kína által elkövetett “súlyos emberi jogi visszaélések” miatt. Tibet tekintetében az USA továbbra is aggódik “a tibetiek sajátos vallási, nyelvi és kulturális identitásának súlyos elnyomása miatt” Tibet területén.

A 27 tagállam nevében az Európai Unió nyilatkozatát a Cseh Köztársaság képviselője adta át, amiben kijelentették, hogy “a legújabb dokumentumok megerősítik a Kínában, így a Tibetben is fennálló emberi jogi helyzet súlyosságát.” Az EU továbbra is sürgeti Kínát, hogy “tartsa be a nemzeti és nemzetközi jog szerint vállalt kötelezettségeit az emberi jogok alapvető tiszteletben tartása, védelme és megvalósítása tekintetében mindenki számára”, beleértve Tibetet is.

Az EU nyilatkozatához külön csatlakozott Dánia is, aki “mélységes aggodalmát” fejezte ki a Kína által elkövetett emberi jogsértések miatt. Németország és Litvánia is ugyanezt az aggodalmat osztotta a Kínában, így Tibetben is kialakult “nyugtalanító helyzet” miatt.

Svédország képviselője is felszólalt, elmondta, hogy “mélyen aggasztja” a Kínában uralkodó emberi jogi helyzet. Svédország is sürgeti Kínát, hogy “tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, beleértve az emberi jogokat is, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát és a kisebbséghez tartozók emberi jogait.”

Az ENSZ korunk rabszolgatartásának formáival foglalkozó különmegbízottja, Tomoja Obokata jelentésére emlékeztetve Svájc aggodalmát fejezte ki a Kínában, így Tibetben is alkalmazott kényszermunka miatt. Az Emberi Jogi Főbiztos Irodájának Hszincsiangról szóló jelentésében található megállapítások szerint “az emberi jogok Kína általi megsértésének egy része az emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet.”

A fentiek mellett Japán, Izland, Finnország, Finnország, Hollandia, Luxemburg, az Egyesült Királyság és mások küldöttei is komoly aggodalmmukat fejezték ki a Kína által elkövetett jogsértések miatt.

Forrás – Buddhist Times News

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket Facebook Spotify oldalunkon és Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

A Az Emberi Jogi Tanács aggodalma Tibet helyzete miatt bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Napüdvözlet napfelkeltében – A Jóga Nemzetközi Napja alkalmából – Interjú Váczi Virág, szervezővel, jógaoktatóval

aron — Mon, 23 May 2022 09:18:32 +0000

A Napfelkelte Napüdvözlet Flashmob főszervezője, Váczi Virág mesél nekünk erről a közösség formáló és látványos kezdeményezésről. A Jóga nemzetközi napja alkalmából évek óta gyűlnek össze gyakorlók a Hősök terén, hogy együtt jógázzanak, együtt végezzék el a napüdvözlet gyakorlatot. Idén ez a program június 21-én, kedden lesz és reggel 4:50 percre várják a szervezők a budapesti Hősök terére a lelkes gyakorlókat.

A Jóga nemzetközi napja egy modern hagyomány, 2015 óta létezik. India miniszterelnökének kérésére az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ 2014-ben döntött arról, hogy a jóga a tudat jótékony alakításának, a szenvedés megszüntetésének, a békés életnek a szimbóluma és módszere, melyre minden év júniusában világszerte emlékeztetik az embereket.

A Vivéka Jóga felvétele: Hősök tere, 2015:

Riporter: Lapat Dániel (2022)

BuddhaFM – Adásban a Tan!
A Tan Kapuja Buddhista Egyház online rádiója – buddhafm.hu

Kövessenek minket az alábbi oldalainkon is:
Facebook
Spotify
Youtube
Instagram

A Napüdvözlet napfelkeltében – A Jóga Nemzetközi Napja alkalmából – Interjú Váczi Virág, szervezővel, jógaoktatóval bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Szeptember 20: Sztrájk a környezetvédelemért

buddhafm — Thu, 05 Sep 2019 14:29:33 +0000

Buddhista szervezetek is csatlakoztak a fosszilis tüzelőanyagok betiltásáért és a fenntartható fejlődést célzó globális gazdaságpolitiáért tartandó Globális Klímasztrájk nevű kezdeményezéshez.

A New York-i buddhisták a Közös Buddhista Fellépés (Buddhist Action Coalition) nevű szervezet égisze alatt tartanak figyelemfelkeltő demonstrációt a szeptember 20-ára tervezett Ifjúsági Klímakonferencia előtt. A demonstráció a tervek szerint recitálásból és meditációból, valamint azon nyilatkozat felolvasásából fog állni, melyben egyértelművé teszik minden lény igényét az élhető környezetre. A saját vallási közösségük hagyományos viseletébe öltözött résztvevők ezután meditatív sétában csatlakoznak a két háztömbnyire zajló ifjúsági klímatüntetéshez.

Az ifjúsági klímatüntetés apropóját a három nappal későbbi ENSZ klímacsúcs adja, melyet ugyancsak New Yorkban rendeznek. Ennek keretében felszólal majd Greta Thunberg, a 16 éves svéd környezedvédő is a fiatal generáció igazságos és élhető jövőhöz való jogáért.

A Buddhist Action Coalition, melynek egyik alapító tagja a Tiszteletreméltó Bhikkhu Bódhi, társadalmilag elkötelezett buddhisták csoportja, mely erőszakmentes eszközökkel kívánja a jelenkor társadalmi, gazdasági és jogi realitásait a buddhizmus alapeszményeivel összangba hozni. Ennek szellemében részt vettek az amerikai koncentrációs táborok felszámolásában, párbeszédet kezdeményeztek a Rohingya népírtás ügyében, valamint csatlakoztak az elharapódzó fegyveres erőszak elleni tiltakozáshoz.

Forrás: Buddhist Door, Global Climate Strike

A Szeptember 20: Sztrájk a környezetvédelemért bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Vietnám rendezte a 16. ENSZ Vészák-napot

buddhafm — Wed, 15 May 2019 10:10:23 +0000

Május 12. és 14. között rendezték meg a dél-kelet ázsiai országban a Buddha születésének, megvilágosodásának és parinirvánába távozásának nemzetközi ünnepét a Tam Chúc Buddhista Kulturális Központban. Az ünnepségen részt vett Vietnám miniszterelnöke, Nguyễn Xuân Phúc, valamint számos állami vezető a szomszédos országokból, továbbá 112 ország 1650 delegáltja és több, mint 20 000 vietnámi buddhista szerzetes és világi hívő.

Ez a harmadik alkalom, hogy Vietnámban rendezik a buddhizmus legfontosabb ünnepét. Előzőleg 2008-ban, Hanoiban és 2014-ben, Ninh Bình városában rendezett Vészák-ünnepet a vietnámi buddhista szangha a Vészák-napi Nemzetközi Tanáccsal karöltve.

A buddhista ünnepet 1999-ben ismerte el az ENSZ, mint vallási-kulturális fesztivált, és a következő évben az ENSZ new yorki székházában ünnepelték azt.

Az idei évi ünnepségnek a „Buddhista megközelítés a globális kormányzatban és a közös felelősség a fenntartható társadalmak létrejöttében” címet adták a szervezők, mellyel világosan kijelölik az elköteleződésüket a klímaváltozás elleni küzdelem mellett és a fenntarthatatlan, folyamatos növekedéssel járó gazdasági modellel szemben. A 398 benyújtott tanulmányban és előadásban a témából kibontható kérdésekre keresték a buddhista választ. Így szó volt a harmonikus család szerepéről a fenntartható társadalomban; az etikaoktatásról, a negyedik ipari forradalomról és a felelősségteljes fogyasztásról, valamint ezek buddhista vonatkozásairól.

A tudományos programon kívül a vallási és kulturális programok sem maradtak el, így megtartották például a Buddha rituális megmosását, volt buddhista művészeti kiállítás, vásár és úszó lámpások az amúgy is szemet gyönyörködtető Tam Chúc pagoda körül a tóban.

Forrás: Buddhist Door

A Vietnám rendezte a 16. ENSZ Vészák-napot bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.